Váradi Hédi Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művészként belopta magát az egész nemzet szívébe: nemcsak a színpadon nyújtott alakításaiért rajongtak a nézők, hanem hangjával is mindenkit elbűvölt, hiszen több híres karaktert is megszólaltatott szinkronszínészként, többek között Irmát a Frédi és Béni című rajzfilmben, illetve Szerénkét a Frakk a macskák réme című mesefilmben. Ám amilyen szépen ívelt felfelé karrierje, magánéletében annál több gonddal kellett megküzdenie. Ő volt a férfiak álma Váradi Hédi az 1950-es és 1960-as évek egyik legismertebb színésznője és szinkronhangja volt, rengeteg gyermekfilmhez adta a hangját, emellett pedig kiemelkedő teljesítményt nyújtott a színpadon is, szépségével pedig teljesen magába bolondította korának több híres férfiját is, de akadtak rajongói a színfalak mögött is. Hédi 1929. szeptember 22-én született Újpesten amatőr színész szülők gyermekeként – 18 évesen, amikor elsőre felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára hamar kiderült, hogy anyja és apja nyomdokaiba lép.
2017. feb 27. 10:45 Berek Katalin, az emberfeletti akaraterő, a mindíg újra vágyó ember jelképe a hazai színházi világban / Fotó: MTI Berek Katalin, a Nemzet Színésze 1991-ben, egy szívroham képében kapta az első jelet a sorstól. A színésznő sosem kímélte önmagát, de éppen ez a mindent felülíró akaraterő volt az, amely visszahozta a teljes életbe, miután 1993-ban, súlyos agyvérzése után lebénult, megvakult és elfelejtett beszélni. hihetetlen erővel, küzdeni akarással, szorgalommal hozta vissza saját magát még több mint két évtizedre egy csodálatos, teljes életbe. Berek Katalin 87 esztendősen, vasárnap hunyt el. Mint megírtuk, vasárnap, életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Berek Katalin érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze. Berek Katalin 1930. október 7-én született szegény makói családban, a város árvaházában nőtt fel. Nyolcévesen a szegedi színházban játszott gyermekszínészként, és tizenöt évesen már tudta, hogy színésznő lesz. A Színiakadémián Gellért Endre osztályában Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi volt az osztálytársa.
Kultúra - Váradi Hédi színésznő Magyarország, Budapest, Budapest Budapest, 1964. szeptember 14. Váradi Hédi Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzeti Színház társulatának tagja. MTI Fotó: Keleti Éva Készítette: Keleti Éva Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-F__EV19640914069 Fájlméret: 3 503 KB Fájlnév: ICC: Nem található Személyek: VÁRADI Hédi Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Fényes, Teccophoto PHG260, Prémium Extra fényes, Teccophoto PL285, Prémium Választható méretek:
Kétségtelen komédiás lényegült át akkor, fiatalon, üdén Cleopatrává. " Az 1961-es évnek és a színésznő Madách Színházban eltöltött korszakának minden bizonnyal legnagyobb teljesítménye Mira alakítása volt Sarkadi Imre Elveszett paradicsom című drámájában. "Váradi Hédi művészete mostanában kezd megérni. Micsoda Mira volt! S micsoda művész lehet még belőle… Ahogy elmondta az évezredek óta banális mondatot: Várok rád! – a költészet legtisztább fénysugara világította meg a színpadot" – írta róla Sándor Iván. Horváth Jenő (Sebők Imre), Gábor Miklós (Zoltán), Váradi Hédi (Mira) Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom. Madách Színház, 1961 MTI / Bartal Ferenc felvétele Még abban az évben került színre William Gibson Libikóka című kétszereplős darabja, mely – Váradi Hédinek és Gábor Miklósnak köszönhetően – a színház egyik legforróbb sikerének bizonyult. A színésznő ebben a szerepében "játszotta el ezt a gyengéd és mégis erős teremtést, aki annyi finom és érzékeny nőiségből volt összegyúrva és annyi fájdalommal meg humorral, hogy élővé tette alakításával a papiros darabot" – méltatta Molnár Gál Péter.
