Baranya Megyei Német Önkormányzat elnöke: Szugfil József Deutsche Selbstverwaltung des Komitats Branau Rövidített elnevezése: BMNÖ – DSdKB Székhelye: Pécs, Széchenyi tér 9. Címe: 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. A nemzetiségi önkormányzat tagjainak száma 7 fő. A képviselők névsorát az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. A nemzetiségi önkormányzat pecsétje: kör alakú, kétnyelvű. A felső körív szövege: Deutsche Selbstverwaltung des Komitats Branau Az alsó körív szövege: Baranya Megyei Német Önkormányzat Középen: Baranya megye címere A nemzetiségi önkormányzat a magyarországi németek hivatalos zászlóját használja. Magyarországi németek camere per disabili. A nemzetiségi önkormányzat feladata és hatásköre A nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a nemzetiségi önkormányzat testületét illetik meg. A nemzetiségi önkormányzat ellátja a Baranya megyében élő németek érdekeinek területi szintű képviseletét és védelmét. A nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladatait az Njt. 115. §-a szerint látja el. A nemzetiségi önkormányzat - a rendelkezésére álló források keretei között - önként vállalt közfeladatait az Njt.
(Röviden: ez egy olyan német nyelvjárás, ami Európában éppen akkora érték, mint a magyaroknak a csángók archaikus nyelve…) Felkészítőjük Schuszterné Bárth Éva tanárnő volt. A Császártöltési Német Nemzetiségi Tánccsoportot 1981-ben alapította Hómann Antalné. 1995 óta egyesületi formában folytatják tevékenységüket. Támogatják a német nemzetiségi kulturális hagyományokat, tevékenységükkel a település és a magyarországi németség örökségét őrzik. Magyarországi németek camere per. Ezt a fellépésüket a nemrég elhunyt taguk, Bolvári Csaba emlékének ajánlották fel. A műsort mintegy 200 néző kísérte figyelemmel a sportcsarnokban. Bővebb híradást a hazai németek híradójában, az Unser Bildschirm soron következő adásában láthatnak az érdeklődők. A délutánt Szente Alfonz vezetésével a Madarasi Vagabund Zenekar műsora zárta, akik méltán voltak 2015-ben Bács-Kiskun Megyei Prímadíj Ifjú tehetségek kategória győztese. A rendezvény végig két nyelven zajlott, melynek moderációját Dóra Lili nek köszönhettük. Káposzta Lajos Fotógaléria: Fotók megtekintése (61 db kép)
Este is a szabadságharc korát idézi meg filmkínálatával a csatorna, 21:45-től a forradalmi viseleteket mutatják be, majd 22:05-től a Magyar Nemzeti Galériában tett képzőművészeti séta keretén belül ismerhetik meg a nézők, nemzeti örökségünk e történelmi korhoz kapcsolódó legkiemelkedőbb alkotásait. Végül pedig a nemzeti színű zászlók történetét mutatja be az 1848-as forradalom és szabadságharc emlékére készült filmetűd. Az M5 műsorára tűzi A kőszívű ember fiai című történelmi filmet, az egyik legismertebb alkotást, amely az 1848/49-es eseményekkel foglalkozik. Az 1848-49-es forradalomra emlékeztek a katasztrófavédők - Kék hírek - Hírek - KaposPont. A Jókai Mór regénye alapján Várkonyi Zoltán rendezésében készült film első része március 14-én 14:30-tól, míg a második március 15-én szintén fél háromtól látható. A csatornán március 15-én több film is foglalkozik a szabadságharccal és korával. A 11:50-kor kezdődő Csalódások és győzelmek tavasza bemutatja az 1848-49-es szabadságharc magyar szempontból legdicsőségesebb szakaszát. Nem feledkezik meg azokról a nevezetes nőkről sem, akik a szeretett férfi révén maguk is forradalmárrá lettek, vagy éppen a forradalmi események alatt leltek társra, és sorsuk végzetesen összekapcsolódott párjuk dicsőségével és bukásával.
Csupán a korabeli híradásokból és kritikákból lehet sejteni, hogy nagyszabású alkotás volt: a filmet keretező segesvári ütközethez tízezer statisztát alkalmaztak. A hazafias alkotásban Petőfi Sándort és Szendrey Júliát a kor két legnagyobb színészóriása, Uray Tivadar és Bajor Gizi keltette életre - a népszerű színészek miatt is, a filmet a bemutatását követő hónapokban telt házzal vetítették a mozik. Fénylő szépségeivel, csodálatos és megkapó fölvételeivel a Petőfi-filmnek meleg és bensőséges sikere volt a szombati bemutatón - számolt be a Pesti Hírlap. Kitüntetés-átadás az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából. Hevesi Sándor és Sas Ede nem alkottak ez alkalomra írt film-munkájukkal napi aktualitással ható művet, mert e film nemcsak most, a Petőfi-centenárium idejében, hanem mindenkor, valahányszor csak a fehérvásznon megelevenedik, egyformán maradandó, lelkesítő emléket rögzítenek a nézők szívébe - írta a Budapesti Hírlap kritikusa. 4. Föltámadott a tenger (1953) A Rákosi-korszak egyik szuperprodukciója, a kor legnagyobb színészeivel, mai szemmel is sokszor elkápráztató tömegjelenetekkel, amely március 15-től a tavaszi hadjáratig, a győztes nagyszebeni csatáig követi nyomon az 1848-49-es eseményeket.
