A díjat Than Károlytól, a kor egyik szintén meghatározó, és a késõbbiekben iskolát teremtõ tudósától vehette át. Rozsnyay Mátyás laboratóriumában egyszerű gyógyszerkeverékeket is készített, értekezett a korszerű kenőcsökrõl, valamint a kolera elleni védekezésrõl. Bayer Antal (1860-1948) A gyógyszerész elsőként hozott forgalomba hazánkban ampullázott gyógyszereket. Speciális készítményeivel Budapest mellett Londonban és Párizsban gyógyszerészeti világkiállításokon nyert aranyérmet. Fia, ifjabb Bayer Antal (1893-1945) a Magyar Gyógyszerészeti Társaság alapító tagja volt. Karlovszky Geyza (1860-1936) Jelentős analitikai és gyógyszerészeti kémiai eredményeket ért el. Előállította a rubídium-ammónium-bromidot, amely idegbántalmak kezelésre volt alkalmas. Mestere, Than Károly tiszteletére Thanatolnak nevezte el a készítményt. Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis. Vámossy Zoltán (1868-1953) Orvosi tanulmányait a pesti tudományegyetemen végezte. Gyógyszerkutató munkásságának egyik jelentős eredménye a fenolftalein hatásának felismerése, és Purgo néven a gyógyászatba való bevezetése volt.
A 14-15. század fordulóján Itáliában kibontakozó új szellemi irányzat, a humanizmus új korszakot nyitott az európai kultúrában, és korán megjelent Magyarországon is. Az új nézetek meghonosításában kiemelkedő szerepet játszott az egyedülálló műveltségű és kiterjedt kapcsolatokat ápoló zrednai Vitéz János (1408–1472) főkancellár és esztergomi érsek, aki részt vett Hunyadi János fiainak nevelésében. Híres tudósok és feltalálók - Bancsi Péter - könyváruház. Az 1458-ban trónra kerülő Hunyadi Mátyás kora egyik legműveltebb uralkodója volt, kortársai dicsőítették kivételes tudását, kiemelték érdeklődését. Könyvtára, a híres Bibliotheca Corviniana az irodalom és a tudományok (antik és középkori szerzők, egyházatyák, kortárs humanisták) széles körének a bemutatására törekedett. A magyarországi humanizmus magas színvonalát jól mutatja, milyen kiváló tudósok kaptak meghívást és jöttek el Mátyás és Vitéz János udvarába. 1467-ben, a pozsonyi egyetem, az Universitas Istropolitana megalapításakor érkezett hazánkba a német Johannes Regiomontanus (1436–1476).
Az ebben a kategóriában található szócikkeket saját alkategóriái egyikében kellene elhelyezni. Mivel e kategória elsődleges funkciója, hogy más kategóriákat összegyűjtsön, ezen a lapon a lehető legkevesebb szócikk/fájl linkjének kell szerepelnie. Ha úgy gondolod, valamelyik cikket át kéne helyezni, szerkessz bátran!
(Pankota, 1891. március 31. – Budapest, 1960. február 27. ) magyar mérnök, a helikopter egyik feltalálója. 1891. március 31-én született az Osztrák-Magyar Monarchiában, az Arad megyei Pankotán. (Bánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1. ): korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, feltaláló, egyetemi tanár. A budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Az iparban helyezkedett el szerkesztőmérnökként (MÁV gépgyár, majd Ganz-gyár). Bay Zoltán (Gyulavári, 1900. július 24. – Washington D. C., 1992. október 4. ): magyar fizikus, az MTA tagja. Nevéhez fűződik a magyar Holdradar-kísérlet, az elektronsokszorozó és a fényre alapozott méterdefiníció. "ermeki fantáziámat különösen a Hold izgatta. Késő estig játszottam az udvaron és megigézve néztem, miként húz el a Hold a templomtorony mögött..... (született: Schweiger László József, Budapest, 1899. szeptember 29. – Buenos Aires, 1985. november 24. ) a golyóstoll feltalálója. Emlékérme-kibocsátással magyar tudósok, feltalálók nyomában – 200 éve született Irinyi János. Argentínában olyan nagy tiszteletet vívott ki magának, hogy az argentin feltalálók napját az Ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.
Szivárványhatás magyar kibocsátású emlékérmén most először jelenik meg. Az előlapon találhatóak a pénzérmék kötelező alaki kellékei is: a 2000 FORINT értékjelzés, a MAGYARORSZÁG felirat, a 2017 verési évszám, valamint a BP. verdejel, amely csak tízszeres nagyítással érzékelhető, mikro méretű biztonsági elemet is tartalmaz, az emlékérmék hamisítás elleni védelmét szolgálva. A hátlapot Irinyi János, az egyik legtehetségesebb magyar kémikus portréja díszíti. Fölötte olvasható az IRINYI JÁNOS felirat, mellette születési és halálozási éve (1817 – 1895). Ma leginkább Irinyi gyufával kapcsolatos tevékenysége él a köztudatban, hiszen ő szabadalmaztatta elsőként a zajtalan, robbanásmentes gyufát; pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője is volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában is. Mint erősen hazafias érzelmű nemes ember részt vett a forradalmi mozgalmakban, a híres 12 pont szövegezése is az ő nevéhez fűződik. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharcban aktív szerepet vállalt.