Az oldat hígítása az oldott anyag koncentrációjának csökkenése az oldatban. Az oldat oldószerből áll, amely oldott anyagokat oldott fel benne. Ezen oldott anyagok koncentrációját molaritásként vagy molalitásként adjuk meg. A molaritás az oldat egységnyi térfogatában jelen lévő oldott anyag mennyisége (mol / L egységnyi egységben megadva). 1 liter 20%-os ecetből víz hozzáadásával legfeljebb mennyi 10%-os ecet.... A molalitás az oldott anyag tömege egységnyi térfogatban (kg / l egységben kifejezve). Amikor az oldott anyag koncentrációja csökken ebben az oldatban, hígított oldatnak nevezzük. A hígítást úgy végezzük, hogy egyszerűen több oldószert adunk az oldathoz, az oldott anyag tartalmát állandóan tartva. Például egy nátrium-kloridot (NaCl) tartalmazó vizes oldatot további víz hozzáadásával hígíthatunk. Ha az oldott anyag színes vegyület, az oldat színe elhalványul, amikor az oldat hígul. Végső koncentráció kiszámítása Az oldat végső koncentrációja a következő összefüggés alapján határozható meg. C1V1 = C2V2 C1 a kezdeti koncentráció V1 a kezdeti térfogat C2 a végső koncentráció V2 az oldat végső térfogata.
Hígítás után mérjük meg az oldat új térfogatát. Például, ha az oldatot az eredeti térfogatának négyszeresére hígítja, a koncentráció egynegyedre csökken. Ha az eredeti térfogat V1, és a teljes térfogat hígítás után V4, akkor a végső koncentráció V1 / V4 az eredeti koncentráció szorzata. Ezután a hidrogénion-koncentrációt visszaállíthatja a pH-értékre a pH = log alkalmazásával.
Például: A KCl vizes oldata 2, 0 mol KCl-ot tartalmaz 0, 2 liter vízben. Mekkora lenne a KCl oldat végső koncentrációja, ha vizet (400 ml) adunk hozzá? A KCl kezdeti koncentrációja (C1) = 2, 0 mol / 0, 2L = 10 mol / l Az oldat kezdeti térfogata (V1) = 0, 2 L Az oldat végső térfogata (V2) = 0, 2 L + 0, 4 L = 0, 6 L Az oldat (C2) végső koncentrációját a következők segítségével lehet meghatározni: C1V1 = C2V2 10 mol / L x 0, 2 L = C2 x 0, 6 L C2 = 2 mol / 0, 6 L = 3, 33 mol / L Mi az a hígítási tényező? PH számítás - Mekkora a 0,07 mol/dm3 koncentrációjú NH4Cl oldat pH-ja? Mekkora lesz a pH, ha az oldatot 10-szeresére hígítjuk? (az amm.... Hígítási tényező (más néven hígítási arány) az oldat végső térfogata és kezdeti térfogata aránya. A végső térfogat az oldat térfogata hígítás után. A kezdeti térfogat az oldat térfogata a hígítás előtt, vagy a hígításhoz felhasznált eredeti oldat térfogata. Ez a kapcsolat felhasználható az oldott anyag tömegével együtt. Hígítási tényező kiszámítása Hígítási tényező = végső térfogat (V2) / kezdeti térfogat (V1) Például: 200 ml KMnO hígítása 4 vizes oldat 200 ml víz hozzáadásával, Hígítási tényező = (200 ml + 200 ml) / 200 ml = 400 ml / 200 ml = 2 A fenti ábra egy olyan grafikonot mutat be, amelyben a békák pusztulását az ökoszisztémához adott peszticidek hígításával számolják.