Sajnos a film magán viseli a kommunizmus bélyegét: az Illyés Gyula írásából, Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezésében készült kétrészes, a korszak filmgyártási lehetőségeit figyelembe véve monumentális alkotás a történelmi tényeket igyekezett mintegy a proletárforradalom előképeként beállítani. Mára ez az erőltetett történelemszemlélete erősen megkopott a filmnek (jó, nyomokban osztályharcos ideológiát tartalmaz), és inkább nevetségesnek hat az internacionalista forradalmi póz. Az 1848-49-es szabadságharc katonai eseményei - Történelem tétel. Dékány László, Darvas Iván, Görbe János és Ferrari Violetta a Föltámadott a tenger c. filmben Forrás: Magyar Fotóarchívum A propaganda lehámozásával viszont a Föltámadott a tenger mégiscsak a szabadságvágyról szól, s talán ezért sem a szabadságharc leverésével ért véget a film: mintegy azt sugallva, hogy bár jönnek még nehéz idők, de a hazafias érzületet és az önrendelkezés jogos igényét nem lehet leverni. 3. A kőszívű ember fiai (1964) Várkonyi Zoltán mintegy küldetésének tekintette a klasszikusok filmes átörökítését.
Magyar emlékhelyek megkoszorúzásával és kulturális rendezvényekkel emlékeztek meg a csehországi magyarok szombaton az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 174. évfordulójáról. 1848-49-es szabadságharc tétel. A központi ünnepséget, amelyet a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége (CSMMSZ) rendezett több más szervezettel együtt, szombaton délelőtt Prágában tartották. A csehországi magyar szervezetek és a prágai magyar nagykövetség képviselői Boros Miklós nagykövettel az élen koszorúkat és virágokat helyeztek el II. Rákóczi Ferenc emléktáblájánál a Kisoldali téren, amely már hagyományosan a márciusi megemlékezések központja Csehországban. Csehországi magyarok ünnepelték a forradalmat Forrás: Origo Szabó János, a magyar szövetség prágai helyi egyesületének elnöke a megemlékezésen elhangzott beszédében méltatta a több mint másfél évszázaddal ezelőtti márciusi események történelmi jelentőségét, valamint azok tanulságait a mai magyarság számára. A prágai magyar nagykövetségen megtartott ünnepi fogadást követően a megemlékezés délután a nyugat-csehországi Pilsenhez közeli Dobranyban folytatódott, ahol a résztvevők megkoszorúzták Ormai Norbert honvédezredes, az első aradi vértanú szülőházán 2018-ban elhelyezett háromnyelvű - cseh, magyar, angol - emléktáblát.
Meghívó Tisztelettel meghívunk minden megemlékezni vágyót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 174. évfordulójára rendezett megemlékezésünkre. Helyszín: Református Templom Időpont: 2022. március 15., 10 óra
április 16-án indítványára nevezték ki Kossuth Zsuzsannát országos főápolónőnek, ennek nyomán számos női önkéntes állhatott a katonai betegápolás szolgálatába. Flór Ferenc személyes érdeme, hogy a tavaszi hadjárat megindulásakor a honvédség korszerűen megszervezett katonai egészségügyi szolgálattal rendelkezett. Görgei Artúr miniszteri kinevezése után átszervezték a minisztériumot, és az egészségügyi osztály élére Lumniczer Sándort nevezték ki. Flór Ferenc a fegyverletételig a tartalék hadtest főorvosa lett. Már negyedéves orvosnövendékként, 1831-ben koleraorvosnak nevezték ki Kalocsára. 1848/49-es szabadságharc célja. Kisdedápolás című orvosi disszertációját – Magyarországon elsőként – magyar nyelven írta és védte meg, 1833-ban. A későbbiekben is erőfeszítéseket tett az egységes magyar orvosi szaknyelv megteremtéséért, 1833-tól 1848-ig Bugát Pál mellett társszerkesztője[2] lett az e területen űttörő munkát végző Orvosi Tár című folyóiratnak. E mellett 1840-től 1848-ig szerkesztette a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatok című kiadványát.