2014. november 21. A Debreceni Törvényszék a mai napon ítéletet hirdetett abban a polgári perben, melynek felperese egy baromfitenyésztéssel foglalkozó gazdálkodó szervezet, alperese egy osztrák székhelyű alapítvány, annak korábbi megbízottja, valamint két másik gazdálkodó szervezet. 2014. november 20. Gyorsított eljárásban hozott a napokban ítéletet a Debreceni Járásbíróság annak a három férfinak az ügyében, akik november 14-én egy debreceni, Salakos utcai ház udvaráról loptak el egy 25 ezer forintos kályhát. 2014. november 18. A gazdának adott igazat és elutasította az ügyész keresetét a Debreceni Törvényszék, amely első fokú ítéletében 12, 7 millió forint perköltség megfizetésére is kötelezte a felperest. Gyorsabb ítélkezés a Debreceni Törvényszéken | Debreceni Törvényszék. 2014. november 17. A középmértéknél súlyosabb, 5 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék azt a férfit, aki a nyílt utcán késelte halálra feleségét 2012 októberében, Ebesen. 2014. november 12. Megeszi a húsukat, megissza a vérüket - ilyenekkel fenyegetőzött az a férfi, akit a napokban 1 év 10 hónap, 4 évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt gyorsított eljárásban a Debreceni Járásbíróság.
45 százalékkal mérséklődött a cégtörvényességi ügyek száma, de a csőd- és felszámolási eljárások ügycsoportjában is 38 százalékkal kevesebb ügy érkezett. A munkaügyi perek száma ugyanakkor nagyságrendekkel nőtt, 71 százalékkal több ilyen ügy futott be a bíróságra, mint az előző évben. 50 százalékkal emelkedett a törvényszéki polgári perek aránya, de büntetőügyekből is egyharmaddal több érkezett. A Debreceni Menekülttábor 2015. decemberi bezárásáig a migrációs válság a Debreceni Járásbíróság és a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság számára okozott jelentős többletterhelést. Debreceni Modell: a Debreceni Törvényszék az ország élére tört | Debreceni Törvényszék. A közigazgatási peres ügyek száma 41, a nemperes ügyek száma 87 százalékkal emelkedett. A Debreceni Járásbíróságnak az elmúlt évben 934 menekültügyi őrizet meghosszabbításában kellett eljárnia. Az év második felében az ún. devizahiteles perek nagy számú érkezése volt jellemző a Debreceni Járásbíróságon és a Debreceni Törvényszéken. A Hajdú-Bihar megyei bíróságokra 312 devizás ügy érkezett, 151 befejeződött, a hátralék pedig 206 ügy.
2015. december 02. szerda, 09:11 Az Országos Bírósági Hivatal által 2012 őszén indított Nyitott Bíróságok Programba elsőként kapcsolódott be a Debreceni Ítélőtábla és a Debreceni Törvényszék. 2015. november 30. hétfő, 15:35 A Debreceni Törvényszék& 2015. november 25. szerda, 09:56 Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk. ) hatályba lépése után a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok létesítő okiratát összhangba kell hozni a hatályos törvényi rendelkezésekkel. 2015. november 16. hétfő, 13:41 2015. Debreceni bírák Szegeden | Debreceni Törvényszék. november 13-án a Debreceni Járásbíróság új épületében tartotta meg a Debreceni Törvényszék és a Debreceni Ítélőtábla azt a pályaorientációs délelőttöt, melyet – a tavalyihoz hasonlóan – a jogi pálya iránt érdeklődő debreceni diákok számára szervezett a két bíróság. 2015. október 30. péntek, 09:03 A Polgári Törvénykönyv hatályba léptetéséről szóló 2013. évi CLXXVII. Törvény (Ptké. ) 11. § (3) bekezdése alapján a civil szervezetek 2016. március 15. napját követően csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és az új Ptk.
