Aukciós tétel Archív Megnevezés: Színes háromszög kompozíció, 1990 73/29 Műtárgy leírás: Alkotó - Kaposy K. Ödön (1914 - 1996) Műtárgy leírás - Kaposy K. Ödön (1914 - 1996), Színes háromszög kompozíció, 1990, farost, olaj, bl Kaposy 1990, ho Kaposy K. Ödön 1990, 50 x 70 cm Tételkód - MH73-029 Kategória: Festmény, grafika Aukció dátuma: 2015-04-11 11:00 Aukció neve: 74. festmény-, grafika-, műtárgyárverés Aukció/műtárgy helye: Budapest, II. Zsigmond tér 13. Leütési ár: 55 000 Ft Elkelt műtá azonosító: 382792/1 Eladó: Műgyűjtők Háza Kft. Horváth Anna (1981): Háromszög kompozíció 1997 | Festmény, műtárgy, könyv aukció | Fény Galéria | 2018. 12. 11. kedd 17:00 | axioart.com. Cím: Magyarország Budapest 1023 Zsigmond tér 8. Kapcsolattartó: Dudás Attila Bemutatkozás: 2013 nyarán nyitottuk meg Galériánkat Budapesten, a II. kerületben. Célunk, hogy az eladók optimális áron, gyorsan találjanak vevőt műtárgyaikra, az eladók pedig rendszeresen tudják gazdagítani gyűjteményüket változatos kínálatunkból. Ezért is rendezünk minden második héten, szerda esténként árverést! Hétköznapokon este 7 óráig várjuk szeretettel az érdeklődőket. Hasonló műtárgyak Vinkó Leó (1987): Csendélet tükörrel Hans Krenn (Innsbruck, 1932 - Bécs, 2007) - Madárember, 1972 35. tétel, Nagy István (1873-1937), Falusi táj Tabán Portréfotó Mathea Károly Nagykanizsai műterméből, 16x10 cm Teás készlet 10 személyes
A kompozíció segíthet meghatározni a fókuszpontot, és a fókuszpont megerősítheti a kompozíciót. A vizuális súly megteremtéséhez kölcsönösen függenek egymástól. A tényleges és az implikált vonalak a néző tekintetét a fókuszpont felé irányíthatják. Az átlós vonalak különösen hatásosak, mert dinamikusabbak, mint a függőleges és vízszintes vonalak, és hajlamosak a néző szemének a festészetbe való gyors terjedésére. A konvergáló vonalak, például a vasútvonalak a távolba kerülnek, fókusztává teszik a szemedet. A kontraszt nagyon fontos. A Barokk kompozíció - Online Festőművész Magazin. A néző szeme általában először a legnagyobb ellentétes térségben található egy festményben. Ez az a pont, ahol a fókuszpont gyakran. A kontraszt az érték (sötét fény ellen) a leginkább észrevehető, de a színek, formák, színhőmérséklet vagy textúrák kontrasztja is megkülönböztető lehet, és vonzza a néző szemét. A kiegészítő színek vonzzák a néző tekintetét, különösen ha telítettek. A téma fényképezőgépként történő vágása és közeledése, hogy nagy lesz, és kitöltse a vásznat, hangsúlyozza a témát, és vizuális súlyt ad, így a festmény fókuszpontja.
Kompozíció, vegyes technika, papíretezve, paszpartuban. Mérete: 33x33 cm / 47x47 cm Jelezve, háállítási meghívó és a galéria pecsétje is látható. A kép a kiállítást követően lett vásárolva a Kaposfüredi Galériától. Hajdú László ( Léva, 1938) festőművész Székesfehérvárott Áron Nagy Lajos szakkörében ismerkedett meg a rajzolás és festés alapjaival. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Domanovszky Endre, Barcsay Jenő és Kádár György tanítványa volt. Kompozíció a képzőművészetben – Wikipédia. 1968 óta Szentendrén dolgozik, azóta szerepel hazai és külföldi tárlatokon. 1967-70 között Derkovits-ösztöndíjban részesült. Németországban, Franciaországban és Olaszországban járt tanulmányúton. 1974-ben mutatkozott be Párizsban, a fiatal magyar festők tárlatán. Alapító tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek és az Art éria Galériának. 1984-ben elnyerte a Szentendrei Grafikai Műhely nagydíját. 1989-91 között a Belvedere című művészeti folyóirat főszerkesztője. Főként a természetet és a tengert ábrázoló táblaképei mellett jelentősek kárpitjai és mozaiktervei is.
