2019. aug 5. 3:20 #Farkas Bertalan #születésnap #oktatás #tervek Farkas Bertalan a mai napig aktívan tevékenykedik, tele van energiával, s tanítani készül/ Fotó: Isza Ferenc Budapest — Tucatnyi országból köszöntötték a 70. születésnapját ünneplő Farkas Bertalant, az első magyar űrhajóst. A tábornok a mai napig aktívan tevékenykedik, és nem is titkolta, hogy jólesett neki figyelmesség. A Blikk az ünnep alkalmából kereste meg a Magyar Népköztársaság hősét, hogy miként telt a születésnapja, hogyan érzi magát, illetve mivel foglalkozik mostanában. – Remekül érzem magam, fantasztikus ez a nap – kezdte. – Amerikától kezdve Bulgáriáig, Csehországon át Oroszországig mindenhonnan érkezett köszöntés, jó egészséget kívántak, ami óriási dolog. Persze, Magyarországról is rengeteg ismerős, nagyon sok barátom köszöntött fel, egész nap csengett a telefonom – újságolta örömmel. Mint mondta, feltöltötte energiával, hogy emlékeznek rá. – Kedvesek az emberek, érződik a hangjukon, hogy szeretettel gondolnak rám és a születésnapomra – mondta, hozzátéve: egyedül azt sajnálja, hogy a szülei már nem lehetnek vele ezen a boldog napon.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2013. ápr 13. 9:24 Nem titkolta mindig a fiát Farkas Berci Budapest — Harminchárom évvel ezelőtt még Anikóval való házasságából született fiaként emlegette Farkas Bertalan (63) űrhajós a legidősebb fiát, Gábort, aztán pedig már említésre sem méltatta őt. A Blikk azonban szombaton lerántotta a leplet: Gábor nem Anikótól van. A most negyvenes férfi Záhonyban él feleségével és két gyermekével, apjáról pedig mit sem tud. Farkas Berci még az unokáival sem találkozott, nem keresi őket. Farkas Bertalan (63) legidősebb fia, Gábor De vajon mi vezetett odáig, hogy az apa letagadja fiát? Farkas Berci 1980-ban a Népszabadságnak még azt mondta, feleségével Anikóval két gyermekük van: Gábor 9 éves, kislányuk, Aida pedig három. Később megszületett Bertalan és Andor. Ezután mintha Gábor nem is létezett volna. 2011-ben egy interjúban már le is tagadta őt, azt mondta, három gyermeke van. Ahogyan első két unokáját is eltitkolta, és csak Aida lánya gyermekének érkezéséről mesélt a lapoknak.
Magyari ez év, 2018 tavaszán hunyt el hosszú betegség után. Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós a mai napig nem tudott napirendre térni afelett, hogy elszakították az égbolttól, nem engedték repülni, és kirakat-asztronautát faragtak belőle, de legjobban egy második űrrepülés hiányzott neki. Azóta rengeteg helyen tartott előadást és élménybeszámolót az egész országban. Tevékenységével nemzetközi elismerést vívott ki Magyarországnak, és napjainkban is részt vesz az űrkutatás népszerűsítésében. Sulyok Attiláné Források:,,, wikipedia A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.
"Kopacz Gyuszi padtársam második év végén mondta, hogy vadászpilóta akar lenni. Rábeszélt, menjek el vele Nyíregyházára az alkalmassági tesztre, át is mentünk az első fordulón. A második fordulón, a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetben Gyuszi kiesett, de később katonatiszt lett. " Berci itt találkozott először Magyari Bélával, aki sok-sok évvel később űrhajós dublőre lett. Évekkel később, már Csillagvárosban Berci és Béla kőkemény kiképzést kapott. "A legnehezebb talán az volt, hogy rengeteget kellett tanulni, a rakétarendszert, az űrállomást és az űrhajót előre jól meg kellett ismerni – mondja Berci. – A centrifugagyakorlatok kemények voltak, különböző hintákon kellett pörögni egyhuzamban 10–15 percen át". Az űrutazásra Berci a magyar élelmiszeripari kutatóintézetben kifejlesztett, magyaros ételkonzerveket vitte magával, kalocsai mintás konzervdobozokban. Ott aztán ő inkább a szovjet konzerveket ette, a szovjetek viszont élvezettel fogyasztották a magyaros ételeket, és Berci még Unikumról is gondoskodott.
