Nincs aktuális előadás Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a keresőjében! Utolsó előadás dátuma: február 20. vasárnap, 19:30
Azzal a különlegesen intim helyzettel kívánja e két embert bemutatni, amikor a gyilkos és áldozata szemtől szemben találkozik. Vajon mi történik akkor, ha az áldozat kiveszi gyilkosa kezéből az irányítást? Vajon miért jelenik meg Sisi a gyilkosság előtti éjszaka? Mit akar? Jegy hu kapcsolat 18. Mit remél? Sisi és Lucheni látszólag és valósan is egészen más közegből való, jogosan feltételezhetjük, hogy nem sok közös vonásuk van, volt. Az elmélyült kutatómunka ennek az ellenkezőjét bizonyította. A dráma ennek a két embernek az elképzelt találkozásával foglalkozik, valós, megtörtént tényekre és eseményekre támaszkodva. Szereplők: Sisi – Gubás Gabriella Lucheni – Dózsa Zoltán Írta és rendezte: B. Török Fruzsina 90 perc, prózai színmű, egyfelvonásos - Ősbemutató
A Vígszínház Nonprofit Kft. az Emberi Erőforrások Minisztériumának és Budapest Főváros Önkormányzatának közös fenntartásában működik.
kerületi Önkormányzat
INTERTICKET Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Hungária Krt. 179-187. M3 Business Center B épület, 4. emelet. Fővárosi Bíróság Cg. 01-09-736766 Adószám:10384709-2-42 Ügyfélszolgálati elérhetőségek: E-mail: Telefonszám: +36 (1) 266 0000 / H-P 9-20 óráig Munkaszüneti- és ünnepnapokon, amennyiben az aznapi előadásra szóló visszaigazolását nem kapta meg vagy nem sikeres az online vásárlása, akkor a 06-30-29-29-253 telefonszámon kérhet segítséget. Jegy hu kapcsolat tv. Az ügyeleti szám 10-19 óráig hívható. Központi irodánkban személyes jegyvásárlásra nincs mód. Az Interticket Kft-vel partneri kapcsolatban álló jegyirodáknál országszerte lehetőség van személyes jegyvásárlásra. A jegyirodák listáját megtalálja a Jegyirodák oldalon.
Online jegyértékesítés Online jegyvásárlással kapcsolatos kérdések, hibabejelentés Email: Üzemeltető TRB-FM Kft. Alapítva: 2005 Cím: 2045 Törökbálint, Dózsa Gy. út 31. Jegyértékesítés Barba Negra jegypénztára: Nyitvatartás: H - P: 13:00 – 18:00 óráig Szo - V: programnapokon 17:00 órától Cím: 1117 Budapest, Neumann János u. 2. (Rákóczi híd, budai hídfő) Email:
Nem baj, majd megértem Bodor Johanna azonos című regénye alapján írta: Ari-Nagy Barbara és Szikszai Rémusz A tizenhét éves Johanna, a bukaresti balettintézet ígéretes növendéke, egyedül marad Ceausescu Romániájában. Névházasság segítségével próbál szabadulni a pokolból és áttelepülni a viszonylag élhetőbb Magyarországra. Választania kell a szerelme és a szülei, az ígéretes karrier és a bizonytalan jövő között. Döntéseket kell hoznia, pedig csak rossz és még rosszabb közül választhat. Két évig várja, hogy sorsa eldőljön, ezalatt lehallgatják, követik, a hatalom árgus szemmel figyeli, hogy hibázik-e. Miközben mindent kockára tesz, hogy semmit és senkit se veszítsen el, észrevétlenül elveszíti önmagát. Jegyvásárlás - Budafoki Dohnányi Zenekar. A nyolcvanas évek diktatúráját megidéző történet egy abszurd és kegyetlen korszak lenyomata. Egy korszaké, amelyben felnőni pusztító és amit túlélni felemelő. Bodor Johanna nagy sikerű önéletrajzi regénye alapján. Az előadás hossza: 1h 40 perc egy részben 16 éven felülieknek ajánlott! Szereplők: Bánfalvi Eszter Kerekes Éva Gyabronka József Ötvös András Dramaturg: Ari-Nagy Barbara Jelmez: Kiss Julcsi Díszlet: Bagossy Levente Rendező munkatársa: Varga Miklós, Szakács Zsuzsa Rendező: Szikszai Rémusz Producer: Orlai Tibor
Szalamiszi csata (Kr. e. Görög-perzsa háborúk 2. -. 480) A görög flotta kiváló taktikájának, illetve hajói gyorsaságának és fordulékonyságának köszönhette a sikert. Címkék Szalamiszi csata, hadiflotta, tengeri harcászat, Xerxész, tengerszoros, görög, perzsák, Perzsa Birodalom, Hellász, Athén, csata, háború, hadviselés, hajók, perzsa, flotta, hajó, görögök, Szalamisz, katona, ókor, sziget, tengeri, hadjárat, ütközet, történelem, tábor, Kis-Ázsia, Hérodotosz, Themisztoklész, hoplita, szárazföld
: Szalamiszi csata és Pireusz · Többet látni » Spárta Az ókori Spárta területe Sisakos hoplita harcos, Spárta I. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt. Új!! : Szalamiszi csata és Spárta · Többet látni » Szeptember Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Új!! : Szalamiszi csata és Szeptember · Többet látni » Szeptember 22. Intrikák és leszámolások vetettek véget a Perzsa Birodalom fénykorának » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Névnapok: Móric, Armida, Armilla, Emerita, Írisz, Marót, Maurícia, Mór, Ottó, Tamás, Zelinda, Zella, Zöldike, Zsella Ez az őszi nap-éj egyenlőség napja és az ősz kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak. Új!! : Szalamiszi csata és Szeptember 22. · Többet látni » Törökország Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia délnyugati részén fekszik.
