2. ) Apai okok: az ismétlődő vetélések hátterében gyakran a hímivarsejtek rendellenességeit lehet kimutatni. 3. ) Fetalis és placentáris okok: kromoszóma defektusok, a beágyazódás zavarai, az embrió és a boholyképződés rendellenességei tartoznak ide. Szokványos vetélésről akkor beszélünk, ha kettőnél több egymást követő terhesség vetéléssel fejeződik be. Oka lehet: - A méh fejletlensége, vagy egyéb fejlődési rendellenesség, abban az esetben, ha az egymást követő terhességek mind hosszabb hordási idő után szakadnak meg. - Genetikai okok: ha a koraterhességek elvetélése közel azonos időben történik. - Cervix elégtelenség: ha a 16-20 hét után közel azonos időben következik be a Vetélés. Vetélést követő terhesség hétről hétre. Csaknem mindig fájások nélkül nyílik meg a cervix és reped meg a burok. A szokványos vetélés az ok tisztázása után gyógyítható: hormonterápiát, tocolysist alkalmazunk és/vagy cerclage-műtétet végzünk. Genetikai tényezők igazolása esetén a genetikai tanácsadás véleménye az irányadó. "
Igen jó eséllyel szövődménymentes lesz a terhességük azoknak, akik vetélésük után kevesebb mint hat hónappal esnek teherbe, állítják skót kutatók. Mindmáig vita tárgyát képezi az időtartam, amit vetélést követően várni célszerű. Szerző: Szülők Lapja | 2010-09-01. Általában három-hat hónapig javasolják a védekezést. Néhányan azonban úgy gondolják, hogy fölösleges várakozni, mások, így a WHO is legalább hat hónapos várakozást javasolnak. "Adataink szerint a következő terhesség késleltetése nem javítja a terhesség esélyeit" - állítja Dr. Sohinee Bhattacharya, az Aberdeen-i Egyetem szülész-nőgyógyász kutatója. Mik a vetélést befolyásoló tényezök?. A közlemény a British Medical Journal augusztus 5-i számában jelent meg online formában. Skót kutatók 30 937 olyan nő adatát gyűjtötték össze, akik vetélést követően estek teherbe. Az adatokat helybeli kórházakból gyűjtötték 1981 és 2000 között. Azok a nők, akik hat hónapon belül estek teherbe, kisebb valószínűséggel vetéltek el, vagy lettek méhen kívüli terhesek, mint azok, akik hat hónapon túl, de egy éven belül lettek terhesek.
Ez a pete bolyhainak megbetegedése. Minden bolyhocska hólyaggá fajul el (myxoma chorii), ami a petét tönkreteszi és előbb-utóbb vetéléshez vezet. A vérzéssel megtörténik a pete leválása a méh belső lapjáról, és csakhamar a vetélés második jele: a fájás is mutatkozik, ami a méh összehúzódásaival jár. A fájás és vérzés egyszerre is jelentkezhetnek és elválasztva a petét ágyától, kihajtják a méhűrből. A vérzés néha igen erős lehet és veszélyeztetheti az anya életét is. Megeshet, hogy vetélésnél a magzatburkok megrepedésével előbb csak a magzatot hajtja ki magából a méh, és a pete többi részei, a lepény és a burkok visszamaradnak. Bemutatás A célja, hogy tájékoztatást nyújtson a vetélés lehetséges kiváltó okairól, a megelőzés lehetőségeiről és a kezelési módokról. Előnyös, ha a vetélést minél hamarabb terhesség követi. Hasznos linkek találhatók emellett a lelki segítségkérésről, és olyan fórumokról, melyekből megismerhetik a hasonló problémával küzdők személyes tapasztalatait is. Ilyen tökéletlen vetélés újabb veszélyeket rejt magában, ha idejében nem érkezik orvosi segítség.
Harmincöt év feletti gyerekvállalás - nagyobb kockázat Az eredmények annak ellenére is helytállóak, hogy a tanulmányban vizsgált nők közül azok, akik a vetélés után hat hónappal ismét teherbe estek, átlagosan két évvel voltak idősebbek azoknál, akik csak minimum 24 hónappal később próbálkoztak az újabb babával. A szakemberek szerint a nők társadalmi-gazdasági helyzete nem befolyásolja az eredményeket. Vetélést követő terhesség táppénz. A tanulmány kimutatta ugyanis, hogy a késői terhesség feltehetőleg a jóléti társadalmak egyik sajátos következménye, ahol a nők gyakran úgy döntenek, hogy csak idősebb korukban szülnek gyereket. "A 35 évnél idősebb nők esetében nagyobb valószínűséggel lépnek fel problémák a terhesség alatt, a 40 évnél idősebbeknek pedig 30 százalék az esélyük a magzat elvesztésére, míg ez az arány 50 százalékra nő a 45, vagy annál idősebb nők esetében" - írják a szakemberek. Épp ellenkezőleg? Egy korábbi tanulmány, amely több mint 250 ezer latin-amerikai nő a datainak feldolgozásával készült, azt mutatta, hogy ha a vetélés és az újabb terhesség között csak hat, vagy annál kevesebb hónap telik el, az a következő terhesség során komoly kockázatokat jelenthet az anya, és a magzat, illetve az újszülött számára is.
Hogy mégis valamelyest közelebb jussunk az igazsághoz, kikértük szülész- nőgyógyász szakértőnk véleményét is ezzel a problémakörrel kapcsolatban: " A bizonyított terhességek közel negyede sajnos vetéléssel végződik – magyarázza dr. Illanitz Elemér, a Dr Rose Magánkórház szülészeti és nőgyógyászati részlegének vezetője. Olyan esetek is előfordulnak, hogy nem derül fény a terhességre, mert az még a beágyazódást megelőzően, bővebb, elhúzódóbb menzesz formájában ürül ki a szervezetből. A vetélésnek számtalan oka lehet: anyai részről leggyakrabban a hormonrendszer nem megfelelő működése (sárgatest- elégtelenség), anatómiai eltérés, fertőzés idézi elő, magzati részről pedig általában fejlődési rendellenesség, kromoszóma eltérés lehet a kiváltó ok. Vetélést követő terhesség alatt. " "Sárgatest- elégtelenségnek a beágyazódásért, valamint a méhlepény kialakulásáig a terhesség megtartásáért felelős hormon csökkent jelenlétét nevezzük. A kockázati tényezők között említhetjük a magas anyai életkort, a korábbi vetéléseket, továbbá a várandós kismama fennálló vagy szerzett betegségeit is.