Majd megmondod, ha akarod. - Én Mátyás vadász vagyok - mondta a király. - Isten éltessen - felelte foghegyről a kis ember -, én meg Tamás varga vagyok. - Én a király jó pajtása vagyok - fűzte tovább a szót a király -, én adok neki tanácsot, ő ád nekem kalácsot. - Az is szép mesterség - vonogatta a vállát a gazda -, én meg a palotai varga vagyok. Én foltozom meg a palotaiak csizmáját, s ők tartanak el engem kenyérrel. Nézd meg, ha nem hiszed! Ősi magyar monday night. Azzal előrántott a bőrkötője alól egy nagy karaj fekete kenyeret, mire a király elmosolyogta magát. - Látod, Tamás varga, ha nekem adod a gunyhódat, kapsz érte száz aranyat. Abból olyan úr leszel, hogy mindennap kakastejes cipót ehetsz. - Tartsd meg a száz aranyadat - rázta meg a fejét Tamás varga. - Nem eladó a gunyhó ezerannyiért se! - Ha nem adod szépen, elvesszük csúnyán - legyintett a király. - Csak egyet hunyorítok, s olyan palota lesz a helyén, hogy belefájdul a nyakad, mire fölér a tekinteted a tornyára. Az egyik vadász csakugyan emelte is már a lándzsáját a gunyhó korhadt szarufájára, de a kis varga úgy ugrott neki, mint a hörcsög.
Az írott formákban is létező mítoszrendszereket általában az írás kialakulásakor vagy annak elterjedésekor írták csak le, és gyakran számtalan nagyon eltérő változatban rögzítették őket. Ennek magyarázata, hogy rögzítés híján az elbeszélt mítoszok az emberi emlékezet, hallás, értelmezés stb. esetlegességei, valamint elképzelhetően a világ és a társadalom változásait követő folyamatos újraértelmezés miatt gyakran erősen változtak, torzultak és emiatt számtalan változatuk alakult ki. A magyar epika legősibb típusai – Jegyzetek. Ilyenkor gyakran a leírók mesterségesen, művi úton teremtették meg a mítoszrendszer konzisztenciáját (a mítoszok összefüggőségéért, hogy ne mondjanak egymásnak ellent). Így alakult ki például a finn mitológia alapműve, a Kalevala - eposz (de a zsidó–keresztény hagyomány szentírása, a Biblia is). Lásd még: mitológia. Líra és dráma meg epika műfajú Egyéb értelmezések [ szerkesztés] Az ősi vagy az euroatlanti civilizációba nem sorolt kultúrák (például indián törzsek) mitológiájának mintájára a modern kor sok írója "művileg" teremtett, most már elsősorban szórakoztatás vagy egyéni gondolatainak kifejezése céljából, irodalmi mű formájában megalkotott, az ősi mítoszokra hasonlító történeteket.
Az ősi finnugorság az i. III. évezred végéig élhetett együtt a Volga és a Káma közti területen. Ekkor az ugor ősnép keletebbre húzódott, az Ural vidékére. 1000-500 között vált ki az ugorokból az ősmagyarság, és húzódott délebbre az Ural mentén. Itt iráni és török hatás alá került (a hungarus kifejezés a török fajú onogurok nevéből származik). u. 463 körül húzódtak a Meotis (Azovi-tenger) vidékére a keletről jövő támadások elől, ahol előbb türk, majd a Kazár Birodalom fennhatósága alá kerültek. Társadalmuk alapegységei még ugor eredetű totemisztikus nemzetségek, melyek vérségi alapon tartoztak össze, és mitikus állatősöktől származtatták magukat. Ősi magyar monday 2014. A kazár államszervezés törzsekbe tömörítette a nemzetségeket, és élükre törzsfőket (urakat) és fejedelmet (kündüt) állítottt. E vezetők hatalmát katonai kíséret biztosította, melynek tagjai (jobbágyok) vazallusként alá voltak nekik rendelve. 830 táján a magyarság kivált a Kazár Birodalomból; a hét magyar törzs és a hozzá csatlakozó három kabar törzs (amely iráni és török népelemekből állt) Etelközben alapított új nomád birodalmat (a Dontól az Al-Dunáig).
A gyöngébb törzseket észak felé szorították föl az erősebbek, ahol rövidebb volt a nyár és szigorúbb a tél s az élet nehezebb. Pásztorkodó népek számára mindég a váratlan ráütés volt a legnagyobb veszedelem. A nyílt mezők nem nyújtottak menedékhelyet. Porfelhő jelent meg az ég alján valahol, s még a birkán lovagló kisgyermek is tudta, hogy csak veszedelmet jelenthetett. Abban az időben a besenyők voltak a magyarok legádázabb ellenségei. Ez a harcias rokonnép kelet felől nyomult nyugatnak a nagy síkságon, akárcsak századokkal azelőtt a hunok meg a magyarok tették. Támadásuk pusztulást jelentett mindenki számára. Besenyők nem kértek s nem adtak kegyelmet. Egy szép meleg, nyári napon szokatlanul kis létszámú törzs vonult lassan a síkságon, keletről nyugatnak. Magyar mondák: Emese álma | Alfahír. Csaba vezér leszármazottjának, Ügyeknek a törzse volt a vándorló csoport. Elöl a fiatal törzsfő maga vezette a harcosok csapatát táncos, fekete ménjén. Mögöttük, az első sátor-szekéren, fiatal asszonya, Emese. A szekérsort nem követték nyájak, mint máskor.