Az orosz-ukrán tárgyalások, a békekötés esélyének növekedése aztán a hónap második felében megtette a hatását, a pozitív befektetői hangulat mind az indexek, mind a vezető részvények árfolyamának alakulásában tükröződött. A Budapesti Értéktőzsde elsőszámú indexe, a BUX index is ezt a tendenciát tükrözte vissza – ugyan a hónap elején a 40 000 pont alá is lecsúszott, végül 44 726 ponton zárt, amely 2, 3 százalékos növekedést jelent februárhoz képest. Nem csak a BUX index, a vezető részvények is hasonló mintázatot írtak le – a hónap első felének mélypontjait követően a hónap végére az OTP Bank, a MOL, a Richter és a Magyar Telekom is erősödést produkált. Ez különösen az olajtársaság, illetve a gyógyszergyártó esetében volt szembetűnő, előbbi 13, utóbbi 0, 8 százalékot emelkedett februárhoz képest. A kisebb kapitalizációjú kibocsátók közül az Opus, a Waberer's és a Masterplast is erős hónapot tudhat maga mögött, részvényárfolyamaik 29, 21, illetve 13, 6 százalékkal növekedtek. Az azonnali részvényszekció összesen 736 milliárd forintos forgalmat bonyolított, amely napi átlagban 35 milliárd forintot jelent.
BUX index A Budapesti Értéktőzsde hivatalos indexe. A legnagyobb forgalmú részvények utolsó kötési ár ából, és az adott cég nagyságából súlyozással számított mutató. Ezen indexértéknek a mozgása leírja a részvénypiacon kialakult árak mozgását, illetve azok nagyságát. CAPM pital Asset Pricing Model. Az alábbi táblázatba kigyűjtöttem a BUX index értékeit a vételi és az eladási jelzések időpontjaiban. A két módszer nagyon hasonló eredményt produkált. Az exponenciális mozgóátlag körülbelül négy százalékkal többet hozott a tizennégy év alatt, ami jelentéktelen különbség (kevesebb, mint évi 0, 3%). Egy magyar részvény befektetési alap referencia index e például jellemzően 90% BUX index és 10% RMAX index. Előbbi a ténylegese mögöttes piacot jelkélpezi, a 10% RMAX index pedig azt a tényt építi be a referencia indexbe, hogy egy befektetési alap mindig tartalmaz likvid hányadot. Sajnos most elegendő csak a BUX index, a Matáv, a Mol, a Richter és az OTP árfolyamával tisztában lennünk, és lényegében az egész magyar piac irányával tökéletesen tisztában leszünk.
A február második felében eszkalálódott orosz-ukrán háborús konfliktus érzékenyen érintette az inflációs nehézségek és a nyersanyagárak emelkedése miatt az utóbbi hónapokban egyébként is rendkívül volatilis tőkepiacokat. Míg az orosz és az ukrán tőzsdén a kereskedés napok óta szünetel, az árfolyamok kilengései a kelet-közép-európai és a nyugat-európai piacokon is jelen voltak. Mindez a hazai befektetői hangulatra is kifejtette hatását – a Budapesti Értéktőzsde elsődleges részvényindexe, a BUX index 43 731 ponton zárta a hónapot, amely 18, 2 százalékos csökkenést jelent januárhoz képest. A visszaesés a blue chipeket sem kerülte el. Az OTP esetében 30 százalékos zuhanás jelentkezett, míg a Mol és a Richter 5, 8, illetve 16, 5 százalékos esést produkált. A teljes részvénykereskedés összesített forgalma (duplikált) végül 852 milliárd forint volt, amelynek az OTP adta az 73 százalékát, őt követve sorban a Richter 12, 4 százalékkal, valamint a Mol 11, 8 százalékkal. A negyedik helyen a Magyar Telekom zárta a hónapot 1 százalékos részesedéssel, az ötödik-hatodik helyen pedig januárhoz hasonlóan ismételten a 4iG és a Masterplast végzett.
(A találgatások szerint vagy egy NFT, vagy egy új kriptoérme képében. ) A művelet feltételezések szerint túl sok tranzakciós díjba került volna ("gas fee"). Később azonban bocsáthatnak ki saját NFT-t a harc finanszírozására. Más, nem a kormányhoz tartozó szervezetek gyűjtéseivel együtt eddig 63, 2 millió dollár gyűlhetett össze a háborúra kriptodevizában. Változások a DAX-indexben A német DAX-indexből március 21-én a kozmetikumokat gyártó Beiersdorf, valamint a Siemens Energy energiacég is kikerül. Bekerül viszont a Daimler Truck, amely alig három hónapja vált le a Daimlerről, és a cégcsoport kamionos üzletágát viszi tovább, valamint a Hannover Rück biztosító – írja az Equilor Befektetési Zrt. A Privátbanká Kft. () nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény ("Bszt. ") szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt.