A Turulmadár legendája - YouTube
Ennek a hiányosságnak a pótlásában szeretnénk segíteni a turul legendájának bemutatásával. Visszatérve tehát a titokzatos mitológiai magyar madárhoz – a Turul-dinasztia születésének körülményeit homály fedi. A legendák, ősi krónikák és a szájhagyományok szerint a dinasztia Nimródtól származik, aki áradat utáni idők első királya volt. Álmos és utódai büszkén vallották, hogy Attila és a Turul-dinasztia leszármazottai. Eredetük mítoszát a krónikák az eljövendő korok számára is megőrizték. Emese álma, vagyis a turul-mítosz az egyik legősibb magyar mítosz, keletkezését pedig 860-870-re becsülik. A Turul-dinasztia (Árpád-ház) történetét néhány évszázaddal később feltétel nélkül hitelesnek tartották, így később a Képes krónikába is bekerült. Az első írott szöveg keletkezésének időpontja nem tisztázott, de annyi biztos, hogy az Anonymus által megírt szöveg és a Képes krónikában olvasható iromány egy régebbi forráson alapulnak. Érdekes módon valószínűleg minden magyar hallott már valamelyik verzióról, azonban a turul szó egyik történetben sem jelenik meg.
A magyarok fejedelme még a levédiai tartózkodásuk idején azt álmodta, hogy hatalmas sasok támadták meg az állataikat és kezdték széttépni azokat. Az emberek megkísérelték megtámadni őket, de nem sikerült, mert mindig máshol támadtak. Ekkor megjelent egy gyors, bátor turul és a magasból támadva megölte az egyik sast. Ezt látva, a többi sas elmenekült. Ezért elhatározták a magyarok, hogy máshová mennek lakni. Elindultak Attila földjére, melyet örökül hagyott rájuk, de az utat nem ismerték. Ekkor ismét megjelent a turulmadár, s a fejedelem fölé szállva lekiáltott neki, hogy kövessék őt, míg el nem tűnik a szemük elől. Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyük közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyarok felkerekedtek és követték a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt, újra követték minden népükkel együtt.
Az álom után nem sokkal dögvész ütött ki az állatok között, s a mindenfelé fekvő tetemeken lakmározó keselyűk közül egy arra repülő turul a magasból lerúgta az egyiket. Ezek után felismerve az álmot e jelenetben, az összes magyar felkerekedett és követte a turult. Ahol a madár eltűnt a szemük elől, ott tábort ütöttek, majd ekkor ismét előtűnt a turul, és a magyarok újra követték minden népükkel együtt. Így jutottak el Pannóniába, Attila egykori földjére. Itt aztán a madár végleg eltűnt szemük elől, ezért itt maradtak. Ennek a mondának a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna, valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a kerecsensólyom – a turul – fészkel. De tulajdonképpen mi ez a madár? Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal, talán az altaj sólyommal,, a kerecsensólyommal, a szirti sassal, a szakállas keselyűvel vagy a fakó keselyűvel. A szó török csagatáj togrul vagy turgul vadászsólymot jelent. Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat; az ősi, a használatból kiveszett túrul szót 19. század eleji költőink hozták újra használatba turul alakban.
Ez azonban csupán az egyik rejtély, ami a legendát övezi. A mítosz szerint Emese Ögyek (Ügek) felesége, és Álmos vezér (az első magyar uralkodó és a hét magyar vezér egyike) édesanyja volt. A turul egy álmot mutatott Emesének, amelyben méhéből egy forrás fakadt és egy távoli földre folyt tovább. Az álomfejtők szerint ez azt jelentette, hogy hamarosan fiúgyermeknek ad majd életet, aki kivezeti népüket otthonukból, Levédiából, és akinek leszármazottai dicsőséges királyokká válnak majd. De miféle madár lehetett a turul? A azt olvashatjuk, hogy a történészek még mindig nem értenek egyet ebben a kérdésben. A madár legenda szerinti isteni származása nem zárja ki a lehetőséget, hogy egy valódi madárfajról van szó. Minden történész egyet ért azonban abban, hogy a turul ragadozó madár volt, azonban tényleges fajtája már évszázadok óta vita tárgyát képezi. Az ősök otthonának területén számos ragadozó madár élt, de a számos próbálkozás ellenére sem sikerült pontosítani ezt az elméletet. Amilyen bizonytalan a valódi turul fajtája, annyira nagy az egyetértés az elnevezés eredetével kapcsolatban a nyelvészek között.
Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.
16. 15:29 1 új fotót töltöttem a "Turulmadár-szobor" műlaphoz! 16. 22:45 1 új fotót töltöttem a "Turulmadár-szobor" műlaphoz! 16. 22:42 1 új fotót töltöttem a "Turulmadár-szobor" műlaphoz! 16. 06. 22:17 1 új fotót töltöttem a "Turulmadár-szobor" műlaphoz! 16. 22:16 1 új fotót töltöttem a "Turulmadár-szobor" műlaphoz! 15. 21. 12:17 Megérintettem a "Turulmadár-szobor" alkotást! 15. 24. 10:04 A "Turulmadár-szobor" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 13. 20:40 A "Turulmadár-szobor" műlapon jóváhagyásra került egy szerkesztés. 09. 15:14 1 új fotót töltöttem a "Turulmadár-szobor" műlaphoz! 13. 03. 20:48 1 új fotót töltöttem a "Turulmadár-szobor" műlaphoz! 11. 14:10 1 új fotót töltöttem a "Turulmadár-szobor" műlaphoz! 11. 14:09 1 új fotót töltöttem a "Turulmadár-szobor" műlaphoz! 11. 10:19 1 új fotót töltöttem a "Turulmadár-szobor" műlaphoz! 11. 18:23 1 új fotót töltöttem a "Turulmadár-szobor" műlaphoz! 11. 15. 11:56 1 új fotót töltöttem a "Turulmadár-szobor" műlaphoz! Ebben a listában időrendi csökkenő sorrendben nyomon követheted a műlap változásait, bővüléseit és minden lényeges eseményét.