A Líceum, mint fogalom a 18. században Magyarországon olyan intézmény-együttest jelentett, ahol a gimnáziumhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozat is kapcsolódott. Eredetileg a Líceum épülete a tervezett egri egyetem befogadására készült. A 18. század közepén alakult kis a város mai jellege. 1705-ben Papneveldét, 1740-ben jogi iskolát, 1754-ben jezsuita gimnáziumot alapítottak. Az "Universitas" gondolata először Barkóczy Ferenc püspökben merült fel, majd miután ő Esztergomba került hercegprímásnak, az építkezési munkálatokat Eszterházy Károly folytatta. Az épület 1765–85 között készült. Eger líceum udvar debrecen. Az első tervező Gerl Mátyás volt, majd Eszterházy megbízására Fellner Jakab vette át ezt a feladatot. A hatalmas épület szabályos négyszög alaprajzú, nagy belső udvart keretez. A főhomlokzaton a barokk stílusjegyei mellett a copf stílus (XVI. Lajos stílusa) díszítő elemei is megtalálhatók. Az épület főhomlokzatának és két oldalának közepét az első emeleten egy-egy nagyméretű terem foglalja el, amelyek olyan magasak, hogy a második emelet mennyezetéig érnek.
Világi építészetünk egyik kiemelkedő remeke az egri líceum épülete, amely, építtetője szándéka szerint, egyetem lett volna. 1762-ben bízta meg Esterházy Károly püspök a bécsi Joseph Ignaz Gerlt, hogy a terveket elkészítse. Előbb csak két egyetemi kar létesítésével számolt, de aztán a megbízást úgy módosította, hogy "teljes", azaz négy fakultásos (teológia, bölcsészet, jog, orvostudomány) univerzitást alapít. Agria Játékok Közhasznú Nonprofit Kft. műsora | Jegy.hu. Nemsokára azonban csalódnia kellett, mert Mária Terézia nem nézte jó szemmel a felsőoktatásnak a püspökséggel való összefonódását, és nem engedélyezte az intézménynek az egyetemi rangot. Az építkezés azonban nem állt meg; 1780-ra a munkák befejeződtek. 1764-ben Gerlt Fellner Jakab, az Esterházy-család tatai uradalmának építésze váltotta fel a kivitelezés irányításában: változtatni a terven már nem tudott, ugyanis addigra már az alaprajz és a homlokzat rendszere kialakult. Mindössze a főhomlokzat nyílásait és díszítőelemeit tudta az új felfogásnak megfelelően átalakítani: az oldalhomlokzat rokokó elemeivel szemben így a bejárati oldalon a füzér, a háromszögű szemöldök dominál, s a falat kissé merevnek ható vonalazás borítja.
Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Várnak minden érdeklődőt a Vigadóba, Kósa Klára keramikus jubileumi tárlatára, ahol az akadémikus asszony munkái mellett, ötvenöt művésztársának alkotásai: textil- és üvegmunkák, szobrok, grafikák és művészi igénnyel készült könyvek is kiállításra kerültek. A március 8-i tárlatvezetésen találkozhatnak az Auróra FolkGlamour divatbemutatójával, a Bokros Trióval, valamint Kóka Rozália, Magyar Örökség díjas mesemondóval is. Kósa Klára ötvenöt éve alkot. Szentendrei műhelyében hagyományos technológiával készülő jellegzetes kerámiáin a keresztény és zsidó szimbólumok jelennek meg. Eger: a líceum | Pannon Enciklopédia | Reference Library. Különösen a reneszánsz kora érdekli a művészt, e kor motívumait látjuk visszaköszönni a műtárgyakon. Az eseményen a kiállításra megváltott belépőjeggyel, előzetes regisztrációval lehet részt venni. A kiállásra szóló jeggyel (800 Ft. ) ingyenes. Regisztráció: LINK