Vagyis, mind a polgári, mind a büntető kollégiumnál nőtt az eljárások száma. Ennek ellenére az ügyek döntő többségét sikerül 3-4 hónapon belül lezárni. - Az ügyfelek nem vehettek észre ebből a munkából semmit, a bíró kollégák viszont érezték a fokozott terhelést, ennek megfelelően igyekeztek az eddigieknél is többet teljesíteni – mondta Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke. A Debreceni Táblabíróságnak plusz munkát adnak az önkormányzati választások, vagyis a régió ehhez kapcsolódó jogi feladatai. Éppen ezért már egy, a hétvégén is működő, ügyeleti szolgálatot hoztak létre. Ide eddig tizenöt ügy érkezett. Dehir - Hatékony munkát végeznek Debrecenben a bíróságok Hozzászólás írásához jelentkezzen be!
A sértett be is engedte a parókába bújt vádlottakat újkerti otthonába. Hamar előkerült a konyhakés, az idős nő azonban kiabálni kezdett. Az I. vádlott a fotelbe lökte, befogta a száját, a kést az arca elé tartotta. Az asszony egy időre elcsendesedett, de amikor rosszullétére hivatkozva vizet kért, újra kiabálni kezdett. Sándor nyakához szorította a kést és megfenyegette, hogy ha nem hagyja abba, "elvágja a torkát" - fogalmaz a vádirat. Mikor azonban lecsillapodott, nyugtatgatták, hogy nem fogják bántani. Távozás előtt a korábbi rablásh forgatókönyvéhez hasonlóan szigetelőszalaggal összekötözték az idős nő kezét-lábát, száját egy selyemsállal kötötték be, és elvágták a vonalas telefon vezetékét. vádlott még közölte, hogy megöli, ha kihívja a rendőrséget, majd 210 ezer forint készpénzzel és 90 ezer forint értékű ékszerrel távoztak, melyeket ezúttal is nyíregyházi zálogházakban értékesítettek - írja a vád. Vádlottak: I. Sándor, II. Sándorné Egy korábbi beszámoló az ügyről:...
Az előadások egységesek az ország minden régiójában, mivel az oktatók részére az Országos Bírósági Hivatal "képzők képzése" címmel a nyár folyamán a helyi képzések tematikájára is kiterjedő felkészítést biztosított. A képzés második részeként, szeptember 19-én újabb négynapos oktatással folytatódik a szakemberek felkészítése.
Kiemelték, mennyire fontos a XXI. század bírósága iránt támasztott követelmények figyelemmel kísérése, illetve az elektronikus eljárások terjedése. A program kiváló alkalom volt arra, hogy három ország bírái egymás eljárásjogi rendszerébe bepillantást nyerjenek, és számba vegyék a jogrendszerek közötti hasonlóságokat, különbségeket.
A trianoni béke jóvátétel fizetésére is kötelezte Magyarországot, bár ennek pontos összegét csak 1923-ban határozták meg 200 millió aranykoronában. A békeszerződés katonai előírásokat is tartalmazott, azzal a céllal, hogy alkalmatlanná tegye Magyarországot a katonai visszavágásra. A rendelkezés a magyar haderőt 35 ezer főben maximálta, megtiltotta az általános hadkötelezettséget és a modern fegyvernemek tartását. A béke aláírásának napja gyásznap lett Magyarországon. Félárbocra engedték a zászlókat, megállt az élet, mindenki gyászolt. A magyar társadalmat sokkhatásként érte a döntés. A trianoni béke területi veszteségei igen súlyos gazdasági következményekkel jártak. Az ország elveszítette nyersanyagforrásai túlnyomó részét: határon kívülre kerültek a kősó-, a kőszén- és az érckészletek, illetve a faállomány jelentős része. A trianoni béke során ausztriának ítélt országrész. Ugyanakkor Magyarországon maradt kihasználatlanul a feldolgozóipar legtöbb központja. Mindez Budapestet érintette a legsúlyosabban. Komoly károkat okozott a határmódosítás a vasúthálózat szerkezetében is.
