A Budai Vár és környéke közlekedésfejlesztési projekt keretében a három liftet építenek a Budai Várba, írja az I. kerületi önkormányzat honlapja. A liftek az Iskola lépcsőnél, a Murad pasa bástyánál és a Gránit lépcsőnél teszik majd könnyebb és kényelmesebbé a Várba való feljutást. Turizmus Online - Jövőre elkészülnek a budai Várhoz vezető liftek. A tervek szerint a liftek az év végére készülnek el. 10 Galéria: Három liftet építenek a budai Várba Fotó: Budavári Önkormányzat / MTI Hamarosan megjelenik a Budai Várban kialakítandó liftek kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési eljárás. Az erről szóló hirdetményt a Budavári Önkormányzat, mint a Budai Vár és környéke közlekedés fejlesztése projekt kedvezményezettje adta fel az Elektronikus Hirdetménykezelő Rendszerbe. Akadálymentesítés, a Vár járműforgalmának a csökkentése és a Várnegyed elérhetőségének javítása - ez a három fontos célkitűzés jellemzi a Budavári Önkormányzat közlekedésfejlesztési projektjét. E célkitűzések megvalósítását segítik majd a liftek az Iskola lépcsőnél, a Murad pasa bástyánál és a Gránit lépcsőnél.
A Budai Vár és környéke közlekedésfejlesztési projekt keretében három liftet építenek a Budai Várba. A liftek az Iskola lépcsőnél, a Murad pasa bástyánál és a Gránit lépcsőnél teszik majd könnyebbé és kényelmesebbé a Várba való feljutást. A tervek szerint a liftek az év végére készülnek el. Az Iskola lépcsőhöz tervezett lift az Ibolya utcához, a Hess András térhez szállítja majd fel az utasokat. A Gránit lépcsőhöz tervezett lift a jelenlegi Fedett lépcső mellett a Lovas útról a Tóth Árpád sétányra, a Szentháromság utcához hozza majd az utasokat. Budai vár lovagterem. A Murad pasa bástyájánál tervezett lift pedig a Lovas útról az Anjou sétányra szállítja az utasokat - írja az önkormányzat. A tartalom a hirdetés után folytatódik Egy kattintás, és nem maradsz le a kerület híreiről:
És akkor végre egy jó hír. Szerda óta három új lifttel is megközelíthető a budai Vár. A Vár falának tövéig valahogy persze ezután is el kell majd jutni, de a Vár megközelíthetősége ezzel együtt lényegesen javult. Az átadást eredetileg tavaszra ígérte az önkormányzat, a csúszást az Indexnek az építkezés közben kiderülő, előre nem látható műszaki nehézségekkel indokolták. A Lovas útról már május 22. óta két helyen megközelíthető a fenti sétány: a Bécsi kapu közelében az Anjou sétányra, a Szentháromság utca vonalában pedig a Tóth Árpád sétányra lehet felliftezni. A túloldalon, a Hilton alatti új buszforduló még nincs kész, de közvetlenül mellette, az Iskola utcához vezető liftet tegnap szintén átadták. Ha itt minden elkészül, lényegében akadálymentessé válik a Halászbástya környéke. A Várba még két lift visz fel: az Országos Széchényi Könyvtárat évtizedek óta gyorslifttel is meg lehet közelíteni a Dózsa György tér felől. Budai vár lovarda. A tavaly óta sokszor átadott Várkert Bazár mozgólépcsőjének tetejétől pedig lift visz a Budavári Palota tövéhez – már amikor üzemel.
Véleményeket várok...
Bár a rámpa alapvetően praktikus funkciót töltött be, az építmény kiváló példa arra az igényességre, amely a palota korabeli bővítését jellemezte. A II. világháborút követően azonban ez is annak a rombolásnak esett áldozatul, amelynek a mellette álló épületek: az 1970-es években a Stöckl-lépcsővel és a Főőrséggel együtt lebontották, helyén a középkori várfalszakaszt rekonstruálták, így azonban megszűnt a közvetlen összeköttetés a Csikós- és a Hunyadi-udvar szintje között. (A korabeli szemléletre jellemző, hogy a II. világháború utáni helyreállításokat vezető Gerő László egy egyszerű csigalépcsővel javasolta pótolni az elbontott Stöckl-lépcsőt és a rámpát). Budai vár lovarda belépő. A Csikós udvar 1930-ban, szemben a Lovarda, jobbra az eredeti rámpa látszik (Fotó: Fortepan/Képszám: 116773) Az elpusztított rámpát 2020–2021-ben a Nemzeti Hauszmann Program keretében építették újra, amihez a fennmaradt korabeli terveket és archív fotókat is felhasználták, így külső megjelenésében éppen olyan, mint eredetileg volt – mondta el a PestBudának Kiss Henrietta, a Várkapitányság vezető tartalomfejlesztési szakértője.