Ezzel már maga a kalibráció is megváltoztatja az oldat pH-ját, így a pH-kalibráció hibás lesz, és az így kalibrált eszközök nem lesznek pontosak. Fajtái [ szerkesztés] Kémhatásuk szerint a pufferoldatok lehetnek savasak, lúgosak, vagy semlegesek. Azok a pufferoldatok, amelyekben az oxóniumionok mennyisége nagyobb, mint a hidroxidionoké, savasak, pH-juk kisebb, mint 7. Azok a pufferoldatok, amelyekben a hidroxidionok vannak többségben, lúgos kémhatásúak, pH-juk nagyobb, mint 7. Ha egy pufferoldat kémhatása 7, akkor benne a hidroxidionok száma megegyezik az oxóniumionok számával, a puffer semleges. A pufferoldatok jellemezhetők aszerint is, hogy nyíltak-e, vagy zártak. Zárt pufferrendszerben a reakciótermékek az oldatban maradnak. Ilyen például az ecetsav-acetát puffer. A nyílt pufferrendszerek ellenben a környezetükkel is kapcsolatban állnak; egyes reakciótermékek eltávozhatnak az oldatból. Különbség a hígítás és a hígítási tényező között Hasonlítsa össze a különbséget a hasonló kifejezések között - Tudomány - 2022. Ilyen például a hidrogén-karbonát - szén-dioxid pufferrendszer a tüdőben, ahonnan a szén-dioxid kilégzéssel távozik.
22:54 Hasznos számodra ez a válasz? 7/8 anonim válasza: (v1*c1)+(v2*c2)=c3*(v1+v2) Ahol c1 az egyik oldat%-a, v1 a térfogata, c2 a második oldat%-a, v2 a térfogata és c3 a kevert oldat%-a. Azaz: c1=20(%) v1=0, 1dm3 c2=0 (%) (mert tiszta oldószer) v2=?? -- c3=2 (%) v3=(v1+v2)=1dm3 (mert 1 liter oldatot szeretnénk csinálni) (0, 1dm3*20)+0*v2=2*(0, 1dm3+v2) 2+0=0, 2+2v2 /-0, 2 1, 8=2v2 /:0, 2 0, 9=v2 --> 0, 9 dm3 tiszta oldószert kell beleönteni 0, 1dm3 20%os oldatba, ha 1 liter 2%-os oldatot szeretnél kapni. 23:17 Hasznos számodra ez a válasz? 8/8 anonim válasza: igen, csak arra szabad gondolni, hogy a 10szereséRE növelem a térfogatát. alapszabály, hogy az oldattérfogatokat nem szabad összeadni, mivel felléphet az ún. (térfogat)kontrakció jelensége. A híg oldatok esetén ez nem következik be, a térfogatok tehát összeadhatók 2020. 23:31 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Az első lépés az igényelt törzsoldat mennyiségének kiszámítása. M hígítás V hígítás = M készlet V készlet (1, 0 M) (50 ml) = (2, 0 M) (x ml) x = [(1, 0 M) (50 ml)] / 2, 0 M x = 25 ml törzsoldat Annak érdekében, hogy a megoldást megoldja, 25 ml törzsoldatot öntünk egy 50 ml-es mérőlombikba. Hígítsuk az oldószerrel az 50 ml-es vezetékbe. Kerülje el ezt a közös hígítási hibát Általános hiba, hogy túl sok oldószert ad hozzá a hígításhoz. Ügyeljen arra, hogy a tömény oldatot a lombikba öntse, majd hígítsa a térfogatjelre. Ne keverje össze például 250 ml koncentrált oldatot 1 liter oldószerrel, hogy 1 literes oldatot készítsen!
Működése [ szerkesztés] A pufferoldat egy gyenge savat és a hozzá konjugált bázist, vagy ennek sóját, vagy egy gyenge bázist, és a hozzá konjugált savat, vagy ennek sóját tartalmazza. A gyenge savhoz konjugált bázis egy erős bázis, a gyenge bázishoz konjugált sav erős sav. Amfoter (savval szemben bázisként, bázissal szemben savként viselkedik) molekulák oldata is lehet puffer. A sav egyensúlyi állapota a sav-bázis rendszerben: A tömeghatás törvénye miatt még le kellene osztani a víz koncentrációjával, ám ez állandónak tekinthető a viszonylag kevés ion miatt, és összevonható a sav disszociációs konstansával (állandójával). Átalakítva: Tízes alapú logaritmust véve és előjelet váltva: eszerint így (Henderson–Hasselbach-egyenlőség). Ez az egyenlet felteszi, hogy az anyagok aktivitása koncentrációjukkal egyenesen arányos. Ezzel a feltevéssel a pH-ból és a kapacitásból meghatározható a sav és a bázis koncentrációjának aránya. Minél nagyobb a sav és a bázis koncentrációja, annál nagyobb lesz a puffer kapacitása.