Szabadka Április 6-án, szerdán szünetel az áramszolgáltatás a Nada Dimić utca 19-es szám alatt 08. 30-12. 00 óra között. * a Jelena Čović utca egy részén, illetve a Rutai István utca 8-as és 10-es szám alatt, valamint a Licht Josip utca egy részén és a Željko Milivojević utca 67-es szám alatt 09. 10-10. 10 óra között. a Gundulić, a Bartol Kašić, a Prilep, a Tavakút, valamint a Lazo Mamužić, a Zombori út, a Marija Bursać, illetve a Mažuranić és a Szent Katalin utcában 09. 20-14. 20 óra között. a Mukás, a Milašin fivérek utca egy részén, valamint a Sziváci út 43-as szám alatt, 11. 00-12. A Szent Katalin kolostor értékes kéziratai a neten - Librarius.hu. 00 óra között. Újzsednik a Bosa Miličević, a Radoje Vujošević, illetve a Lika utca 23-as szám alatt ("Trgopromet" és "Grand 2014") 09. 05-12. 00 óra között. Felsőtavankút a Tavankút utca egy részén, a 1007/a tanyán, valamint az Felsőtavankút utca 1006-os és szám nélkül alatt 08. 45-14. 00 óra között. az egész településen és a környező tanyákon 09. 00-10. 00 óra között. Alsótavankút a Matko Vuković utca egy részén, valamint a 27.
A könyvtár egyik alkalmazottja, Jacques Soussana operatőr és fotós ritka, színes felvételeket forgatott a kolostorban az 1970-es évek elején. Ezeket a 16 milliméteres filmeket a Steven Spielberg Zsidó Filmarchívum és a Jerusalem Cinematheque segítségével digitalizálták, és a kéziratokkal együtt szintén hozzáférhetővé teszik az interneten. Az elmúlt két évben a könyvtár szakemberei beszkennelték és feltöltötték a mikrofilmeket a könyvtár honlapjára, ahol immár mintegy 1700 kézirat látható. A mikrofilmeket azért is digitalizálni kellett, mert elkezdtek szétesni, tönkremenni. Közben az amerikai Early Manuscripts Electronic Library (EMEL) (Korai Kéziratok Elektronikus Könyvtára) a Kaliforniai Egyetem (UCLA) könyvtárával együttműködve megkezdte új, kiváló minőségű színes fényképek készítését a kolostor kéziratairól. A Szent Katalin kolostorban található a világ legrégebbi, folyamatosan működő könyvtára, melyet a hatodik században alapított I. Iusztinianosz bizánci császár. Közzétették a sinai-félszigeti Szent Katalin kolostor kéziratait az interneten. A keresztény hagyomány szerint a kolostor a Hóreb-hegy lábánál található, ahol Mózes átvette a Tízparancsolatot.
[5] [6] A kolostorban lakó közösségek mindig igyekeztek szoros kapcsolatot ápolni a körülöttük élő muszlimokkal. Ennek bizonyítéka egy 623-ból származó, Mohamed próféta aláírását viselő dokumentum, ami felmenti a szerzeteseket a katonai szolgálat és az adófizetés alól. Viszonzásul a kolostor területén egy kápolnát mecsetté alakítottak át, ami azóta is muszlim imahelyként működik. Galéria A kolostor és környéke A kolostor falai A 46 nm²-es Jézus színeváltozása mozaik a 6. században készült Jusztiniánusz bizánci császár megrendelésére [7] Jegyzetek Források Egyiptom. National Geographic. Geographia Kiadó (2008) Világörökségek enciklopédiája. Kossuth Kiadó (2011). ISBN 963-09-6595-8 UNESCO. Szent Katalin-kolostor – Wikipédia. Világörökség. Partvonal Kiadó (2010).
Szent Miklós domonkos kolostor A Szent Miklós domonkos kolostor templomának maradványai a Duna felől Település Budapest I. kerülete Ország Magyarország Elhelyezkedése Szent Miklós domonkos kolostor Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 30′ 10″, k. h. 19° 01′ 59″ Koordináták: é. 19° 01′ 59″ A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Miklós domonkos kolostor témájú médiaállományokat. A Szent Miklós domonkos kolostor maradványai és a Miklós-torony Budapest I. kerületében található, a Várnegyedben, a Hess András tér 1-2. szám alatt, a Hilton szálló épületébe beépülve. Története [ szerkesztés] 1254-ben az újonnan épült kolostor és templom felszentelése után domonkos rendi nagykáptalant tartottak benne. A templom egy korábbi, Mária-templom v. kápolna helyén épült, ami a várhegyen található korai, magyarok lakta település temploma volt. A kolostorban állították fel 1305-re a rendtartomány főiskoláját. A Szent Miklós-tornyot a 15. század elején építették. Mátyás király idejében készült el a kerengő udvarán megtalált kút.
A kolostor építését 565-ben fejezték be, az azóta eltelt több mint másfél évezredben könyvtára felhalmozta a világ egyik leghíresebb, mintegy 3400 kéziratból álló korai kódex- és kéziratgyűjteményét. A kéziratok között számos korai keresztény vallási szöveg található, bibliák, vallásos költészet és egyházi zene, különböző egyházatyák és a szerzetesek irodalmi művei. A világi szövegek között görög klasszikusok, korabeli levelezés, nyelvtani írások, számtani gyakorlatok, retorikai művek, történeti szövegek lelhetők fel. A kolostor a bizánci hagyományokat tovább folytató görög ortodox egyházhoz tartozik, a kéziratok túlnyomó többsége görög nyelvű, de vannak arab, szír, grúz és már nem beszélt nyelven íródott, arámi, kaukázusi albán szövegek is. Az elszigetelt, 11 méter magas fallal körülvett építmény legrégebbi kéziratai a 3. századból származnak, és a száraz sivatagi éghajlatnak köszönhető fennmaradásuk. (mti)
Ma nyílik az Árpádok korát és örökségét bemutató egyedülálló kiállítás 2022. 03. 18. 06:22 2022. 19. 11:29 A Királyok és szentek – Az Árpádok kora című nagyszabású kiállítás ma nyílik Székesfehérváron, a Szent István Király Múzeum felújított Fő utcai épületében. Az Árpád-ház program részeként megvalósuló, minden idők legnagyobb, Árpád-kori emlékeket felvonultató tárlata a nyitónapon 14 órától éjfélig ingyenesen látogatható. Makoldi Miklós régésszel, a kiállítás kurátorával a felbecsülhetetlen értékű Árpád-kori leleteket felvonultató tárlat létrejöttéről, kialakulásának hátteréről, a nyitónap programjairól beszélgettünk. Az Árpádok korát és örökségét bemutató egyedülálló kiállítás a tárlatnak otthont adó székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közreműködésével jött létre. A kiállítás az Árpád-ház program részeként megvalósuló, az Aranybulla születésének 800. évfordulója alkalmából meghirdetett 2022-es emlékév legjelentősebb eseménye, ezzel együtt pedig minden idők legnagyobb, Árpád-kori emlékeket felvonultató tárlata, ahol a legendák visszatérnek.