A szerzett immunitásért azonban a B-sejtek és T-sejtek felelősek, előbbiek, ha aktiválódnak, plazmasejtekké alakulnak és antitesteket termelnek. Ha ez az antitesttermelés megkezdődik, akkor a B-sejtek egy részéből memóriasejt lesz, hiszen "emlékszik", hogy kapott már antigéningert, amire antitestet termelt. A T-sejtek a csecsemőmirigyben érnek, nem ellenanyagok révén, hanem közvetlen kontaktussal ismerik fel azt a sejtet, ami például vírussal fertőzött vagy daganatsejt, és azt elpusztítják. Ez a lényege a sejtes immunitásnak. "Tulajdonképpen mindkét immunreakció sejtes, csak a B-sejtes esetében antitest-közvetített az immunválasz, a T-sejtes esetében pedig sejtközvetített" – tette hozzá a szakértő. Az egész vakcináció célja a memória, azaz a hosszútávú immunológiai védettség kialakulása. Az első oltás után valószínűleg egyszerre indul a kétfajta immunválasz, csak az antitestes választ könnyebben lehet mérni. "Ezért kicsit hamis az a magyarázat, hogy míg a kínai vakcina inkább antitestet indukál, az mRNS-vakcina pedig sejtest.
"A mostani nyitás még elég veszélyes" A szakértő elmondta, hogy a fertőzés és az első vakcina is egyénenként nagyon változó immunválaszt generál. Ez az immunválasz, illetve annak erőssége rengeteg mindentől függ: az illető előéletétől ("epigenetikai" hatásoktól), az örökölt génektől, az életmódjától, az életkorától, satöbbi. "Az első oltás után éppen ezért nagy különbségek lehetnek individuálisan, ahhoz hasonlóan, ahogy az oltási reakció is mindenkinél más lehet. Van, aki észre sem veszi, hogy oltást kapott, van, akinél tályog alakul ki, hidegrázás, láz kíséri az immunfolyamatokat. Nagy az egyéni szórás" – mondta Falus András. Kiemelte azonban: attól, hogy van immunreakció, nem biztos, hogy védettség is kialakult. Míg az első oltás hatásossága inkább az egyedi tulajdonságokon (például genetikán) múlik, addig a második adag beadása már vakcinológiai kérdés. Ezt emlékeztető oltásnak hívják (booster shot angolul), ráerősít az elsőre. "Ilyenkor az immunrendszernek már nem lehet kétség, védekeznie kell" – mondta Falus András.
Egyre több adat van arról, hogy a legtöbb elérhető vakcina már az első dózis beadása után is generál némi védettséget. Ez azonban nem általános, nem igaz mindenkire, és építeni sem lehet rá – még akkor sem, ha Magyarországon rögtön megkapja az oltási kártyát az, aki túl van az első adagon. Mi a különbség a két oltási immunreakció között, és miért lenne érdemes meggondolni az első oltás után, hogy beüljünk a tömeg közepére a teraszokon? A magyar kormány aszerint oldja fel a különböző korlátozásokat, hogy hány embert oltottak be koronavírus ellen – csakhogy ilyenkor még nem beszélhetünk teljes immunizációról, hiszen csak arról van szó, hányan kapták meg az első oltást. Az első oltásra nem mindenkinek reagál ugyanúgy a szervezete, és nagyon nehéz megjósolni, hogy az első adag után ki az, aki nagyobb biztonsággal mehet tömegbe, és ki az, akinek jóformán semmilyen védettsége nem alakul ki a második oltásig. Falus András Széchenyi-díjas immunológust, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát kérdeztük.
Paracetamolt tartalmazó termékekkel) tüneti kezelés alkalmazható. Regisztráltam a védőoltásra, de még nem hívott a háziorvos. Mikor kerülök sorra? – Mindenki sorra fog kerülni, aki jelentkezett védőoltásra. Az oltás ütemét leginkább a rendelkezésre álló vakcinák határozzák meg. Még nem regisztráltam, megtehetem még? – Igen. – A regisztráció folyamatos a honlapon, vagy az a 60 év feletti, aki még nem tette, akkor postán is visszaküldheti a Magyar Államkincstárhoz a jelentkezését. A regisztráltak névsorát heti rendszerességgel frissítjük és továbbítjuk a háziorvosokhoz. Amennyiben valakinek nincsen internetes elérhetősége, az interneten történő regisztrációban rokona, ismerőse is nyújthat segítséget részére, így tudnak a leggyorsabban regisztrálni. – A 60 év felettiek postai regisztrációja – Ha a postai küldemény esetlegesen nem érkezett meg a 60 év feletti személyhez, lehetőség van a levél újraküldésének kérésére. Ehhez a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságát szükséges felkeresni az alábbi elérhetőségek valamelyikén: Telefonszám:06-80-204-884, e-mail: Ügyfélfogadási idő: H, K, Cs: 7:30-15:45, Sze: 7:30-18:00, P: 7:30-13:00.
