Vissza a vadonba, avagy régi történet új külső. Vannak történetek, amit érdemes újra és újra elmesélni, talán ezek közé tartozik Jack London klasszikusa A vadon szava. Az a kérdés mennyire aktuális, és mennyire bírja megfogni a mai nézőket. A Chris Sandres által rendezett adaptáció a fiatal közönségre céloz, s őket valóban meg is tudja fogni a film. A történet ismert: Buck egy vastag bundájú gyönyörű kutya, aki Kaliforniában él, de elrabolják szánhúzónak Alaszkába az aranyláz idején és meg kell tanulnia túlélni a kegyetlen körülmények között. A mozi jól sűríti a cselekményt, végig izgalmas és feszes a sztori, nem enged unatkozni a film. Azért sem enged unatkozni a film, mert nagyon látványos, gyönyörű tájakon játszódik, bár sajnálatos, hogy végig CGI. Szerencsére kevés esetben tűnik fel, teljesen meglátszik mind a 100 millió dollár, amit erre a filmre költöttek. Fura módon néha a főszereplő kutyán látszik, hogy animálva van, bár ahhoz képest, hogy végig animált Buck, elismerésre méltó.
Váratlan szituációk, izgalmas képkompozíciók és finom humor teszik izgalmassá ezt az utazást, amelyben úgy találkoznak a kultúrák, hogy nem teszik tönkre egymást. Elia Suleiman filmje a cannes-i filmfesztiválon elnyerte a zsűri különdíját és filmkritikusok legjobb filmnek járó FIPRESCI-díját. ( Cinenuovo Kft. ) Hivatalos történetleírás: Max biztosítási nyomozó, aki egy bizonyos Arthur nevezetű férfi eltűnését vizsgálja. A megbízás a világtól elzárt Aurora Hotelbe vezeti, amely az öngyilkosságra hajlamos embereknek igyekszik segítséget nyújtani különleges módszerekkel. Max hamarosan elkezdi megkérdőjelezni a körülötte lévő valóságot. Vajon az egyetlen kiút a halál? ( ADS Service Kft. ) Teljes lista a csütörtöktől Debrecenben futó filmekről A Mennyországnak kell lennie Bad Boys – Mindörökké rosszfiúk Mancs őrjárat: Vigyázz, kész, mancs! Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása) Wasp Network – Az ellenállók Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
A Shrinking forgatókönyvén a Ted Lasso Emmy-díjas producerei, Bill Lawrence, Brett Goldstein dolgoznak Jason Segellel, és ők hárman executive producerként is jegyzik a műsort Neil Goldman, Jeff Ingold és Liza Katze r társaságában. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Hogy ez az alaptörténet hibája vagy sem az jó kérdés, de igazán aktuálissá, maivá nem sikerült tenni. Ami lehet nem is baj, már az is szép, hogy technikailag sikerült korszerűvé varázsolni. Így új közönség ismerheti meg a régi történetet. Nagyon szép történet, kedves és aranyos, de nem tudom a gyereken túl kiket tud elérni ez a film. Tök jó feldolgozás, meg arra jó, hogy megismerjük a klasszikus történetet, ám újdonságokat ne várjunk a filmtől, elég feledhető, de korrekt. Középszerű, a téteket elég kevés alkalommal érezzük, másfél óra könnyed kikapcsolódás. Kutyabarátoknak és gyermekes családoknak tökéletes szórakozás. [penci_review id="45810″] Mióta az eszemet tudom mozgóképpel kelek és fekszem. Közösségi média felületünket kezelem és kritikákat írok általában filmekről.
