Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. A jogalap nélküli gazdagodás a polgári jogban olyan vagyonnövekmény, amelyhez jogi alap ( jogcím) nélkül jut valaki, másnak a rovására. A jogalap nélküli gazdagodás fennállása ú. n. "kötelemkeletkeztető tényállás. A hatályos Ptk. nem vette át a korábbi Ptk. azon szabályozását, amely bizonyos esetekben lehetővé tette a szolgáltatásnak (vagyoni előnynek) az állam javára való megítélését. Szerződési jog Archives | Új Ptk. – az új Polgári Törvénykönyv és Kommentár. [1] Szilárd szabály polgári jogunkban, hogy aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. [2] Története [ szerkesztés] A korábbi Ptk. (1959. évi IV. törvény) 361 - 364. §§-ai rendelkeztek a jogalap nélküli gazdagodásról. Fogalma [ szerkesztés] A korábbi Ptk. törvény) XXXII. fejezete szabályozta a jogalap nélküli gazdagodást. Kimondta, hogy aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.
A tartozás-elismerés folytán a bizonyítási teher átszáll az elismerő nyilatkozatot tevőre [Ptk. 242. A kiküldetéssel, a külszolgálattal és a munkába járással összefüggő költségtérítés mentes a végrehajtás alól. Az ezekből történő levonáshoz adott hozzájárulás, mint jogszabályba ütköző, semmi BH+ 2000. 4. 272 Ha a munkavállaló a munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését kéri a munkáltatótól, a nyilatkozat esetleges visszavonásánál alkalmazni kell az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályokat (Ptk. 211. §). BH+ 2001. 27 Az üzletrész átruházására vonatkozó szerződés a társasági szerződés módosítását nem igényli. Az üzletrész-átruházásra a Ptk. szabályait kell alkalmazni [1988. évi VI. (továbbiakban: régi Gt. ) 17. §, 170-174. §-ok]. BH+ 2001. 30 I. Ptk. (régi) - 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. A felszámoló önálló, speciális perindítási jogköre és az ez esetben szükséges perbenállások [1991. 40. 130. g) pont, 157. § a) pont]. A felszámoló önálló perindítási jogkörén kívül a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet - a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően értelemszerűen a felszámoló útján - nincs elzárva attól, hogy a Ptk.
Megjegyzés A szerződéses viszonyokba történő jogszabályi beavatkozásra kivételesen, és csak olyan esetekben van lehetőség, ahol a szerződő felek között valamilyen egyensúly hiánya állapítható meg. Az ún. "gyengébb fél" védelmének eseteit az új Ptk. külön meghatározza (fogyasztói jogviszonyok, általános szerződési feltételekkel kötött ügyletek). Garanciális rendelkezéseket tartalmaznak a (2) bekezdésben foglaltak. Vissza a tartalom j egyzékhez 4. Visszterhesség vélelme 6:61. § [Visszterhesség vélelme] A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik - ellenszolgáltatás jár. szabályozása tartalmilag azonos az 1959. 201. §-ában foglaltakkal. 1959 évi pt.wikipedia.org. Vissza a tartalom j egyzékhez 4. 5. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség] (1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.
Vissza a tartalom j egyzékhez 10. 3. Az élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára Csak kivételes esetben – amikor közös gyermek származott és legalább egy évig fennállt a kapcsolat – adható meg a jog a másik fél kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás további használatára. Az 1952. évi Pp., az 1959. évi Ptk. és az 1977. évi Ptk. Novella előkészítő anyagai. Elsősorban azonban az osztott lakáshasználatának lehetőségét kell megvizsgálni, a 4:81. § feltételeivel. Közös kiskorú gyermek kizárólagos felügyeleti joga vezethet ahhoz a kivételes esethez, hogy kizárólagos használatot kapjon a másik jogán használt lakáshoz. A kizárólagos jog nem lehet bérleti, hanem kizárólagos tulajdon- vagy haszonélvezeti joga kell, hogy fennálljon a lakás felett a másik félnek, mivel a volt élettárs a bérlő jogállásába kerül. 4:95. § [A lakáshasználat újrarendezése] (1) Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező élettársat kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik volt élettárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.
Vissza a tartalom j egyzékhez