A társasházi létnek számtalan előnye van, ám az egyszer biztos, hogy a közös költség nem tartozik közéjük. A közösen használt területek kiadásainak fedezése a társasházak talán legvitásabb kérdése, ami nem csoda, hiszen havonta mindez igen jelentős összeget ró a lakókra. Ám ahelyett, hogy igába hajtanád a fejed, és szorgalmasan fizetnél, érdemes tisztában lenned azzal, hogy pontosan mit fizetsz, és melyek azok a költségek, melyeket nem kérhetik tőled. Közös tulajdon, közös teher A társasházak jogviszonyairól 2003-ban született törvény, amely többek között arra jó, hogy segítsen tisztázni a vitás kérdéseket. Ezen jogszabály szerint közös költségnek számít a közös tulajdonba tartozó épületrész, épület-berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, illetve a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás. Ezen kiadások fedezése pedig mindannak feladata, aki tulajdoni joggal rendelkezik egy társasház lakására vonatkozóan. A fenntartástól a korszerűsítésig Mielőtt sokallani kezdenéd a közös költség mértékét, illetve kifogásolni az alatta értett kiadásokat, érdemes tisztában lenned azzal, mit is mond a törvény, és milyen tevékenységek értendők a különböző fogalmak alatt.
A tulajdonos helytállása mellett érvelők szerint a közös költség fizetési kötelezettséget a tulajdonoshoz rendelő Társasházakról szóló törvény a releváns ebben a kérdésben. A hivatkozási alap ot az a speciális szabályozás jelenti, ami a 24§(1) bekezdésében kimondja, hogy a közös költség a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli (ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik). Ebből az következik, hogy a közös költséget minden esetben a tulajdonostársnak kell megfizetnie, akkor is, ha a lakást a haszonélvező használja. A haszonélvező nem tagja a jogközösségnek, vele szemben a közgyűlés nem hozhat marasztaló határozatot (így a közös költség-hátralék összegére vagy megfizetésére vonatkozóan sem). Közös költség hátraléka esetén a tulajdonostárs tulajdona terhelhető meg zálogjoggal és erre vezethető a végrehajtás is, míg a haszonélvező joga ugyan vagyoni értékű jog, azonban személyes jellege miatt nem alkalmas biztosítékként és végrehajtás sem vezethető rá. A tulajdonostárs és a haszonélvező "belső" jogviszonyukban figyelembe vehetik a tényleges használatot és elszámolhatják egymás között a közös költséget, megállapodásuk és elszámolásuk azonban nem tartozik a társasházra, a társasház viszonylatában a közös költség fizetésére a tulajdonostárs köteles.
A Társasházi törvény kiegészíti a fentieket azzal, hogy közösség szervezeti-működési szabályzatában kell megállapítani a mértékeket, illetve a közös tulajdon fenntartására, javítására, a hátralékok megfizetésére, valamint a felújítási alap felhasználására. Fontos, hogy amennyiben a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásra kerül sor, akkor az minden tulajdonost annyiban terheli, ahányad részben tulajdonosok. Ehhez tartozóan, minden rendes gazdálkodás körén kívül eső kiadást csak a tulajdoni hányadok 100%-os támogatásával, egyhangúan lehet megszavazni. A társasházi törvény 30. § (1) értelmében a közgyűlés a határozatával a legalább három hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául. A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.
Ha a javaslatot nem szavazzák meg a lakók nagyobb arányban, még van lehetőség a jogorvoslatra, amennyiben egy szabály például a kisebbség jogos érdekeit sérti. Ilyenkor hatvan napon belül bíróság elé lehet vinni az ügyet, azonban, amíg nincs eredmény, fizetni kell a közös költséget, ha pedig nem születik kedvező döntés, az eljárási díjat is. Mi tartozik bele a közös költségbe? A társasházi törvény szerint közös költségnek számít a közös tulajdonba tartozó épületrész, épület-berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, illetve a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, ezen kiadásokat pedig feladata mindenkinek fizetni, aki tulajdonjoggal rendelkezik a társasház lakásaira vonatkozóan. A közös költségbe beletartozhat a társasház külső és lépcsőházi világítása, a karbantartás költsége, a takarítás díja, a lépcsőházfűtés, a közös képviselő és a gondnok fizetése, a szemétszállítás díja, illetve az olyan rezsiköltségek is, melyekkel kapcsolatban a lakások fogyasztását nem egyedi óra méri, hanem átalányt számolnak rá.
További feladatait az SZMSZ-ben foglaltak határozzák meg. Mit tartalmaz az SZMSZ? töltőké társasházban előírt Házirenden túl, a SZERVEZETI és MÜKÖDÉSI SZABÁLYZAT részletesen meghatározza a közgyűlés, a közös képviselő és a számvizsgáló tagok feladatait, kötelezettségeit valamint a jogait. A Társasház működésének szabályait, a Társasház egyéni arculatára formálva, a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével ajánlatos elkészíteni. Hogyan módosítható az SZMSZ? Közgyűlés döntésével, bármikor! Mit lehet rögzíteni a házirendben? Közös épületrészek, területek és helyiségek használatának részletes szabályait, a lakásokban zajjal járó munkák és más tevékenységek időtartamát. Igény szerint a Házirendben rögzíthető az állattartás, a takarítás vagy akár a kertkarbantartás szabályai. Mi szükséges a tulajdonosok által kezdeményezett közgyűlést összehívásához? A napirend és az ok megjelölésével, a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonosok írásban kezdeményezhetik a közgyűlés összehívását.
A jelzálogjog úgy is bejegyezhető, ha a tulajdonostárs teljes bizonyító erejű magánokiratban elismeri a tartozást. Sajnos a per hosszú, az adós pedig a legritkább esetben ismeri el, hogy tartozik. A fizetési meghagyás a tartozások érvényesítésének gyors és hatékony eszköze: a jogerős fizetési meghagyásnak ugyanolyan joghatálya van, mint a bírósági ítéletnek: azaz a társasház végrehajtást kezdeményezhet a tartozást felhalmozó adós ellen. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a társasház hamar pénzéhez juthat, hiszen a végrehajtó az adós munkabérét, egyéb járandóságát vagy akár a bankszámlán található pénzét is végrehajtás alá vonhatja. Így a tartozások nem fognak felhalmozódni, a társasház a pénzt azonnal a működésére fordíthatja. Sokszor látni ugyanis azt, hogy a társasház a felhalmozódott tartozások miatt a legalapvetőbb szolgáltatásokat (pl. világítás) sem tudja biztosítani. Ez pedig elkerülhető a tartozások közjegyző előtti érvényesítésével. Fizetési meghagyásos eljárást a társasház képviselője bármely közjegyzőnél kezdeményezhet, akár szóban, papíralapon vagy elektronikus úton.