A gyönyörű történet és az érzés amit hagyott minden hibát feledtetett ha volt egyáltalán benne hiba. Ancsúr 2021. július 13., 23:08 Nem láttam az eredeti filmet, de ez így, ebben a formában nem tetszett. A sok animált kutyával inkább volt egy nagy mese, mint egy komolyabb mondanivalóval rendelkező film. Irasalgor 2020. szeptember 30., 08:12 Meglehetősen vicces és ironikus, hogy egy olyan alkotásban használtak CGI kutyát, aminek a mondanivalója éppen arra szólít fel, hogy a természettel való összhang és a természet szeretete mindig kifizetődőbb a kapzsisággal és az arany kajtatásával, hiszen végső soron az felemészti az embert. Persze, én értem, hogy miért használtak inkább egy számítógépgenerált kutyát, mint egy igazit, viszont éppen ezért az uncanny valley effektus az egész filmre ráteszi a bélyegét, ami még ettől függetlenül is tud aranyos és izgalmas lenni. Más kérdés, hogy az eredeti alkotás eszmeiségét szolgai módon másoló alkotás egy egyszernézős kikapcsolódásnak megteszi majd délután a TV-ben, mintsem egy százmilliós filmnek, ugyanis ebből a szempontból szinte semmi extrát nem tud nyújtani az ötödik feldolgozás.
Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
1877. szeptember 11-én született Bédy-Schwimmer Rózsa (külföldön: Rosika Schwimmer), magyar feminista aktivista, újságíró, a magyarországi feminista mozgalom egyik kiemelkedő személyisége. Felső középosztálybeli családban született Budapesten. Temesváron és Szabadkán nőtt fel, apja gabonával és mezőgazdasági termékekkel kereskedett. 1891-ben fejezte be a polgári leányiskolát. 1893-94-ben egy elvileg fiúknak fenntartott kereskedelmi esti iskolát látogatott. 1895-től igyekezett munkát keresni. 16 évesen fiúiskolába járt, később a világ első női nagykövete lett: Bédy-Schwimmer Rózsát Nobel-békedíjra is jelölték - Kapcsolat | Femina. Először nevelőnőséggel próbálkozott, majd mint könyvelő és kereskedelmi levelező dolgozott. Az itt szerzett negatív tapasztalatok vezették az aktivizmushoz. Az első hónapokról fogva tagja volt az 1897-ben létrehozott Nőtisztviselők Országos Egyesületének (NOE), 1900-tól (vagy 1901-től) pedig elnöke. 1904-ben Bédy-Schwimmer és bizalmas munkatársa, Glücklich Vilma Berlinbe utaztak, ahol részt vettek az újonnan megalakult International Women's Suffrage Alliance (IWSA, magyarul Nemzetközi Szüfrazsett Szövetség) nevű szervezet rendezvényén, valamint az International Council of Women nemzetközi kongresszusán.
Mint meggyőződéses pacifista, Bédy-Schwimmer az erőszak minden formáját elítélte. 1912-ben, a "vérvörös csütörtök" után nemcsak a rendőri brutalitást bírálta, hanem a szociáldemokrata tüntetőket is, egyrészt azért, mert nem az általános választójogért küzdöttek, csak a férfiak választójogáért, másrészt pedig azért, mert erőszakkal léptek fel. Bédy-Schwimmer azt a következtetést vonta le, hogy a "világon uralkodó erőszakot" a férfiuralom alatt nem lehet megszüntetni. Az 1910-es évektől többször is felhívta a figyelmet a közelgő háború veszélyére és úgy érvelt, hogy ez a patriarchális világrendből következik, a női választójog megadása megelőzhetné. "Háborús zaj, kétségbeesett családok százezreinek jajgatása, pótolhatatlanul elpusztult értékek, Európa lángbaborulásának lehetősége: ez az egyoldalúan hímnemű állami berendezés eredménye" – írta egy 1912-es cikkben. Az IWSA 1913-as kongresszusát Budapesten tartották meg a Feministák Egyesülete szervezésével. Az eseményről elismerő kritika jelent meg a nemzetközi sajtóban is.
A(z) Bédy-Schwimmer Rózsa lap további 29 nyelven érhető el. A lap eredeti címe: " lis:MobileLanguages/Bédy-Schwimmer_Rózsa "