Persze ezeket a húsokat ma is be lehet szerezni, ha kilépünk a kommersz sarki hentes-szuper körforgásból, de ezt mégis ritkán tesszük. Vagy egyszerűen nincs rá pénzünk. Különösen a vadakra. Hiába vagyunk ugyanis vadban gazdag ország, a vadgazdálkodás eleve drága mulatság, ráadásul a kereskedők szeretik a vadhúst nagy haszonnal értékesíteni. Nem csoda, hogy leginkább csak fagyasztva férünk hozzá. Persze vannak kivételek. Folyami rák vagyok, helló, szia, szevasz! Forrás: AFP/Bengt Olof Olsson A 20. század elejéhez képest a ma vadászható (és ehető) fajok listája jelentősen leszűkült, a nagyvadak közül a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a muflon, a vaddisznó, a szikaszarvas és a zerge lőhető ki, míg az apróvadak között csak a nyúlfélék, fácán, fogoly, vetési lúd, nagylilik, bizonyos récefélék, szárcsa, erdei szalonka, balkáni gerle és az örvös galamb szerepelnek. Örvös galamb eszmei értéke forintban. Kereskedelmi forgalomban azonban ezeknek is csak egy része bukkan fel, szárcsát vagy erdei szalonkát leginkább az ehet, aki maga is vadászik, vagy legalábbis akad vadász ismerőse.
Így lehetett felfogadni az első magyar természetvédelmi őrt, egy kócsagőrt a Kisbalatonon. Bár Magyarországon az állomány növekvő, a nagy kócsag, a magyar természetvédelem szimbóluma fokozott védettséget élvez, eszmei értéke 100 000 forint. Állománya európai léptékben is stabil, ezért nem került fel a SPEC listára. Képek Videó a nagy kócsagról: Hang a nagy kócsagról: Nézd meg ezeket a madarakat, cikkeket is! A weboldal sütiket használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassa. DUOL - Nem védett madár a galamb, de nem is vadászható, az ürüléke veszélyes: ne etessük!. A weboldal további használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tájékoztató
A Wikimédia Commons tartalmaz Örvös galamb témájú médiaállományokat és Örvös galamb témájú kategóriát. Az örvös galamb (Columba palumbus) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjéhez és a galambfélék (Columbidae) családjához tartozó faj. Elterjedése [ szerkesztés] Európában, Ázsiában, valamint Észak-Afrikában honos. Megművelt földeken, de városokban, emberi településeken is megtalálható. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, még Budapesten is megtalálható. Magyarországon vadászható apróvad. Abban szeretnék segítsgéet kérni, hogy a szántóföldünkbe vetett napraforgót ki.... Alfajai [ szerkesztés] Columba palumbus palumbus – Európa Columba palumbus azorica – Azori-szigetek Columba palumbus maderensis – Madeira-szigetek – kihalt (1924) Columba palumbus excelsa – Észak-Afrika Columba palumbus iranica – Irán Columba palumbus casiotis – Ázsia Columba palumbus ghigii Columba palumbus kirmanica Columba palumbus kleinschmidti Megjelenése [ szerkesztés] Testhossza 40–42 centiméter, szárnyfesztávolsága 75 centiméter és a testtömege 280–600 gramm közötti. A legnagyobb európai galambféle.
A nagy kócsag évente csak egyszer költ. Egy alkalommal 3-4 kékeszöld tojást rak, melyeken 24-26 napig ül a két szülő felváltva. A fiókák fehér pehelytollakkal jönnek a világra, a fészket csak 34-35 nap után hagyják el. Tápláléka Halakat, kétéltűeket, vízirovarokat, kisemlősöket fogyaszt a többi gémféléhez hasonló, kivárásra és villámgyors lecsapásra épülő vadászstratégiájával. Alapvetően magányosan táplálkozik, bár nagy bőség esetén több példány is összeverődhet. Kárpát medencei előfordulása Európa területén belül Magyarország a faj egyik legjelentősebb előfordulási helye. A nagy kócsagok magyarországi állománya növekvő, 1800-3000 költő pár közé tehető. Örvös galamb eszmei értéke kiva. Elsősorban a Tisza-tó, és a Kis-Balaton vidékén nádasokban és ártéri erdőkben rendszeresen fészkelnek nagyobb telepekben is, de gyérebb állománnyal a Tisza mentén, a Velencei- és Fertőnél is találkozhatunk. (Ez utóbbi az osztrák résszel együttvéve viszont már jelentős gócnak tekinthető. ) Az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, valamint Magyarország déli és keleti régióiban ritkának mondható.
