Magyarlakta területek a Kárpát-medencében és a világban Magyarország 10 millió fős népességszámához viszonyítva sok - magát magyar származásúnak valló – honfitársunk él a világban: 5 millió fő határainkon kívül. Közülük a többség a Kárpát-medencében lakik, a legtöbben Romániában (Erdélyben, a Partiumban, a Székelyföldön, sőt még Moldvában is). A felvidéki magyarok Szlovákia déli részén, a Csallóközben és a határvidéken élnek. A szerbiai magyarok központja a Vajdaság, de élnek Horvátországban és Szlovéniában is. Ukrajnában a Kárpátalján, a Kárpátok és a Tisza közötti sávban találhatók magyar települések, településrészek. Ausztriába részben Burgenland területén kerültek magyar települések, részben a kivándorlók, áttelepülők alkotják a magyar kolóniát. A Kárpát-medencétől távolabb él 1, 3 millió magyar. Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban alakult ki több tízezres magyar kisebbség. Az Egyesült Államokban Cleveland, New York, Chicago nagyobb központjuk. Magyarország szomszédai. Kanadában Torontóban élnek a legtöbben.
Székelyföld, Csallóköz) is jellemző. Mindezek miatt a határainkon túl élő magyarság lélekszáma is aggasztó mértékben fogyatkozik. Népesedési politika és a gazdaság új kihívásai A népesség a gazdasági élet társadalmi erőforrása. A rendszerváltozás előtt a Kárpát-medence szocialista országai büszkék voltak arra, hogy megvalósították a teljes foglalkoztatottságot, s például büntették Magyarországon, ha valaki "közveszélyes munkakerülő" volt. Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis. Az emberek megszokták, hogy ha nem is magas életszínvonalon, de meg tudnak élni a fizetésükből. Eközben a nemzetiségi létből kiszakadni kívánó határon túli magyarok törvényesen vagy illegálisan költöztek át hazánkba. A rendszerváltozás után sok veszteségesen termelő vállalatot bezártak, az emberek elvesztették munkájukat, s egyes válságterületeken jóformán lehetetlen új munkahelyet találniuk. Hozzá kellett szokniuk, hogy naponta, hetente vagy ritkábban nagy távolságokat ingáznak, utaznak munka- és lakóhelyük között, vagy csak idénymunkából tudnak bevételhez jutni.
Elmozdult a Föld a béke irányába? A jó hír az, hogy a tavalyi adatokhoz képest 93 országban nőtt a biztonság és a békehajlam, a rossz hír az, hogy 68 országban az erőszak van erősödőben. A Global Peace Index idén is közzétette friss adatait, amelyek interaktív térképen is megtekinthetőek: A lista legelején nincs meglepetés: Izland, majd Új-Zéland, Portugália, Ausztria és Dánia áll. A legvégén, ahogy az előző évben is, a háborús Szíria szerepel, előtte Afganisztán, majd Irak, Dél-Szudán és Jemen. Az elmúlt évben a legnagyobbat a következő országok léptek a béke felé (ezeknél csökkent nagymértékben az index): Közép-afrikai Köztársaság, Srí Lanka, Kambodzsa, Portugália, Dzsibuti. A biztonsági helyzet a következő országokban romlott a leginkább tavaly: Etiópia, Burundi, Szaúd-Arábia, Mali, Lesotho. Hazánk idén a 20. helyről a 15-re ugrott, a környező országok közül a már említett Ausztrián kívül Csehország a 6., Szlovénia a 7. Magyarország és környező országai. helyen előz meg minket. Az index természetesen több tényezőt vesz figyelembe.
