A stent egy drótból készült vagy fémcsőből lézerrel kivágott, hálózatos falú cső, ami az érfal belülről történő megtámasztását szolgálja. A stentet általában katéteres tágítás során helyezik el a leszűkült vagy elzáródott érszakaszba. A ballon felfújása következtében a stent kitágul és belülről nyomódik az érfalba. A stent nem mágnesezhető fémből készül, így nyugodtan áthaladhatunk vele például repülőtéri fémdetektoron anélkül, hogy az jelezne. Mágneses rezonancia vizsgálatra (MRI) is mehet az, aki stenttel rendelkezik. Van már olyan stent is, amelyik hatóanyagot bocsát ki magából. Életmentő szívműtétek - HáziPatika. Ez a hatóanyag hatékonynak bizonyult a tágított ér visszaszűkülésének megakadályozásában. A koszorúserek szívsebészetében a leggyakoribb beavatkozás a koszorúserek szűkületét áthidaló műtét, a bypass. A főverőér, az aorta és a koszorúsérrendszer között a sebész olyan összeköttetést igyekszik létrehozni, mely a szívizom megfelelő vérellátását biztosítja. A bypass műtétekhez a beteg saját vénáját vagy artériáját használja fel a sebész.
Forrás:
Betegeknek és hozzátartozóknak Az Önök tájékoztatása is kiemelten fontos számunkra Klinikai Központ térkép Keresse meg elektronikus térképünkön az ellátása helyszínét Mediversity app Töltse le az appot, hogy mindig kéznél legyenek a betegellátási információk Elérhetőségek Információk a legfontosabb elérhetőségekről Kapcsolat Ha kérdése van, küldjön üzenetet Várólista Az Országos Várólista Nyilvántartó Rendszer elérhetősége Élet a Klinikai Központban Pillantson be a mindennapjainkba
Amikor a folyadék újraképződése megszűnik - általában a műtét második vagy harmadik napján -, a szívócsövet kis kellemetlenség kíséretében, egy határozott mozdulattal eltávolítják. 4. Artériás, ill. vénás katéter: mind az artériába, mind a vénába juttatott katéter biztosítja, hogy a betegtől artériás, ill. vénás vért bármely időpillanatban könnyen és fájdalommentesen nyerhessünk, illetve vénába adandó gyógyszert vagy vérátömlesztést adhassunk. Az állapot stabilizálása - egy-két nap - után a legtöbb ilyen katéter eltávolítható. Két-három nappal a szívműtét után A műtétet követő 48-72 órával az operált beteg rendszerint már elhagyja az intenzív osztályt, és - a mellkasi drain eltávolítása után - a nap nagyobb részét karosszékben, az ágyon kívül tölti. Ebben az időszakban a legfőbb panasz a fáradtság, a levertség, ill. a légzéskor, köhögéskor jelentkező mellkasi fájdalom. A mély légzés, a hörgőváladék felköhögése és a köpet kiköpése rendkívül fontos, mert így megelőzhető a műtétet követő tüdőgyulladás.
A koszorúérben kialakult blokád megakadályozza, hogy elegendő vér jusson a szívizomhoz, amelynek működéséhez elengedhetetlen lenne a vér által szállított oxigén és a tápanyagok. A koronáriabetegség kialakulása A koszorúerek - csakúgy, mint minden artéria - rugalmas falú, üreges csövek. A kor előrehaladtával a véredény falaira zsír rakódik le, amely apró sérüléseket okoz az érfalon. A sejtek erre olyan anyagok termelésével válaszolnak, amelyek segítenek ugyan a kialakult sebek gyógyításában, de az ér falát ezzel egy időben merevvé, rugalmatlanná teszik. Ezek a gyulladásos sejtek, a fehérjék és a kalcium beborítják a lerakódott zsírt, és egy belül puha, kívül kemény képletet, plakkot hoznak létre. Ezek a plakkok folyamatosan nőnek, egyre szűkítve az ér falát. Amikor a plakk kemény felülete megreped, vérlemezkék - a vér korong alakú alkotórészei, amelyek a véralvadásban játszanak jelentős szerepet - sietnek a helyszínre, és a plakk körül kialakuló vérrög tovább szűkíti a koszorúeret. Ha a vérrög teljesen elzárja az artéria üregét, az érintett szívizom nem jut hozzá a vérben oldott oxigénhez.
A lehetőségeket orvosával, alkalmasint az érsebésszel kell megbeszélnie, ő ismeri a körülményeket, kockázatokat, az esetleges társbetegségeket, és a lehetőségeket is! Forrás: EgészségKalauz