Emellett természetes facsoportokban, fasorokban lévő fészkeinek védelme is fontos, itt fokozottan ügyelni kell arra, hogy költés közben feleslegesen ne zavarják a mezőgazdasági területeken dolgozó emberek. Mivel egyik fő tápláléka az ürge, ahol megfelelő élőhelyeken hiányzik ez a védett rágcsáló, érdemes telepítési programot indítani. Az állomány egy része elvonul, a telet Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában tölti. Magyarországon február és november közt figyelhető meg, de az öreg párok egész évben itthon maradhatnak. Élőhelye, költése: Az eurázsiai erdős sztyepp zóna jellegzetes sólyomfaja, a Kárpát-medencétől Kínáig terjedt el. Magyarországon régebben főleg sziklapárkányokon költött, mára nagyrészt nyílt agrárterületeken költ. Fészket nem épít varjúfélék, más ragadozómadarak fészkét foglalja el, de mesterséges költőládákban is egyre nagyobb számban fészkel. Kék galamb – Wikipédia. Ezekben a speciálisan a madarak igényei szerint kialakított költőalkalmatosságokban nagyobb sikerrel költenek, mint a természetes fészkekben.
A Wikimédia Commons tartalmaz Kék galamb témájú médiaállományokat és Kék galamb témájú kategóriát. Kék galamb egy angliai madáretetőn A kék galamb (Columba oenas) a madarak osztályának galambalakúak (Columbiformes) rendjébe és a galambfélék (Columbidae) családjába tartozó faj. Előfordulása [ szerkesztés] Európában és Ázsia nyugati részén honos. Hegyvidéki bükkösök, öreg tölgyesek közt érzi jól magát, a modern erdőgazdálkodás nem kedvez neki, ezért állománya fogyatkozó. Alfajai [ szerkesztés] Columba oenas hyrcana Columba oenas oenas Linnaeus, 1758 Columba oenas yarkandensis Buturlin, 1908 Megjelenése [ szerkesztés] Testhossza 32-34 centiméter, szárnyfesztávolsága 63-69 centiméter és a testtömege 250-350 gramm közötti. Tollazatára a szürkéskék szín a jellemző. Nyakán csillogó kék folt található. Örvös galamb eszmei értéke magas. Életmódja [ szerkesztés] Magvakkal, bogyókkal és a tölgy makkjával táplálkozik. Megfelelő körülmények között állandó, de rövidtávra vonul. Szaporodása [ szerkesztés] Erdőkben, odúban fészkel. Ha teheti, a fekete harkály által készített odúban rendezkedik be.
Senki nem várja el Tóta W-től azt, hogy bármiben is egyetértsen a keresztény politikussal. Amikor azonban női mívoltában gyalázza félrészeg kocsmai tahóságokkal Räsänent, akkor nem csak mentálisan, de morálisan is trágya közé keveri magát. Az áldozat dehumanizálása, a hatalom által fenyegetett személy verbális kiszolgáltatása az alpári tömegnek, az együttérzés természetes ösztönének az eltiprása rosszabb a sértegetésnél is. Ahogy a Nürnberg című filmben a náci bűnösöket vizsgáló pszichiáter mondja: "Egyszer azt mondtam, hogy a gonosz lényegét keresem. Azt hiszem, közel jutottam hozzá. A beleérzés hiánya, ez az egyetlen közös jellemvonás a vádlottakban. A teljes képtelenség egy másik sors átérzésére. A gonosz szerintem az együttérzés teljes hiánya. " Ez pedig már Tóta W. nyomora.
