Ezekből fakadóan nem mindegy, hogy egy gyerek milyen családban szocializálódik. És hát ugye a legtöbb ember természetes, szeretet iránti igényéből fakad, hogy egy egészségesen működő, gondoskodó családban szeretne élni, gyerekként is és felnőttként is. Meglátásom szerint azonban ezt korántsem annyira könnyű megvalósítani és megélni, sem szülőként, sem gyerekként egy olyan világban, ahol egyre inkább a teljesítmények elérése és az önérvényesítés dominál. Ahol az egyénnek gyakran kevés ideje jut még saját magára is. Ahol azt látom, hogy sok szülőnek már szinte alig van, vagy talán egyáltalán nincs is ereje foglalkozni a gyerekkel. Nem lehet tehát eleget hangsúlyozni a család fontosságát és annak felelősségét egy gyermek életében. Philip Zimbardo is úgy vélekedik, hogy "minden gyermeknek szüksége van apára és anyára is egyaránt. Hiszen mindketten másfajta szeretet adnak a gyermeknek. " Ahhoz, hogy összhangban tudjunk lenni a családunkkal, első körben leginkább saját magunkkal kell harmóniába kerülnünk.
A szocializáció az a folyamat, melyben az ember csecsemő korától, gyermekkorán át felnőtt koráig elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket, megtanulja a különböző társadalmi szerepekben elvárt viselkedéseket, miközben kialakul személyisége. (Andorka 1997; Kozma 1999; Giddens 2003) A szocializációs folyamat nem zárul le a felnőtt korban sem, az ember életciklusának végéig tart. A szocializáció alapvető folyamatai jórészt az olyan elsődleges csoportokban, mint a család és a kortárscsoportok, illetve olyan intézményekben, mint az iskolák zajlanak. Ezeket együttesen szocializációs közegeknek nevezzük. Közéjük sorolhatjuk még a médiát és a munka világának intézményeit, szervezeteit is. A nevelésszociológiai megközelítés kiemeli a szocializációs folyamat motorjaként a tanulás, mégpedig az úgynevezett szociális tanulás fontosságát. A szociális tanulás Kozma (1999) szerint egy olyan bonyolult, sok részből álló emberi tevékenység-együttes (tehát nem elmélet! ), melynek során a közösség tagjaiként a közösség kultúráját tanuljuk meg, és ami egyben biztosítja a szocializációs folyamat kétoldalú eredményességét.
A család nemcsak társadalmanként és kultúránként, hanem a történelmi időben is – mind a családi kapcsolatok, mind pedig a családi funkciók tekintetében – változásokat mutat. A történelmi változások esetében például köztudomású, hogy a fejlett világ társadalmaiban a XX. század során általános jelenséggé vált a nukleáris család elterjedése, a nők munkába állása, vagy az, hogy jellemzően a fiatal családok földrajzilag nagyobb távolságban telepedtek le származási családjuktól. Az is nyilvánvaló, hogy az ipari társadalmak kialakulását megelőző korszakokban is voltak változások a családi kapcsolatokban és funkciókban. A családi funkciók elemzése során a nevelésszociológia (Kozma 1999) tárgyalja a biológiai, a gazdasági és a társadalmi funkciókat. Az elsőben kiemelésre kerül a reprodukció (azaz a népesség utánpótlása) és a szexuális igények kielégítése, a másodikban a termelés és a fogyasztás, míg a harmadikban a társadalmi különbségek átörökítése és a szocializáció. Felhívja a figyelmet a változásra a gazdasági funkción belül, miszerint korábban a termelési funkció erőteljesebb volt, manapság viszont a fogyasztási funkció dominál, vagyis ma már nem megtermeljük, hanem inkább megvásároljuk a fogyasztási javakat.
Check Also A család fontossága A mindennapjainkban nagyon fontos szerepet tölt be az a közösségi forma, ami rokonokból tevődik össze....