A bullát 1980. szeptember 28-án Agostino Casaroli bíboros, pápai államtitkár adta át Esztergomban. (Forrás:)" Típus alkalmi bélyeg Rövid leírás A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye centenáriumát. Miskolci Egyházmegye – Szikszói Görögkatolikus Parókia. Gyártó nyomda Állami Nyomda Kiadás éve 2010-2012 Kibocsátás időpontja 2012. 02. 20 Perforációs méret 45 x 35 mm Példányszám 250000 Névérték 380 Téma évforduló, vallás, épület, kultúra, esemény Tervező Laczkó Anita Bélyegzett/Postatiszta postatiszta
1968-ban a Szentszék engedélyével az egyházmegye joghatóságát kiterjeszthette a területén kívül eső parókiákra is. II. János Pál pápa, a Summis Pontificibus kezdetű bullájával 1980. július 17-én a Hajdúdorogi Egyházmegye joghatóságát – a Miskolci Apostoli Kormányzóság kivételével – minden Magyarországon élő görögkatolikus hívőre kiterjesztette. A bullát 1980. Együttműködési megállapodást kötött a hajdúdorogi és a nagyváradi görögkatolikus egyházmegye | Magyar Kurír - katolikus hírportál. szeptember 28-án Agostino Casaroli bíboros, pápai államtitkár adta át Esztergomban. (Forrás:) Az egyházmegye alapításának centenáriuma tiszteletére február 18-án szombaton Hajdúdorogon Történeti Konferenciára került sor. Az érdekes és ismeretterjesztő prezentációkat koronázta meg a Debreceni Területi Igazgatóság értékesítési irodavezetője, Ötvös Tamás, aki a Magyar Posta jubileumi bélyegét a mintegy 600 fős közönség előtt bemutatta. Irodavezető úr köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Magyar Posta kulturális missziót teljesít, amikor bélyegkiadásával fontos évfordulókra, eseményekre hívja fel a figyelmet. A bélyegújdonság jelképesen első példányait személyesen vehette át: Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye megyéspüspöke; Orosz Atanáz, a Miskolci Görög Katolikus Apostoli Exarchátus püspök exarchája; dr. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Tiszántúli Református Egyházkerületének püspöke; Szászfalvi László egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár; Kiss Attila országgyűlési képviselő; Csige Tamás, Hajdúdorog polgármestere; valamint az Egyházmegye kiemelt segítői: Czifra Károly, Kujbus Mihály és Monostory Viktória.
A IV. Lateráni zsinat után a bizánci kereszténység háttérbe szorult, de a XVII. századból fennmaradt imádságok és énekek is tanúsítják a folytatólagos továbbélést. 1868. április 16-án ötvenkét magyar görögkatolikus egyházközség képviselői országos kongresszust tartottak, ahol kérték a magyar nyelvű liturgia engedélyezését és önálló egyházmegye felállítását. Ennek eredményeként I. Ferenc József megalapította a Hajdúdorogi Külhelynökséget és 1898. június 8-án megalakult a Görögszertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottsága. Az Egyházmegyét 1912. május 6-án I. Ferenc József alapította, Christifideles Graeci kezdetű bullájával Szent X. Piusz pápa 1912. június 8-án kanonizálta, a Magyar Országgyűlés pedig az 1913. évi XXXV. sz. Hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye. törvénycikkével iktatta törvénybe. Az egyházmegyéhez 162 parókia tartozott, ami a trianoni békekötést követően kevesebb, mint felére csökkent. 1968-ban a Szentszék engedé-lyével az egyházmegye joghatóságát kiterjeszthette a területén kívül eső parókiákra is. II. János Pál pápa, a Summis Pontificibus kezdetű bullájával 1980. július 17-én a Hajdúdorogi Egyházmegye joghatóságát - a Miskolci Apostoli Kormányzóság kivételével – minden Magyarországon élő görögkatolikus hivőre kiterjesztette.
A történelmünkre visszatekintve érdekes látni, hogy míg egyházközségeink közel egyötöde 1649 előtti alapítású, illetve majdnem háromötöde 1818 előtti, de az utóbbi 100 évben alapították parókiánk 40%-át. A bányászat, a nehéz- és vegyipar erőteljes fejlődése kapcsán Miskolc és környékének fejlődése emberek tízezreinek változtatta meg lakóhelyét. 100 éves a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye | EuroAstra Internet magazin. Új közösségeink születtek a megnagyobbodó és részben új településeken. Átalakult vidékünk lakossága, és átalakult híveink életvitele is. Az átalakulás folytán Kocsis Fülöp püspök kormányzói tevékenysége idején már a Borsod-Abaúj-Zemplén megye egész területén és az Eger környékén élő görögkatolikusok is meg lettek szólítva a miskolci szerveződésű programok szervezésekor. Az Exarchátus és az Egyházmegye közötti határ kezdett sokak szemében szinte csak jelképessé válni. Az Exarchátusnak – a szigorúan vett területén kívül – Miskolcon lett óvodája, iskolája, egyetemi lelkészsége, irodája… Közösen ünnepeltünk Sajópálfalán, hittanosainknak közös rendezvényeket szerveztünk, az exarchátusi pócsi zarándoklatok is "borsodivá" váltak.
A Magyar Katolikus Egyházon belül együtt vagyunk a többi római katolikus egyházmegyével. S még folytathatnánk a kapcsolatok sorát a szomszéd országok görögkatolikus egyházmegyéivel, az ortodox és protestáns testvéreinkkel, a rászorulókkal, a tőlünk segítséget, szolgálatot és útmutatást remélő testvéreinkkel, a még nem hívőkkel… Ennek a gondolatnak végén Krisztus áll, mint ahogy az egész életünk középpontja is ő kell, hogy legyen.