A mellkasi fájdalomtól az álmatlanságig sokféle tünete lehet az úgynevezett long- vagy poszt-Covid-szindrómának. A szindrómáról akkor lehet beszélni, ha a tünetegyüttes a betegség kezdete után még legalább 2-3 hónapig fennáll – mondta Bencze Ágnes, a Budai Egészségközpont belgyógyász-kardiológus szakorvosa az Infostart cikkében. A leggyakoribb tünet a nagyfokú fáradtság, a mellkasi fájdalom és a köhögés, valamint az időszakos légszomj. Ezenkívül a jellemző tünetek közé sorolhatók az ízületi fájdalmak, szaglási panaszok, szaglásvesztés, esetleg bűzös szagok érzete. Az érintettek közül sokan panaszkodnak koncentrációs zavarokra és depresszióra is – tette hozzá. Fotó: Shutterstock Az európai adatok alapján a fertőzöttek 20-25 százalékánál jelentkezik poszt-Covid, a kínai statisztikai adatok szerint pedig a betegek 70 százalékánál. Posztcovid szindróma. A szindróma az oltott betegeknél is megjelenhet. Erre természetesen még kevés epidemiológiai adatunk van, de találkoztam már olyan beteggel, aki oltás után lett koronavírusos, és később enyhe posztcovidos tüneteket panaszolt – fogalmazott Bencze Ágnes.
A második hullám óta egyre több beteg szorul intenzív rehabilitációra. A legsúlyosabb állapotúakat az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet korai fejlesztő részlegén kezelik, ahol hagyományosan agysérülteket, kómásokat ápolnak. A Covid-fertőzés akkor sem hagy el, ha már elmúlt. Vállfájdalommal is járhat a poszt-Covid szindróma | hirado.hu. Krónikus fáradtság, ízületi, mellkasi fájdalom, lelassult, ködös agyműködés, tompaság, depresszió – ezek a panaszok egyre gyakrabban jelentkeznek a gyógyultnak nyilvánított koronavírusosoknál. A jelenség olyannyira gyakori, hogy már az Egészségügyi Világszervezet is új betegségként regisztrálná a poszt-Covid-szindrómaként emlegetett tünetegyüttest, ám az orvosok csak most tanulják a koronavírus utáni kármentést. Riportunk készítésekor három volt covidost ápoltak az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet úgynevezett korai fejlesztő részlegén, ahol egyébként hagyományosan agysérülteket, kómásokat kezelnek. Egyikük öt hetet volt lélegeztetőgépen. Ezalatt súlyosan károsodott a tüdeje, alig maradt légzőfelülete, izmai elsorvadtak, olyannyira, hogy amikor január elején ide került rehabilitációra, még fölállni sem tudott.
A világ számos kutatóintézetében folynak vizsgálatok, hogy feltárják a koronavírus szív- és érrendszerre gyakorolt negatív hatásainak molekuláris összefüggéseit, célzott kezelést ugyanis csak így lehet találni – erről Szabó Gábor Tamás kardiológus, a hírvivő RNS vakcinát kifejlesztő cég, a német BioNTech társigazgatója beszélt. "Nagyon sok kutatás van a háttérben, amik a sejtszintű folyamatok minél részletesebb feltérképezésére irányulnak. A poszt-Covid tüneteinek enyhítésére is alkalmasak lehetnek a vírus elleni vakcinák. A Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a freiburgi egyetemen dolgozó kollégáimmal is munkálkodunk, célunk egy a sejtjeinkben univerzálisan jelen lévő fehérjehasító enzim szerepének tisztázása a koronavírus-fertőzésben – mondta Szabó Gábor Tamás. "Ez azért lehet fontos, mivel ezt az enzimet használja a koronavírus, ahhoz hogy a szervezet sejtjeibe jusson. Ennek a hasítóenzimeknek az enzimmennyisége, a jelenléte, illetve ennek változásai mind befolyásolhatják a kardiovaszkuláris szövődmények kialakulását" – tette hozzá. "Azért fontos a molekuláris kapcsolatnak a megértése, mert ebben az esetben lehet, hogy találunk olyan specifikus támadáspontot, ami mind az akut kardiovaszkuláris szövődmények, mind pedig a hosszú távú hatásba kapcsolatot teremt, és célpont lehet a kezelésben" – fogalmazott a kardiológus.
Diószegi Kis István Református Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - YouTube
Hagyományteremtő szándékkal, népzenei versenyt rendezett a Diószegi Kis István Református Általános Iskola március 21-én. A közel kétszáznegyven óvodás és iskolás gyermek, hatvanhat produkcióval egyéni, valamint csoportos népi ének és hangszeres kategóriában versengett. Tóth Szofi Debrecenből érkezett A népzenei eseményre öt évfolyamból érkeztek diákok és jelentkeztek óvodások is. A gyermekek a régió számos városából és Erdélyből érkeztek, tanáraikkal, szüleikkel együtt. A nap programjában a versenyeken kívül táncház is szerepelt, ahol a talpalávalót a Bakator Zenekar húzta. A talpalávalót a Bakator zenekar húzta A nap célja a hagyományőrzésen túl a közösségi élmény megteremtése volt. A népzenei eseményen a gyerekeket vendégül látták, felkészülésükért arany, ezüst, bronzminősítést kaptak, és mindannyian oklevelet vehettek át. A zsűri tagjai között volt Nauner-Agárdi Éva a Népművészet Ifjú Mestere-népzenetanár, Miklós–Pap Zsuzsanna népdalénekes és Majosiné Nagy Renáta a református iskola művésztanára és klarinét oktatója.
A Kacor Citera Csoport arany minősítést szerzett A zsűri kiemelte: döntésüket az előadások során nyújtott hatások alapján hozták meg. Figyelték a közönséggel való kommunikációt, a népi ruházatot, fontosnak tartották az életkori sajátosságokat, az ehhez illő előadásokat. A Diószegi Kis István Református Általános Iskola tanulói közül arany minősítést szerzett egyéni hangszeres kategóriában Marczin Mihály és Csarkó Sára, csoportos népi hangszeres kategóriában pedig az intézmény Kacor Citera Csoportja. Az népzenei verseny helyszíne a Nadányi Zoltán Művelődési Ház színházterme volt. KHSz..
Figyelem! Az általad letölteni kívánt tartalom olyan elemeket tartalmaz, amelyek Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartoznak, és a kiskorúakra káros hatással lehetnek. Ha szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot
A távolság alapú keresésnél légvonalban számoljuk a távolságot.