Az ismert színész idővel a munkáját is feladta, mert nem tartotta összeegyeztethetőnek, hogy egy olyan helyen tanítson, ahol fiatalabb szerelme is tanul. A két ismert művész között lángoló szerelem alakult ki, utazgattak, közös hajót építettek, és a lány családja is elfogadta az idősebb férfit. Bár megismerkedésükkor Bessenyei házassága már megromlott előző feleségével, és Szederkényi Adával már nem voltak együtt, a frigy hivatalosan 1959-ben bomlott fel, míg Váradi Hédivel már 1951-től egy párt alkotott. A fiatal színésznőt végül 1961-ben vezette oltár elé, egy évvel később elváltak, mindketten beleszerettek valaki másba. Fotók: MTVA, Képeken a legendás Záray-Vámosi házaspár A legendás páros szerelme sírig tartó volt. Nézd meg képes összeállításunkat! Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében. Az ezzel kapcsolatos hiányokról és a lehetséges megoldásokról is beszélgetnek: hogyan birkózhatunk meg ezekkel a sokakat érintő problémával?
Miután Bessenyei maga mögött hagyta a Színművészeti Főiskola katedráját, tizenkét évig tartó együttélés következett. A színészek között oly ritka hosszú együttlétből sejthető, hogy a két ember szoros emberi kötelékben élt. Elegendő rápillantani a róluk ekkoriban készült néhány fotóra. A városi legenda szerint Aczél György, aki a kulturális élet fejeként a művészek magánéletébe is beleszólt, magához hívatta a művészpárt, és a szocialista erkölcsökhöz méltó házasságkötésre biztatta őket. A frigy meg is köttetett. Váradi Hédi és Bessenyei Ferenc tízévi együttélés után 1961. szeptember 8-án összeházasodott. Majd 1962 márciusában elváltak. Ezt követően Váradi Hédinek nem volt több komolyabb kapcsolata. "Megtanultam, hogy csak a hivatást szolgálni: ez a boldogság! " – vallotta. Idill Bessenyei Ferenccel Ismeretlen fényképész felvétele Nádas Gábor és Szenes Iván Imádok férjhez menni című zenés játékát, mely Somerset Maugham művéből készült, 1964 májusában mutatta be a József Attila Színház. Váradi Hédi Bodrogi Gyula és Darvas Iván partnereként kápráztatott el mindenkit, még színpadi partnereit is: "Hédi szép volt, megejtően szép, provokatíven kacér… remekül mozgott, nagyszerűen énekelt… persze, hogy minden szereplőnek bele kellett bolondulnia…" – vallotta be Darvas Iván.
Nagyon súlyos állapotban került kórházba, jobb oldala teljesen lebénult, beszélni nem tudott, egy ideig nem is látott. Az orvosok nem sok jóval biztatták, azt mondták, hogy többé nem fog tudni járni, beszélni, de ő emberfeletti erőfeszítéssel mindkettőt megtanulta újra. Előbb csak magában szavalt verseket, majd hangosan olvasott, járni úgy tanult, hogy ötödik emeleti lakásából lifttel lement a földszintre, hogy gyalog visszalépcsőzzön. Fokozatosan a színpadra is visszatért: betegsége után egy évvel egy szöveg nélküli szerepben, az esztergomi várszínház A szentek kútja című előadásában néma koldusasszonyként lépett színpadra, majd Lorca Vérnász című drámájában kapott tizenöt mondatos szerepet az Új Színházban. Berek Kati Saroltként az István, a király ban (forrás:) Legendásan szép orgánuma a pódiumon is kiválóan érvényesült, gyakran mondott verseket, legtöbbször József Attila, Nagy László és Weöres Sándor műveit. Latinovits Zoltán letérdelt és kezet csókolt neki, miután hallotta előadásában Nagy László Menyegző című költeményét.