Vasfüggöny A békeszerződés aláírásával, majd nemzetgyűlési elfogadásával és 1947. július 16-i becikkelyezésével Magyarország nemzetközi jogi szempontból visszanyerte szuverenitását, és elvileg a független államok sorába lépett. A magyar politikát addig kontroll alatt tartó Szövetséges Ellenőrző Bizottság feloszlott, a szovjet generálisok ezen keresztül gyakorolt hatalma megszűnt. Az Ausztriával való összeköttetés biztosítására hivatkozva mintegy 50 ezer fős szovjet katonai állomány azonban továbbra is Magyarországon maradt. Második Trianon: a párizsi béke | 24.hu. Ezért és az ország erőszakos szovjetizálásának éppen ezekben a hónapokban kezdődő felgyorsulása miatt azonban a valóságban nem a szuverenitás visszaszerzése, hanem annak elvesztése következett be. Az ország külpolitikai mozgásszabadsága lényegében teljesen megszűnt. Fontos külpolitikai döntéseket a továbbiakban Budapesten nem hoztak, vagy amennyiben mégis, akkor azok minden szempontból a Moszkvában meghatározott irányvonalat fejezték ki. A Stettintől (Szczecin) Triesztig leereszkedő és Európát kettészelő vasfüggöny, amit Churchill az elsők között észlelt, változó formában ugyan, de az 1980-as évek végéig egész Kelet-Európa mozgásterét meghatározó kemény realitásnak bizonyult.
Pár éve még így nyilatkozott az ellenzéki képviselőjelölt a DK elnökéről, ma a hatalomért "egy csónakban eveznek". – Számunkra, jobbikosoknak ez a mai nap (június 4-e) duplán gyásznap, ugyanis ezen a napon született Gyurcsány Ferenc is – mondta Szilágyi Szabolcs egy korábbi trianoni megemlékezésen elmondott beszédében. A Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1-es számú egyéni választókerületében az egyesült baloldali ellenzék színeiben induló jobbikos jelöltnek nem ez volt az egyetlen, a korábbi szocialista miniszterelnököt, most a Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló (elnök) politikust nyilvánosan minősítő megjegyzése – írja a, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei hírportál. "Az én nagyapám nem azért verte le '56-ban a Lenin Kohászati Művek tetejéről a vörös csillagot, hogy ma az unokái szemébe röhögve a kommunisták szellemi örökösei röhögve lopják el a jövőjüket. Nem! A trianoni béke hatásai - Történelem érettségi - Érettségi tételek. És ott van ebben a csoportosulásban az a Gyurcsány Ferenc is, aki már személyes tapasztalatokat szerzett a terror és az elnyomás terén 2006 őszén. "
Az itt élők ugyanis megmutatták, hogy sok munkával, alázattal és időnként bizony nem kevés küzdelemmel, kisebbségből is ki lehet érdemelni a többség bizalmát. Az a politikai közösség, amelyhez tartozom, ebben hisz. Ezt akarja elérni Magyarország, még pontosabban a Kárpát-medencei magyarság vonatkozásában is" – vázolta a honatya. Lázár kiemelte: politikai közösségének célja, hogy a magyarságot a közép-kelet-európai térség megkerülhetetlen és meghatározó erejévé tegye egy évtizeden belül, olyan erővé, amelyhez jó tartozni határon innen és túl egyaránt. Ezt követően kitért rá: a szomszédunkban háború van. A trianoni békediktátum és következményei - Érettségid.hu. Magyarország és Románia is menedék a menekülők számára. Hangsúlyozta: közünk van ehhez a háborúhoz, mert magyarokat is érint, százezernél több kárpátaljai magyart. De azért is, mert a magyar népnek az elmúlt 200 évben nem egyszer kellett hasonló szabadságharcot vívnia mint, amilyet most az ukránoknak, így 1848-ban és 1956-ban is. A politikus rámutatott: a háború most elsöpörte a Nyugat Ukrajnával, az ukránokkal kapcsolatos tanácstalanságát, illetve tudatlanságát.
A magyar politikai vezetés – 1919 márciusáig a Károlyi-kormány – kezdetben optimizmussal tekintett a tárgyalásokra, de miután onnan csak további területek kiürítését követelő jegyzékeket – pl. az 1919. márciusi Vix-jegyzéket –