A keretezés valami fókuszpontként azonosítja azt, akár szó szerinti keretben, mint például ajtó vagy ablakkeret, vagy faágak vagy más elemek keretezve. A kemény szél észrevehetőbb, mint a lágy élek. Úgy tűnik, hogy "a középpontban", nem pedig a "középpontban". Ha valamit akarsz hangsúlyozni, keményítsd a szélét; ha valami olyasmit akarsz hangsúlyozni, lágyítsd meg a szélét. A kemény és lágy széleket elveszett és elhelyezett éleknek is nevezik. A fókuszpontnak részletesebben kell lennie, mint a festészet egyéb elemei, hogy vizuális súlyt adjon. A színhőmérséklet fontos. A meleg színek hajlamosak előrehaladni, és a hűvös színek hajlamosak visszaesni. Ezzel meghatározhatjuk a fókuszpontot a színhőmérséklet kontrasztjának létrehozásakor. A sárgák és a vörösek először vonzzák a szemet. Ha az embereket bevonja egy festménybe, függetlenül attól, hogy mennyire kicsi, akkor azok középpontjává válik. Ha valami szokatlanul behelyezi a jelenetet, akkor ez egy fókuszpont. Például egy kör alakú egy négyzet kiemelkedik, és fordítva; vagy egy piros jelzést egy másik színes mezőben.
1. Feladat: gondoljunk egy érzelemre, vagy érzésre pl. : szeretet, gyűlölet, irigység, stb. Jelenítsük meg papírkivágással, vagy papírtépéssel konstruktív vagy expresszív absztrakt kompozíció formájában. (Fekete, fehér, különböző szürke árnyalatú, illetve színes vagy érdekes felületű papírok felhasználásával, sőt alkalmazhatunk celofán vagy alufólia applikációkat is. ) Munkák nem élhet a tárgyábrázolás sem látszat szerinti sem stilizált módjával, csak a pont, a vonal, a folt, vagy a színek nyelvén szólhat! Alkotásunknak az elején adjunk címet és ne a végén! Nem kötelező, de talán hasznos tanács, hogy először a felhasználandó színeket válogassuk össze, akár egymás mellett elhelyezve az asztalon, vagy egy üres papíron. A formavilággal kísérletezhetünk apró, gyufáscímke nagyságú ceruzavázlatokon is. A papírokat a technikából eredően szabadon mozgathatjuk a papíron, vagyis komponálhatunk a végleges rögzítés előtt ilyenformán fejlesztve komponálási készségünket. Ha úgy érezzük, minden készen áll a végleges rögzítésre, próbáljunk elvenni a már szinte kész kompozícióból néhány elemet!
Vajon ez minek köszönhető? Ennek oka, hogy van néhány pont ami mindkét korszakra jellemző. Ezek a következők: Mindkét korszak az Európai művészetre vonatkozik. Mindkét korszakra a realista ábrázolás a jellemző. Mindkét korszak használ erőteljes színeket. Mindkét korszak témái között gyakoriak a Zsidó-Keresztény bibliai témák és a Görög-Római mitológiai témák egyaránt. A sok hasonlóság megnehezíti egy avatatlan néző számára a különbség tételt a két korszak között. Mielőtt tovább megyünk jegyezzünk meg két "kulcsszót" amely később a segítségünkre lehet. Az első kulcsszó a "stabilitás" a második kulcsszó pedig legyen a "dramatizálás". Ezeknek a kulcsszavaknak a jelentőségét majd a mai és a következő a Barokkról szoló bejegyzésemben megismerjük. "A reneszánsz és a barokk sok hasonlóságot mutat, amely nehezíti a laikusok számára a megkülönböztetésüket…" A reneszánsz művészetre használjuk a "stabilitás" kulcsszót. Ennek oka, hogy a reneszánsz művek egymáshoz nagyon hasonló, stabil kompozíciókat használnak.
Ingyenes festmény értékbecslés Ingyenes festmény értékbecslés Tanulmány A Sturm csapatában Kádár Béla a hosszúra nyúlt pályakezdés után az 1920-as évek elején talált rá saját, jellegzetes formanyelvére, először az 1921-es bécsi utazás (és kiállítás Max Hevesi galériájában), majd a berlini állandó jelenlét (kiállítások a Der Sturmnál) inspirációs hatásának köszönhetően. A modern német festészet első számú fellegvára, a legendás Herwarth Walden által vezetett Der Sturm galéria rendszeresen bemutatta műveit. Mikor Kádár barátjával, Scheiber Hugóval együtt először járt a berlini galériában, Walden épp Párizsban tartózkodott. De amint meglátta az ajánlóban otthagyott képeket, sürgősen megüzente nekik, hogy szívesen látja munkáikat a Strurmban. Mikor villámlátogatást tett Budapesten 1923-ban, felkereste őket személyesen. Hamarosan Walden be is mutatta Kádár festményeit és temperaképeit, elindítva festészetét a mind a mai napig tartó nemzetközi siker útján. Érzelmi kapcsolatok A most vizsgált festmény egy jellegzetes, Kádár Béla-i kisvárosi idill, az 1920-as évek modern esztétikai regiszterén előadva.