Minden, ami nem volt rögzítve, lebegett, amit fantasztikus élménynek írt le. A legcsodálatosabb számára mégis, a sok nagyszerű pillanatból viszont az volt, amikor legelőször vissza tudott nézni a Földre. Akkor már a Csendes-óceán fölött jártak, és a Szovjetunió keleti partjai, Kamcsatka, Japán távolodó félben voltak. Azt is megjegyezte: az első kozmikus sebesség (28 ezer kilométer per óra) alkalmával érezni lehetett, "már nem a kilométertáblák jönnek, hanem földrészek, óceánok". Az egykori űrhajós szerint nehéz eldönteni, hogy a visszatérés, vagy az elutazás volt a nagyobb élmény, de az biztos, hogy eltérő érzelmeket váltott ki az emberből. Azonban, mint mondta, az ember a munkája végeztével vágyik arra, hogy visszatérjen megosztani mindazt a tapasztalatot, amit átélhetett. Hozzátette: több mint 50 kísérletet kellett végrehajtania, ami igencsak kemény munkának bizonyult. Nyitókép: MTI/Földi Imre
Trianon 100. évfordulóján sokan egy Apponyi Albert grófnak tulajdonított, erőteljes hangvételű mondattal emlékeztek meg a nemzeti tragédiáról, politikusoktól, tudósokig. A közkedvelt idézet, ami bejárta az internetet, így szól: "Önök most megásták Magyarország sírját, de Magyarország ott lesz a temetésén mindazon országoknak, amelyek itt most megásták Magyarország sírját". Apponyi Albert gróf párizsi, 1920 június 16-án elmondott beszédét áttanulmányozva azonban nem találunk ilyen kijelentést, sőt hangvétele sem illeszkedik ahhoz. Egy általunk megkérdezett Hetek publicista, és gimnáziumi magyar tanár Magyary Ferenc az a gróf reakciójával kapcsolatban kiemelte: "a trianoni beszéde egy nagyon józan, kiegyensúlyozott, tudatosan kerül minden zsaroló, dramatikus hangvételt, sőt ezt ki is hangsúlyozza. Alapvetően egy nagyon jó beszéd a klasszikus magyar, polgári és nemzeti liberalizmus felfogásában. BAON - Raffay Ernő szerint ma is nagyon időszerű gróf Apponyi Albert trianoni beszéde. " Hozzátette: az idézet stílusa nem illeszkedik a beszéd jellemző hangvételéhez. A tegnapi napon Szentesi Zöldi László, a Magyar Demokrata újságírója a tegnapi napon közösségi média oldalán cáfolta, hogy a gróf valaha is kimondta volna a neki tulajdonított mondatot, amit többek között Rétvári Bence országgyűlési képviselő Facebook bejegyzésében és Orbán Viktor korábbi beszédében is idézett.
Raffay Ernő szerint mire a magyar békedelegáció 1920 januárjában kiutazott Párizsba, a határmegállapító bizottságokban már nagyjából 99 százalékos bizonyossággal megszülettek a döntések. Először látható az Apponyi-beszéd a televízióban | Felvidék.ma. Apponyi delegációjának semmi esélye sem volt változtatni a helyzeten, nem véletlenül nem hívtak meg oda magyar politikusokat 1919 őszén, amikor megalakult a kereszténypárti Huszár Károly kormánya, amelyet az antant el is ismert. Valószínű, hogy azért nem változtathattak, mert akkor a románok még azért lobbiztak, hogy a Tiszánál állapítsák meg a végleges román határt. Apponyi Albert az Interparlamentáris Unió magyar bizottságának elnökeként tapasztalt diplomata volt, ezért tudta, hogy ha az utolsó pillanatban hívják meg őket a béketárgyalásokra, akkor kész helyzet elé lesznek állítva. Beszédével mégis ki akarta hozni a lehetetlen helyzetből, amit csak lehetett, hisz elismerte, hogy a vesztesnek fizetnie kell, de akkor tartsanak népszavazást, hisz mi értelme van annak, hogy a többnemzetiségű Osztrák–Magyar Monarchia helyén újabb többnemzetiségű államokat hoznak létre?
Következtetéseim igazolására egy pár számadatot idézek. (…)Tovább a cikkhez, a teljes beszédhez Forrás: Tovább a cikkre »
Mindez közrejátszott abban, hogy a kormánypolitika és a közgondolkodás fő áramlata negyedszázadon át nem tudott s nem is akart elszakadni Nagy-Magyarország ideáljátóonyi Albert gróf delegációvezető szóbeli válasza a magyar békedelegációnak átadott békefeltételekre (Párizs, 1920. január 16. )Igen tisztelt Elnök Úr, Uraim! Engedjék meg, hogy még egyszer megköszönjem, hogy alkalmat adtak nekünk álláspontunk kifejtésére. Tulajdonképpen a kérdés megvitatását szerettem volna elérni, mert nézetem szerint ez az egyedüli eszköz, amely bennünket a megértéshez és az előttünk fekvő szövevényes kérdések helyes megismeréséhez vezethet. Apponyi albert beszede trianon. Minthogy azonban a Legfelsőbb Tanács e tekintetben már kinyilvánította akaratát, meg kell ez előtt hajolnom. Elfogadom tehát a kész helyzetet, és hogy idejüket túlságosan igénybe ne vegyem, egyenesen a tárgyra té óta a helyzet számunkra megváltozott: hivatalosan tudomásunkra hozták a békefeltételeket. Érzem a felelősség roppant súlyát, amely reám nehezedik abban a pillanatban, amikor Magyarország részéről elsőnek kell szólnom ezekről a feltételekről.