Kaslik Péter:Agyhalál, Iszony és irtózat Tóta W. Árpád írása nyomán 2 MNO:Közpénzt kap a gyalázkodó publicista 3. Egy megmondó emberrel kevesebb 4. Tóta W. lefeküdt a kormánynak 5. is eladta a lelkét Őgyp 2007. október 2., 12:23 (CEST) [ válasz] Az MNO-s link nem működik, a többi komolytalan. (Iván Gábor mint forrás, kösz nem. ) Egyáltalán mit értünk független újságíró alatt? Hogy Tóta mit ért alatta, az innen kb. kiderül. Ezt vonja kétségbe valaki? Szerintem te összekevered a függetlent az elfogulatlannal vagy az apolitikussal vagy valami hasonlóval. október 3., 13:23 (CEST) [ válasz] Blogokat nem használunk forrásnak (tudtommal), ellenben a Tótavé rajongói oldal, nem éppen Tótavé rajongói oldal, sokkalinkább egy gúnyolódni szándékozó Tótavé "rajongói" oldal (blog), de tőlem maradhat, bár kérdés, van-e ekkora érdekessége és/vagy humortartalma. Tótavé munkásságának kritikáit a cikkben érdemes kifejteni. -- Vince blabla:-) 2007. október 4., 09:25 (CEST) [ válasz] Az MNO-s cikk megegyezett ezzel a bekezdést kivéve Őgyp 2007. október 9., 07:41 (CEST) [ válasz] Nem állítom, hogy elsősorban ez minősít valakit – vagy hogy köze lenne a szakmai hozzáértéséhez vagy bármi máshoz –, de egyéb kvalitásai mellett ki lehetne térni a cikkben Tóta W. sajátos stílusára is: "a vevők meg?
Onnantól objektív. Gabucino 2007. október 1., 18:45 (CEST) [ válasz] Kérlek tartózkodj az ilyenfajta minősítések hangoztatásától, ha valaki már kifejtette ezt a véleményt előtted, akkor a körülményeket megvizsgálva, megfelelő forráshivatkozással, a semlegességet és objektivitást, különösen a WP:ÉLŐ irányelvet betartva talán idézhető. -- Dami reci 2007. október 1., 19:40 (CEST) [ válasz] Nem csak ez utóbbi dolog miatt sokan kétségbe vonják a saját maga által terjesztett független újságíró voltát. Egy megmondó emberrel kevesebb Tóta W. lefeküdt a kormánynak Tóta W. is eladta a lelkét Ennyi forrás elég lesz? 2007. október 2., 10:47 (CEST) Ezek nem minősülnek forrásnak (egy fórumbejegyzés különösen nem), általában blogokra nem jó hivatkozni. -- Weinerelvtárs 2007. október 2., 11:07 (CEST) [ válasz] Tóta W. Árpád blogger és fórumos is, de legyen keresek még sokkal több forrást, mert van bőven. október 2., 11:42 (CEST) [ válasz] Hagyd, teljesen felesleges a magyar WP-re energiát áldozni. -- Gabucino 2007. október 3., 12:30 (CEST) [ válasz] 1.
Kapcsolódó cikkek
Az elsőfokú bíróság úgy döntött, hogy az alperes megsértette az I. és II. rendű felperes emberi méltóságát a cikkben "a magyar nemzet méltóságát sértő »büdös magyar migránsok« és »magyar banditák« kijelentések közlésével", és kötelezte az alperest a cikkből a sértő kifejezések eltávolítására, illetve 15 napon belül elnézést kérő közlemény megjelentetésére és a felpereseknek összesen 400 ezer forint sérelemdíj megfizetésére. A másodfokú bíróság viszont az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperesek keresetét elutasította. A Kúria viszont az elsőfokú bíróság ítéletét hagyta helyben. Azt írják: "A Kúria az elsőfokú bíróság megállapításával értett egyet, amely szerint a magyar nemzethez tartozókra a »büdös« és a mai közbeszédben pejoratív tartalmú »migráns« jelzők, illetve a »magyar banditák« kifejezés használata a magyar nemzet közösségének méltóságát sérti. Megállapította, hogy a közéleti vitában az elmarasztaló vélemény kifejezése a véleménynyilvánítás szabadsága által védett érték, azonban az ennek kifejezéséhez használt írói eszköz és az irónia műfaji sajátossága sem adhat korlátlan felmentést mások emberi méltósága, vagy a közösségek méltósága megsértésének felelőssége alól. "