De hová juték? hisz örömünnep van ma... Ünnep? igen, az van; de öröm nincs jelen: Nevem ünnepét én - zárkozván magamba - Ti, kedves halottak, tinektek szentelem! Mint az elhagyott sír, lelkem oly kietlen, Örök éjjelében csak rémeket látok: Hadd gyujtsak ma benne - kiket úgy szerettem, Azok emlékéül egy-egy kis világot! Kis mécsfényt neked is, korod büszkesége, Lángszellem! ki jövél s eltünél... de hova? - Mint üstökös, melyet élők nemzedéke Egyszer lát s azontul nem lát többé soha! Oh! ha tán sok évek, tán lehúnyt századok Multán visszatérendsz, öltve más alakot: Legyen boldog e nép s örömed oly tiszta, Hogy ne kivánkozzál többé mennybe vissza! Kedves jó barátunk, Francisce Mentovich! Búban, fájdalomban te sohase voníccs, Sőt a gondok felé még csak ne is konyíccs, Minket bús pofával sohase szomoríccs. Hanem legyen élted az üdvtől otromba. Sándor névnapi köszöntő. Nőjjön örömöd, mint esőtől a gomba. Gyönyöreid háza sose düljön romba. Az ég hozzád soha ne legyen goromba. Miképen Aeneás bujdosott Trójából: Bujdossék a balsors szíved kunyhójából; Legyen élted szép fa, mit nap s szellő ápol, Sokakra árny készül lomb-koronájából.
Petőfi Sándor rózsabokor a domboldalon borúlj a vállamra angyalom súgjad a fülembe hogy szeretsz hejh milyen jól esik nekem ez! Vivi születik egy kisbaba úgy hívják hogy Jézuska sok jót tesz életében éldegélne békességben de hol is kezdjem hát a mesém régen a mikulásnak az idején ha a gyerekek jók voltak ajándékot kaphattak de kezdjük hát az elejéről a karácsony előtti estéről az ajándékok szépen sorban sorakoztak a szatyorban
(Bálint S. 1980b: 256). Medvesalján azt tartották, hogy József-napkor kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható. József-nap is a kedvelt névünnepek közé tartozik. A Drávaszögben az ünnepelteket a pincéjükben keresik fel, és ott folyik a névnapozás. A József-napi köszöntők közül egy rövid változatot idézünk Várdarócról: József a neved napján a boroskancsót érd el, Amig a halál a torkodra nem térdel! (Penavin 1988: 72) 144 Ezen a napon érkeznek a fecskék, s ilyenkor mondogatták a gyerekek: "Fecskét látok, szeplőt hányok! " Az Ipoly menti falvakban úgy emlékeznek, hogy József-naptól már mezítláb jártak a gyerekek. Benedek napján a század eleji göcseji adatok szerint zsírt és fokhagymát szenteltek, melynek azután gyógyító erőt tulajdonítottak. Szeged környékén a Benedek-napon duggatott hagymát Bertalan napján (aug. 24. Magyar nóták | Névnapi köszöntők | Megoldáskapu. ) szedték fel, utána a háztetőre rakták, ahol hét nap érte a napsugár és hat éjszaka a harmat. Ennek a benedeki hagymának a főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosogatták (Bálint S. 1980b: 257).
Arany János Itt ülök, az órák hosszu voltát mérvén, Minden társaságom egy homályos lámpa: És nincs földi lélek, aki erre térvén, Jó estét kivánni benyisson szobámba. Nem tevék talán szert soha jó emberre? Boldogtalan, aki nem bir egy baráttal: S én az enyéimről meghiszem, ismerve, Hogy ők, mint szerencsém, nem fordultak háttal. Szűk ugyan lakásom, kényelmet sem adhat, És gazdája sorsát követi a konyha: De egy-két barátot mégis befogadhat S tűzhelyem hiányát kebelem pótolja. Hát miért nem jőnek egy bizalmas szóra, Hogy velök megosszam a kevést, amim van: Szívemet legalább, ha egyéb nem volna...? Oh, - mivel nyugosznak néma süket sirban! S hol a puszta domb és egyszerű faoszlop, Mely szentté jelölje a föld egy zugolyját, Azt, hol testi részök sár-elemre oszlott S a feltámadásra magukat kiforrják? Volt-e kéz, midőn a végsugár kilobbant, Eltakarni üszkét hamvas szemeiknek? És fohász, midőn a föld reájok dobbant, Nyugalmat kivánni hült tetemeiknek? Vagy talán a szélvész s rengeteg folyói Jöttek el - nem lévén emberekben részvét - Temetés helyett a messzeségbe szórni Szegény boldogoknak rothadékony részét?