Az utazóblog legújabb részében Magyarország legkurucabb várait néztük meg. Budapesttől alig háromórányi autózásra található Magyarország egyik legérdekesebb tája, a Zempléni-hegység. Itt tényleg rengeteg a látnivaló, szinte mindennel találkozhat az ember. Ha borozni szeretnénk, Hegyalja tökéletes helyszín lehet számunkra. Ha pálinkázni támad kedvünk, a világhírű Gönci barackot itt tudjuk csak igazán megkóstolni. Ám ha túrázni akarunk, vagy esetleg várakat szeretnénk nézegetni, arra is tökéletes helyszín a Zempléni-hegység. Túránkat a Regéci várnál kezdtük Ha Fony felől közelítjük meg a várat, akkor a falu után nem sokkal lesz egy tábla (Regéci vár jobbra), itt kell ráfordulnunk egy földútra. Ha Erdőhorváti/Óhuta irányából érkezünk, akkor már a falu előtt rá kell fordulnunk a földútra. A várhoz vezető erdei úton több "parkoló" is van, ezektől körülbelül 1, 7 kilométernyi túra vár ránk, felfelé. Regéci vár parkoló budapest. Bátrabb sofőröknek azonban van egy parkoló közvetlenül a vár tövében is, de ehhez igen kemény terepviszonyokat kell leküzdeni.
A Regéci vár egy több mint 600 méter magas sziklaszirtre épült – nagy valószínűséggel a 13. században. A Rákóczi-várként is ismert erődítmény a 17. században élte a fénykorát, a család itt alakította ki birtokközpontját, sőt, II. Rákóczi Ferenc is itt töltötte a gyermekkorát. A Rákóczi-féle szabadságharc bukása után azonban a császáriak elkobozták a várat, majd porig rombolták. A vár felújítását pár éve kezdték el, és az jelenleg is tart. Szükség volt rá, megépült! – Bővítettük a Várparkolót - Füzér Vára | REG-ÉLŐ vár. Már a vár aljából is pazar a kilátás (főleg a nemrég kialakított fogadóépület teraszáról), de ha megvásároljuk a 800 forintos belépőt (felnőtteknek), akkor az újjáépített öregtoronyból és rondellájából még szebb panorámát kapunk. Főleg így ősszel. Ha a Regéci várat megnéztük, érdemes még "lemenni" a faluba is, ahol – egy szintén újonnan épült – központ várja a látogatókat. Van itt egy állandó kiállítás II. Rákóczi Ferenc gyermekkoráról, de a tárlat I. Rákóczi György fejedelem korától egészen a Rákóczi-szabadságharc végéig bemutatja a korszak történetét.
Részletek Túra típusa Kedvenceink Túra hossza 72 km Szintemelkedés 1559 m Szintcsökkenés 1559 m Nehézség 5/5 Régió Észak-Magyarország Érkezés Körtúra Leírás A kerékpártúránkat Fonyon a Templom utcáról indítjuk a Római Katolikus templom elől Mogyoróska irányába. Mogyoróskától kb. 2 km-re találjuk még Regéc előtt a Regéci várat, melyhez a Kék túra, majd a piros L útvonalán, emelkedőt megmászva juthatunk el, de a látvány megéri. (Figyelem a túra ezen része lemegy az aszfaltról, ha kerékpárod nem alkalmas a terepen való tekerésre, akkor inkább ne vállald be! Ebben az esetben Mogyoróskáról aszfalton tekerj tovább Regécre. Regéci vár parkoló zónák. ) Innen visszakanyarodva a kéken elérjük Regéc szélét, majd aszfalton begurulunk Óhutára, majd tovább haladva elérjük Háromhutát. Háromhutát elhagyva egy erdészeti úton tovább haladva kövessük a kék négyzet jelzést, majd a zöld túra útvonalát. A zöld jelzésen haladva kb. 5 km-re balra letérhetünk Kőkapu felé, majd visszakanyarodva az erdészeti úton haladunk tovább Kishuta irányába, A kék jelzésen egy erdei utat követve tekerünk tovább a jelzés a villany vezeték alatt letér a z erdészeti útról.