Libéria térkép A képre kattintva megtekinthető a nagyobb változat Libériáról: Elhelyezkedés: Afrika nyugati része Főváros: Monrovia Egyéb városok: Robertsport, Buchanan, River Cess, Greenville, Barclayville, Harper, Zwedru, Yekepa, Gbamga, Voinjama Szomszédos országok: Guinea, Elefántcsontpart, Sierra Leone Földrajzi entitások: Kpo-hegység, Bong-hegység, Putu-hegység, Nimba-hegység Fontosabb folyók: Mano, St. Paul, St. John, Ceslos, Dube Környező tengerek: Atlanti-óceán Legmagasabb pont: Mount Wuteve (1380 m)
Ezzel szemben az összes többi ország 2008-2012 között visszaesett vagy stagnált. Magyarországon ez a stagnálás már 2005 után megkezdődött (a költségvetés elszabadult hiányának kiigazítása miatt). 2008-tól a magyar kilábalási pálya erőteljesen hasonlít a román és a cseh pályához, de dinamikájában jóval gyengébb a románnál. A növekedési lemaradás nagy része 2005-2008 között keletkezett, de a rés azóta is növekszik, a relatív lecsúszás folytatódik. A "kétszer 8 év" növekedési szempontból egyik részében sem sikertörténet. Felzárkózás a régió országaihoz egyik nyolc évben sem sikerült. Összességében a vizsgált 16 év alatt Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el az ábrán látható regionális "növekedési ranglistán", Ausztriát megelőzve, de a többiektől jelentősen elmaradva. Ausztriát tekintve, amely Európa egyik legfejlettebb gazdasága, ez nem meglepő. Ugyanakkor Csehország példája arra is rámutat, hogy egy nálunk fejlettebb gazdaság is képes lehet gyors növekedésre a térségben. Hasonló következtetésre jutottak akkor is, ha a GDP-növekedést vásárlóerő-paritáson, az EU-átlag százalékában vizsgálták.
A népakaratot tükröznie kell annak, amit ezen a téren tenni fognak, és nem mehetnek szembe a zöld hullámmal, mely az egész világot elérte. Sokak szerint küszöbön lehet a bevezetés, főleg hogy már az Európai Unió is egyfajta direktívát fogalmazott meg az orvosi kannabisz egészségügyi felhasználásával kapcsolatban. Ez pedig részben nyomás lehet más tagállamokon, köztük Magyarországon is. Óriási biznisz lehet A másik, ami miatt sokak szerint a kormány a jövőben valóban a legalizáció mellett fog dönteni, az az üzleti vetülete. Ez ugyanis mind a gyógyszergyárak, mind pedig a nagy cégek, és bizonyos körök számára jelenthet plusz bevételt. A kannabisz legalizációja ráadásul a tiltott szerek sunyiban történő fogyasztását is visszanyomhatja, ahogyan az USA-ban is történt. Hogy mennyi év, mire elérhetjük azt, mint sok más ország, hogy az orvosunk felírhatja számukra az orvosi kannabiszt, vagy hogy automatákból vásároljuk a zöld csodanövényt? Minden bizonnyal még évek kérdése, azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy ez előbb vagy utóbb, de biztosan meg fog történni.
-ra zuhant vissza. A korrupcióérzékelési index alapján Magyarország idén a vizsgált 175 országból a 47. helyen végzett 54 ponttal (1 és 100 között minél kevesebb pontja van egy országnak, annál a korruptabb, a lista végén álló Szomália és Észak-Korea például 8 pontot ért el). Ez nem jelent változást a tavalyi eredményhez képest, Martin szerint azonban azt is érdemes megnézni, hogy az EU, illetve a közép-európai régió többi országához képest hogy állunk a listán. Ez az összehasonlítás elég kedvezőtlen, ugyanis Magyarország a korrupciós indexet alkotó szinte összes mérőszám ( pl. versenyképességi jelentések, fenntartható kormányzás index, országkockázati besorolás) tekintetében legfeljebb a középmezőnyben végzett a régióban, de inkább lemaradt a többi országhoz képest. A régión belül lecsúszásunk az elmúlt 15 évben folyamatos volt: 1999-ben még a 2. helyen álltunk, most pedig 6. helyre csúsztunk vissza a tizenegy országból. Az EU egészét nézve Magyarország idén a 28 tagállam közül a 21. helyen végzett a korrupciós index alapján, tavaly a huszadikak voltunk.