Átlagosan 12 százalékkal keresnek kevesebbet a vidéki munkavállalók, mint a budapestiek, a legkevesebbet Hajdú-Bihar megyében dolgozóknak fizetik. Bérlista előny a nagyvárosnál Budapest és Békéscsaba között a legnagyobb a bérszakadék a közölése szerint A fővárosban a bér bruttó 445 ezer forint, vidéken 392 ezer – a rangsor végén 366 ezer forint -, a megyeszékhelyeken 422 ezer forint az átlagfizetés. Utóbbi azonos az országos átlagbérrel. Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében a fizetések megközelítik a fővárosit, megelőzve Pest megyét is. Ezeken kívül csak Heves és Fejér megyében kisebb 10 százaléknál a bérkülönbség Budapesthez képest. 12 százalék az átlagos bérkülönbség a főváros és a vidék között | Kanizsa Újság. A legkevesebbet kereső 10 százalék körében kisebb az országos szórás. A fővárosban az alsó tized 275 ezer forintot, Békés megyében 230 ezer forintot keres – derül ki a felmérésből. Megye Havi bruttó átlagbér Budapest 445 300 Ft Komárom-Esztergom megye 428 600 Ft Győr-Moson-Sopron megye 421 000 Ft Pest megye 418 400 Ft Heves megye 409 700 Ft Fejér megye 407 700 Ft Vas megye 399 700 Ft Veszprém megye 399 500 Ft Bács-Kiskun megye 396 000 Ft Tolna megye 389 700 Ft Jász-Nagykun-Szolnok megye 388 700 Ft Nógrád megye 387 200 Ft Zala megye 385 000 Ft Borsod-Abaúj-Zemplén megye 383 800 Ft Somogy megye 378 800 Ft Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 373 600 Ft Csongrád megye 372 100 Ft Baranya megye 371 400 Ft Békés megye 368 200 Ft Hajdú-Bihar megye 366 200 Ft Forrás:
Abban sem történt változás, hogy még mindig Budapesten keresik a legtöbbet a munkavállalók, a 351 ezer forintos nettó több mint a duplája a tíz évvel ezelőtti bérszintnek. Összefüggések Az iparosodottság és a bérszint között van összefüggés, ráadásul az ipari keresetek magasabbak a nemzetgazdasági átlagnál, vagyis a több ipar felfelé húzza a területi bérszintet – magyarázta a VG-nek a regionális egyenlőség lehetséges okait Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Magyarországon fizetések, statisztika, sorrend avagy ki mennyit keres mik a.... Ha az iparosodottságot az egy főre jutó ipari termelési értékkel mérjük, azt látjuk, hogy a négy leginkább iparosodott megye közül három esetében a bérszint is magasabb. A legnagyobb értéket előállító Győr-Moson-Sopron megye után a sorban Komárom-Esztergom és Fejér megye következik, amit a fizetési rangsor egy az egyben lekövet, e három megyében a legmagasabb a nettó átlagbér. Ami Baranyát, Zalát és Békést illeti, ebből kettő a legkevésbé iparosodott megyék közé tartozik, Zala ipari termelése azonban majdnem közepes szintű.
A takarítással és különböző kisegítő munkákkal foglalkozók bérezése jellemzően alacsony, de itt találhatóak a mezőgazdasággal, erdőgazdálkodással foglalkozók is. 200 ezer forint alatt keresnek az erdészeti dolgozók, a kubikusok, illetve a textilművesek is.
A nagykereskedelemi tevékenységet folytató cégek első emberei átlagosan bruttó 725 ezer forintot, a szállítmányozás, logisztika területén 704 ezer forintot keresnek. A mezőgazdaságban 703 ezer forint a cégvezetők átlagjövedelme, a gépiparban 700 ezer forint. A rangsor hátsóbb részében a kultúrával foglalkozó vállalkozások vezetői állnak, ők átlagosan 414 ezer forintot, az önkormányzati szervek vezetői 375 ezer forintot keresnek, a nonprofit és civil szervezetek első emberei bruttó 349 ezer forintot, a szociális ellátásban vezető tisztséget betöltők átlagosan 313 ezer forintot. Nem lehetetlen női munkavállalóként feljebb lépni a ranglétrán | frissdiplomas.hu. Az oktatási intézmények első számú vezetői átlagosan bruttó 291 ezer forintért igazgatják az intézményeket. A bérfelmérés jelentős különbséget jelez a cégtulajdon szerinti összehasonlításban: a külföldi magántulajdonban lévő cégek első számú vezetői átlagosan bruttó 838 ezer forintot keresnek havonta, míg a belföldi magántulajdonban lévő vállalkozások vezetői 491 ezer forintot, az állami tulajdonban lévő szervezetek, vállalkozások élén dolgozók pedig bruttó 441 ezer forintot.
A középiskolákban ugyanezen szempontok alapján 186 ezer, 173 ezer, 167 ezer, illetve 156 ezer forint a havi bruttó átlagbér - olvasható az összegzésben. A pedagógusok pótlékainak listáját itt találjátok. Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Hatalmas különbségek vannak az állami egyetemek oktatóinak osztott fizetések és a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumon kiosztott vendégoktatói ösztöndíjak között. Akár havi 10 000 euró ösztöndíjat is kaphat egy vendégoktató a kormányközeli Mathias Corvinus Collegiumtól, de a fiatalabbak (35 év alatt) is 5000 eurónyi fizetésre számíthatnak – szúrta ki a Telex az intézmény honlapján. Az ösztöndíj időtartama két héttől legfeljebb egy évig tart. Az Orbán Balázs által vezetett, Mathias Corvinus Collegium (MCC), százmilliárdokkal megtámogatott tehetséggondozó vendégoktatói között felbukkantak olyan nevek is, akiknek tudományos munkássága erősen homályos. Mindeközben a magyar egyetemeken Rengetegen osztották meg a Facebookon annak az egyetemi docensnek a posztját, aki arról írt: 192 ezer forintot keres doktori végzettséggel. Nem igazán tudom eldönteni, hogy ez a saját szégyenem kell hogy legyen (hogy ELTE-n tanítok) vagy inkább a magyar társadalom szégyene, hogy "ennyire (meg)becsüli" az egyetemi oktatókat.
542 EUR (192. 506 ft), ennyit keres ma Magyarországon egy egyetemi adjunktus, doktori végzettséggel, folyamatos kutatói és publikálási kötelezettséggel" - állt a posztban. Ez pedig nem egyedi eset, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke korábban azt mondta, egy egyetemi adjunktus valóban csak 190 ezer forintot kap kézhez havonta. Egy egyetemi tanársegéd, aki doktori iskolába jár, vagy már el is végezte azt, 147 477 forint nettót keres. Órabérben ez 883 forint. Az egyetemi fizetésekkel kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta nemrég: szeptember 1-jével 15 százalékos, január 1-jével újabb 15 százalékos fizetésemelés lesz az állami fenntartású egyetemeken. Ez azonban még így sem érné el az MCC-n osztott fizetéseket. Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!