A búcsúcédulák osztogatása a 16. század elejére már a háborúk és fényűző építkezések nyomán túlköltekező pápák bevett pénzszerzési módszerévé vált, annak tehát jól kialakult gyakorlata volt: a hívek megfelelő adományért cserében igazolást kaptak arról, hogy bűneik bocsánatot nyertek. Luther márton 95 ponta delgada. "Amint a pénz a ládikába hullik, a tisztítótűzből a lélek kiugrik" – mondta állítólag Tetzel, a neki tulajdonított kijelentés pedig kiválóan rávilágít arra, hogy ez a szokás etikai szempontból bizony ugyancsak aggályos volt. A búcsúcédula-árusítás gyakorlata a wittenbergi egyetem elismert teológusát, Luther Mártont is felháborította, aki ugyan Bölcs Frigyes szász választó (ur. 1486-1525) alattvalójaként nem találkozott Tetzelékkel – hiszen a fejedelem nem engedte be őket országába –, hívei közül viszont 1516–17 során sokan útra keltek a bűnbocsánat elnyerésére, és utóbb beszámoltak neki tapasztalataikról. A ferences rendi szerzetes a hallottak nyomán úgy döntött, panaszlevelet ír Albert érseknek, melyet 1517. október 31-én küldött el Mainzba.
Az 1534-ben hatalomra kerülő új pápa III. Pál ellenreformációt hirdetett és engedélyezte 1540-ben a Loyolai Ignác által alapított jezsuita rend működését. Célja pedig a katolikus tekintély helyreállítása volt. A jezsuiták tiltották a búcsúcédulák árusítását, a méltóságok halmozását. Viszont fontosnak tartottak a hívek lelki gondozását. A Pápai Állam újra felállította az inkvizíció intézményét 1542-ben, melynek neve Szent Hivatal. Újra kiszögelték Luther Márton 95 pontját » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. 1530-ben egy évvel a speyeri birodalmi gyűlés után Luther Márton tanítványa Philipp Melanchton az augsburgi gyűlés elé terjesztette az új alapelveket, amelyeket Luther korábban megfogalmazott. Az ágostai hitvallás hangsúlyozza a protestánsok illetve katolikusok közös gyökerét. Békülésüket bizonyítandóan nem tért ki az egyházi hierarchia illetve a búcsúcédulák kérdésére. Mivel azonban a császár nem engedett a protestánsoknak és a kolostorok megszüntetését tűzte ki célul a fejedelmek és a császár között háború bontakozott ki, amelyben I. Ferenc katolikus uralkodó hatalmi okokból a protestánsok mellé állt.
Éppen ezért emberi balgaságot hirdetnek, amikor azt mondják, hogy mihelyt a ládába dobott pénz megcsörren, a lélek azonnal a menybe száll. (27. tétel) Bátran megfogalmazza, hogy a külsőséggel szemben Isten ajándékai az igazán értékesek. A kereszt jóságához mérten az apostoli búcsú is csak a legkisebb dolog, és káromlást szól az, aki azt mondja, hogy a pápai címerrel ellátott kereszt felér Krisztus keresztjével. (79. tétel) Ha pedig a búcsút egy haranggal és egy felvonulással ünneplik, akkor az evangéliumot száz haranggal és száz felvonulással kell ünnepelni. Éppen ezért tanítani kell a keresztényeket, hogy a "lelki értékekre, a lelki igazságokra figyeljenek, a külső dolgokra pedig ne fektessenek akkora hangsúlyt" (62., 65., 55. Luther Márton élete: a tézisek kifüggesztése. tétel) A 95 tételben két helyen érezhető már az is, hogy megfogalmazódott a gondolat a kapun való átlépéssel kapcsolatban. Luther Márton az evangélium szavaival kezdte tételeit és nem az egyházhoz való hűségre, hanem Jézus Krisztusnak való megtérésre szólít fel: a hívők egész élete "bűnbocsánatra térés legyen" (1. tétel) A Megváltó középpontba helyezésével zárja tételeit, a jól ismert szentírási idézettel: "Mert más alapot senki sem vethet a meglévőn kívül, aki Jézus Krisztus".
X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakítani kíván a katolikus egyházzal. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus vallás alapja.
Végül említést kell tenni Luther címeréről, a "Luther-rózsáról", amely az Evangélikus Egyház jelképe, "logója" lett. Márton 1546-ban halt meg és a wittenbergi vártemplomban helyezték nyugalomra. (Szerző: Kondor Csilla)
Luther azonban elhatárolódott Münzertől. 1524-1526 között német parasztháború bontakozott ki az országban, amit a fejedelmek levertek. A feltörekvő polgárság is hozzájárult az új hit terjesztéséhez, hiszen eddig nem juthattak hatalomra. Azonban az új hit által, ami tagadta az uralkodó isteni mivoltát lehetőségük nyílt a hatalom megszerzésére. Néhány évvel Luther fellépése után 1523-ban Ulrich Zwingli zürichi lelkész is összefoglalta tanításait és 1531-ben elfoglalta a katolikus kantonokat, a harcban azonban Zwingli elesett, de hívei kiegyeztek a reformáció másik képviselőjével, Kálvin Jánossal. Kálvin János genfi prédikátorrá vált. Kálvin, Lutherhez hasonlóan fontosnak tartotta a prédikációt, azonban Lutherrel ellentétben az uralkodók hatalmát Istentől eredeztette, míg Luther ráébresztette az embereket arra, hogy a rossz uralkodót le lehet váltani. Kálvin szerint Isten akarata végtelen. A reformáció és Luther Márton - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Az ember sorsát a predesztináció, vagyis eleve elrendeltség elve szabja meg. Ennek értelmében sorsuk cselekedeteiktől függetlenül az üdvösség vagy kárhozat.