Lőrincz Ákos igyekezett minél több pontban leírni, hogy miért kizárt, hogy génmódosítással járó hatása lenne az oltásnak. " Ami a legfontosabb, hogy az oltás során a vírus örökítőanyagának egy részét használjuk fel az immunválasz kiváltására " – emelte ki. Ez a részecske kerül be sejtjeinkbe, és ez veszi rá a sejtjeinket arra, hogy ezt a bizonyos tüske fehérjét termelje, amire aztán az immunválasz megindul. Ez a módszer valamennyire hasonlít a vírusfertőzésre, de a vírusfertőzésnek csak töredékét utánozza az oltás – részletezte az orvos. Ha az oltásnak lenne bármiféle hosszú távú génkárosító hatása, akkor a koronavírusnak sokkal többszöröse lenne ez a génmódosító hatás. Bízzunk az oltásban, hiszen mindaz, amit eddig is csináltunk – a higiéniai szabályok betartása, maszkviselés, távolságtartás –, a szabályok csak kontroll alatt tartják a koronavírus-fertőzést, de megállítani, legyőzni ezekkel nem lehet. " Kell valamilyen új eszköz, új eljárás, ami azzal kecsegtet, hogy véget vet ennek az egészségügyi, kulturális és gazdasági válságnak " – tette hozzá a kutatóorvos.
Az egyelőre nem derült ki, hogy mikor kezdődik meg a konzultáció. Erre vonatkozóan Dömötör Csaba csak annyit mondott, hogy "nemsokára indul". Kiket oltanak most? – A háziorvosok a védőoltásra regisztráltakat tartalmazó, folyamatosan frissülő lista alapján oltanak. Ez egyben prioritási rend is: a praxishoz tartozó legidősebbtől halad sorban életkor szerint, és figyelembe veszi az oltandó idős ember krónikus betegségeit is. Tehát az életkoruk és egészségi állapotuk alapján legveszélyeztetettebbek vannak a lista elején, a háziorvosok velük kezdik az oltást. – Február második hetében, az AstraZeneca vakcinával megkezdődött a regisztrált 60 év alatti krónikus betegek oltása is. A háziorvosok ehhez is listát kapnak. Őket is a háziorvosuk értesíti. Javasolt az idős embereknek a védőoltás? – Igen, az idős kor az egyik legnagyobb kockázat a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyására. Krónikus beteg kaphat védőoltást? – Igen. Sőt, nekik kifejezetten javasolt az oltás, hiszen az idős kor mellett a krónikus betegségek növelik a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyásának a kockázatát.
Mind a kettő valószínűleg mindkettőt beindítja, hiszen ezeket nem lehet elválasztani egymástól. " A szakértő óva int Érdemes megjegyezni, hogy a vakcinával együtt a hatás fokozása érdekében bevisznek a szervezetbe úgynevezett adjuvánsokat is, ami egy hordozóanyag vagy segítőanyag, rásegít az oltásra, és segít az immunválasz elindításában is. A különböző vakcinák más és más adjuvánsokat használnak. "A kínai például alumínium-hidroxid hordozóban érkezik, amiről tudjuk, hogy erősen hat a B-sejtekre" – mondta Falus András. Az tehát egyértelműen kijelenthető, hogy az első koronavírus-oltás után nem mindenkinél alakul ki megfelelő védettség ahhoz, hogy egyéb megelőzési módszerek (maszk, távolságtartás, gyakori kézmosás) nélkül biztonságban érezhesse magát tömegben. Bár tény, hogy kutatások alapján már ilyenkor is elindulhat egy immunválasz, de a szakértői közösség óva int attól, hogy olyan szabadon viselkedjünk egy oltással is, mintha már védettek lennénk és nem lenne járvány. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.