Ám egyben a politikusi hatalomvágy, a mohó vagyonosodás, a nagy tettek leple alatt való korrumpálhatóság és a dicsőséges csatanyerések melletti arrogancia, gőg és baráti klientúraépítés mintájává is vált. Hérodotosz a görög–perzsa háborúk leírásában, Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok művében foglalkozik Themisztoklésszel. Themisztoklész nem polgári származású. Még inkább nem tartozott a családja a hellén elithez. A későbbi – periklészi – törvények szerint még athéni sem lehetett volna. Plataiai csata – Wikipédia. Thuküdidész és később több történetíró is megjegyzi, hogy ifjúkori kicsapongó magatartása korántsem jelezte, hogy Athén nagy hadvezér-politikusává válhat. Pedig azzá vált. Méghozzá a legnagyobbak közül valóvá. Filozófiát tanult, és alacsony származásából fakadó tudásbeli hátrányait gyors és stratégikus gondolkodásával pótolta. Első hadba vonulása Marathónnál volt. Középrangú katonaként már ekkor irigyelte hadvezére dicsőségét, s fenn is maradt a mondás tőle, hogy: "Miltiadész dicsősége nem hagy aludni! "
Ennek türannosza Arisztagorasz volt, aki arra törekedett, hogy lazítson városa Perzsiától való függésén, s Milétoszt önálló égei-tengeri hatalmi központtá emelje. Célját úgy akarta elérni, hogy perzsa támogatással Milétosz részére meghódítja Naxosz szigetét. Miután kiderült, hogy Perzsia magának szánta a szigetet, szabotálta az ostromot, s hazatérve felkelést szervezett (ie. 500-499). A lázadás egész Ioniára kiterjedt, s sikerült az egyik perzsa helytartói székhelyet, Szardeiszt elfoglalniuk és kifosztaniuk. Arisztagorasz Spártába és Athénba utazik segítséget kérni. Spártában elutasítják, mert nincs számottevő flottájuk, a szárazföldi seregeinek pedig nagy utat kellene megtenniük. Athénban nagy vita után 20 hadihajót adtak az összecsapáshoz. Az ión felkelők vereséget szenvedtek, ie. 494-493-ra a perzsák sorra elfoglalták és megbüntették a lázadó városokat. Ez a lázadás I. Dareiosznak ürügyet szolgálta arra, hogy támadást intézzen a szerződésszegő Athén ellen. A valódi ok az volt, hogy az Égei-tenger felöli uralmát akkor tudja teljes mértékben megszilárdítani, ha nyugat felől is bebiztosítja.
Leonidász (ur. 489-480) ebből a megfontolásból vert tábort maroknyi seregével a thermopülai hegyszorosban, az athéni flotta pedig hasonló szándékkal horgonyzott le Artemiszionnál, ám Xerxész hadai – egy Ephialtész nevű áruló segítségének köszönhetően – végül elsöpörték a
A Perzsa Birodalom uralkodója I. Dareiosz (ie. 522-482). A királyi hatalom abszolút erejét létrehozza. Perzsiát 20 tartományra (satrapia) osztja, élén a tartományurakkal (satrapa). Az adózásban nagy a kizsákmányolás, évente 380 tonna aranyat halmozott fel kincstárába a király. Vallásuk szerint a tűz harcol a gonosz, sötét erőivel szemben. A jó és az igazság Istenét követik. A Fekete-tenger partvidéke felé terjeszkednek, de a Duna torkolatvidékétől északra élő nomád szkíták zavarták meg kereskedelmi tevékenységüket. Dareiosz ie. 513-ban háborút indított ellenük, de a hadjárata kudarccal végződött. Egyetlen eredménye az volt, hogy a perzsa csapatok elfoglalták Hellészpontosz (mai Dardanellák) és a Boszporusz környékét. Evvel ellenőrzése alá vonta Athén fekete-tengeri gabonakereskedelmét. Athén ie. 508-ban egyezményt kötött Perzsiával. A Perzsa Birodalom legfejlettebb része Iónia volt. Ennek görög poliszaiban perzsabarát türannoszok uralkodtak. A fejlett városállamok közül kiemelkedett Milétosz.