A film elsősorban szerzői darab, azaz Jancsó Miklós jellegzetes történelmi parabolái közé tartozik. Bár a Szovjetunióban igen elutasítóan fogadták, Magyarországon nagyon jó kritikákat kapott. Később több nyugati országban is bemutatták, köztük az Egyesült Államokban is. Külföldön a mai napig Jancsó Miklós egyik legismertebb, legtöbbet játszott filmjének számít. Kozak katonai parancsnok . Az 1968-as cannes-i versenyprogramba is bekerült, de a párizsi események miatt félbeszakadt fesztiválon díjakat végül nem osztottak. Egy emlékezetes jelenet A fehérgárdisták bármiféle magyarázat vagy kommentár nélkül kocsikra ültetik a katonai kórház nővéreit. Egy árnyas erdőbe viszik a riadt nőket, ahol elegáns ruhát kapnak, majd egy zenekar játszani kezd. A katonák táncra buzdítják, majd néhány perc múlva szabadon engedik őket. A nővérekhez hasonlóan a néző sem érti, mi motiválja a szigorú tekintetű parancsnokot. Jancsó Miklós más filmjeihez hasonlóan a Csillagosok, katonák jeleneteit is a helyszín adottságai, az aktuális fényviszonyok és a rendelkezésre álló statisztéria formálták.
A magyar fél ragaszkodott ahhoz is, hogy a stáb kulcspozícióit magyarok kapják. Jancsó Miklós sajátos stílusa különleges munkamódszert igényelt, mely az orosz résztvevők számára újdonságot jelentett. A magyar fél azt is kikötötte, hogy a leforgatott anyagot Magyarországon hívják elő, a filmet pedig itt vágják. A külső jeleneteket Kosztroma környékén forgatták, a mai Oroszország európai részén, a Volga folyó partján. Az utómunka során végül két verzió készült. A jóval rövidebb szovjet változatból kikerültek az erőszakosabb, illetve meztelenséget felvonultató jelenetek. Kozák katonai parancsnok a(z).... - Kvízkérdések - Nyelv - idegen szavak, kifejezések jelentése. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A Csillagosok, katonák több szempontból is egyedülálló a magyar filmgyártásban. Hatalmas totálképei és tömegjelenetei miatt látványos háborús eposzként is nézhető. Sőt, a végtelen táj, a nyargaló lovasok és a cselekmény számos motívuma a magyar filmtörténetből szinte teljesen hiányzó western műfajával is rokonítja. A Csillagosok, katonák erősen háborúellenes, hisz sajátos szerkezetével és fogalmazásmódjával épp az erőszak értelmetlen kegyetlenségére irányítja a figyelmünket.
Az olvasóra bízom, hogy a történet ismeretében eldöntse, kinek volt/van igaza. Kozák Gyula: Mi volt a jogelvi alapja ennek a tanácsnak? Major Ákos: Ez érdekes kérdés azért, mert ez az ítélkezés valamikor 1945. február 3-án történt és azokban a napokban, de még nem jelent meg, hozta meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány a 81/1945. rendeletet a népbíráskodásról. Akkor, amikor mi ítélkeztünk, erről még semmit nem tudtunk, és az az érdekes, hogy mégis minden elv benne volt itt az ostromlott városban, minden elv benne volt, ami ennek a különleges bíráskodásnak az anyagi és eljárási szabályait tartalmazta. Induljunk ki az eljárási szabályokból. Az eljárási szabály az, hogy ez nem lehet szakbíróság, ez csak esküdt bíróság lehet. De az esküdt bíróságnak is egy különös fajtája, azért, olyan elvi alapon, ahogy a polgári társadalmak csinálják Nyugaton, hogy kisorsolják az esküdteket, éspedig a 12 dühös embert. Ilyen alapon forradalmi átalakulás során, és egyáltalában egy egészen másképp gondolkodó államban ítélőtanácsot összehozni mégsem lehet.