A miocénben keletkezett andezittufa Bodó-kő, amelyen a vár áll, a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. A táj szépsége, illetve a vár viszonylagosan jó állapota miatt kedvelt túracélpont, amely egyben az Országos Kéktúra egyik állomása is. További információk Regéci vár: A Regéc településtől távolabb álló, hegycsúcsra épült várban gyerekeskedett II. Rákóczi Ferenc. Falairól csodálatos kilátás nyílik a Zemplén hegyeire. Az épületben történelmi gyűjtemény és kiállítás található. A vár nyitvatartása havonta változik, érdemes figyelemmel kísérni a település honlapját. További információk Térkép Tolcsva: A település a Tolcsva-patakról kapta a nevét, amely mentén épült. A többi hegyaljai településhez hasonlóan gazdag múltú község a borvidék fontos területe ma is. Építészeti gazdagságát nagyrészt az egykori neves szőlősgazdáknak köszönheti. Két vár meghódítása – Történelmi és borvidéki kerékpártúra a Zemplénben. Tolcsva azonban nemcsak megőrizni tudja a múltat – például a nemzeti kincsnek számító, egyedülálló Bormúzeumban –, hanem képes új életet is lehelni belé. Ahogy újra "termőre fordítja az ősi ágat", Örökségturisztikai és Kulturális Rendezvényközpontot létrehozva a Szirmay–Waldbott-kastélyban.
A falu felé ereszkedve átbeszéltük kétnapos túránk élményeit, melyekhez ha hozzávesszük még a 61 km hosszú zempléni Rákóczi-túra első szakaszán érintett Hercegkút látványosságait, továbbá Komlóska élni akaró, szimpatikus ruszin közösségét, akkor bátran kijelenthetjük, hogy a zempléni hegyvidék értékeit talán még unokáink is látni fogják, ha veszik a túrabakancsot, és elindulnak felfedezni ezt a gyönyörű vidéket. Forrás:
A következő állomás: Boldogkőváralja Regéctől alig pár kilométerre, a Hernád völgyének keleti részében található a Boldogkő vára. Már messziről ki lehet szúrni az erődítményt, autóval nagyon könnyen megközelíthető. Az andezittufa sziklatömbre épülő boldogkői várnak különös alakja, fekvése van. A vár dél felé keskenyedik, és keletről nyugatra lejt. Hazai várak - mesés panorámával - Szallas.hu Blog. Az erődítmény már az Árpád-korban, a tatárjárás után felépülhetett, építését a Tomaj nemzetséghez kötik a krónikák. Károly Róbert uralkodása után igen sokszor "cserélt gazdát" a vár, jelentősége azonban a Rákóczi-féle szabadságharcig nem csorbult. Bár a várat már 1701 előtt felrobbantották a császáriak, ma mégis ez az egyik legjobb állapotban fennmaradt középkori vár Magyarországon. A felső várban van az erődítmény palotaszárnya, ahol egy ezer figurából álló ólomkatona-kiállítást nézhetünk meg, amely több, magyar szempontból híres ütközetet (például a muhi csatát) illusztrál. Túránkat Füzér várával zártuk Boldogkőváraljától 50 kilométerre van Magyarország egyik legjobb állapotában lévő vára, a füzéri vár.
Tőle keletre vulkáni hegyek sorozata hullámzik csökkenő átlagmagassággal egészen a Bodrog árteréig. A keleti szegélyen a Sátoros-hegyek jellegzetesen csonka kúpjai törik meg az ellaposodó vulkáni hátak monotonitását. Hosszan húzódik a Tolcsva patak völgye, mely az üveggyártásról híres Háromhutát rejti. Tőlünk délre pedig megszámlálhatatlan csúcs és tető vész a párás látóhatárba, ezek sorát Mogyoróska felett a Magoska toronnyal ellátott piramisa zárja. A vár egyébként egy igen érdekes hadtörténeti kiállításnak is helyet ad, ezt a hegység látványával betelve érdemes megtekinteni. A falmaradványok déli részére is ajánlott átnézni; innen hasonlóan megkapó kilátás nyílik, csak az újjáépített toronnyal koronázva. A vár rejtett zugaiba is betekintést nyerhetünk útközben. Ereszkedés a faluba Lefelé érdemes kihasználni a várba vezető szekérút nyújtotta viszonylagos kényelmet: a meredek ösvény helyett a lankás murvaúton kerüljük meg egy teljes fordulattal a Várhegyet, az irányt a Z kerékpáros jelzés mutatja.