A sorok feltöltése nem volt zökkenőmentes. Időközben több más együttes is alakult a Székesegyházban. A Miklós atya idején alakult ún. "kis kórus", amely a 8 órai misén énekelt, a 80-as évek folyamán Uzsalyné Pécsi Rita vezetése alatt önállósult, mint a Pécsi Bazilika Bárdos Kórusa. A 90-es évek elején érkezett orgonista, Szamosi Szabolcs is feltétlenül fontosnak tartotta, hogy saját kórust alapítson (a Pécsi Bazilika Mozart Kórusa). Ezen együttesek a fiatalok számára vonzóbbak voltak, mint az "öregek" Palestrina Kórusa. Ebben az időben történt az évtizedes miserend megbolygatása is: a latin mise 9-ről 11 órára került, a korábban sokak által látogatott szertartáson részt vevő hívek száma erősen megcsappant. A Gondviselés mégsem hagyta teljesen elolvadni a Palestrina Kórust, a generációváltás, ha lassan is, de megtörtént, s a latin mise is megmaradt napjainkig. A Pécsi Székesegyház Palestrina Kórusa (1953-) | Palestrina. Nehéz szavakat találni azokra a munkakörülményekre, amelyek a kórust évtizedekig körülvették. Mivel erről nem sikerült érdemi párbeszédet kezdeményezni, a tagság civil szervezet megalapítása mellett döntött, külső segítséget remélve.
Azonban – ahogy elődei is – a felhalmozott értékek megtartásán és művelésén túl újításokkal is próbálkozott. Így az 1960-as évek végétől rendszeresítette a Cecília-napi koncerteket a Székesegyházban, amelyeken kórusával megszólaltatott olyan hangszerkíséretes műveket is, amelyeket a liturgia szolgálata során a hagyományoknak megfelelően mellőzött. Ő volt az első, aki a Dulánszky-féle dómkórus előtti nagyszerű pécsi zenészek zenei hagyatékát gondozni kezdte: ezeken a koncerteken csendültek fel évszázados hallgatás után Novotni Ferenc, Depisch Bálint, Lickl György, Hölzl Szeráf Ferenc és Wachauer Károly művei. A dómkórus munkája a negyvenes évek után egészen 1977-ig nem került a figyelem középpontjába. Pécsi székesegyház miserend. Ekkor az Országos Filharmónia pécsi koncertjén való közreműködésre kérték fel (tudomásunk szerint első egyházi kórusként), s ekkor adta Hergenrőder atya a Palestrina nevet az együttesnek. Később több hasonló felkérést kaptak. Természetesen a fontossági sorrendben az említett fellépések és az esetenkénti turnék előtt állt a püspöki és káptalani misék zenei szolgálata.
A pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház (pécsi dóm, bazilika vagy vártemplom, a 20. század végéig Szent Péter Székesegyház) a Pécsi Egyházmegye katedrálisa, a város egyik jellegzetes épülete. A 11. századi alapokkal rendelkező székesegyház mai formáját a 19. század végén érte el Schmidt Frigyes (Friedrich von Schmidt) tervei alapján. Orgonája Angster József 100. munkája. Basilica minor rangot 1991-ben, II. János Pál pápa magyarországi látogatása előtt kapott a templom. Kézai Simon a krónikájában Péter királynak tulajdonítja a székesegyház alapítását. A krónikaírók azonban a templom alapításával kapcsolatban tévednek. Az altemplom alapjait már a 4. század végén megépítették. A Pécsi Egyházmegye 1009-es alapításakor is állott már itt egy székesegyház. A krónikák szerint a második székesegyházat Orseolo Péter magyar király idejében építették a mai Dóm tér északnyugati részén. Salamon királyt Szent Mór itt koronázta királlyá. Pécs székesegyház miserend. 1064. április 11- én, háborúskodásuk befejezéseként Géza és Salamon együtt ülték meg a városban a húsvéti ünnepeket és kibékülésüket.