A regény lényegében Sylvia Plath huszonéves énjének történetét meséli el, az egyetlen feltűnő eltérés a sztori végén mutatkozik meg – a történet nyitott befejezése lévén az olvasó dönthet a karakter sorsáról, egy azonban bizonyos: Plath szerint Esther Greenwood nem vet véget az életének. Az üvegbúra olyan, mint egy régi barát – szarkasztikus, de mégsem undok, humoros, ám nem izzadságszagú, szellemes, miközben nem kérkedik a mondandójával. A fontosabb gondolatmenetek közé néha – szinte a semmiből – ékelődik be egy oda(nem)illő megjegyzés, mintha a hősnő belső monológja szakítaná meg az éppen folyamatban levő történéseket. Nincs, ami olyan szentül megpecsételhetne barátságokat, mint a közös hányás – írja az édes sorokat Plath, miközben Esther és barátnői ételmérgezésének keserű hogyanját és mikéntjét taglalja. Keserédes bekezdés, ami vicces, mert igaz. Iza színházban járt - Virginia és Sylvia. Esther narratív technikája zavaros, mégis egyszerűen követhető. Ha azt nézzük, hogy a karakter számos mentális problémával küzd, akkor az is kiderül, hogy a történetvezetés lényegében nem más, mint a maga is depresszív és később öngyilkos Sylvia Plath önreflexiója, a regény hősnője pedig nem csinál egyebet, mintsem újra és újra átrágja magát az őt bántó, érintő vagy akadályozó eseményeken – az '50-es évek társadalmán, amiben a költőnő boldogulni volt kénytelen, és ami a nőket lényegében "babagép" háziasszonyként, mintsem potenciállal teli, férfiakkal egyenjogú és -rangú emberekként kezelte.
1961-ben Devonba költöztek, ahol megvették és berendezték régóta vágyott házukat, amelyet Court Greennek neveztek el. Boldogan éltek, míg meg nem jelent a színen a másik nő. Hughes nem akart válni, Plath ragaszkodott hozzá. A házasság válságát azonban sem az új otthon, sem az 1962 januárjában megszülető kisfiú, Nicholas Farrar nem tudta megállítani. Sylvia plath üvegbúra poems. Hughes elköltözött otthonról, és nem sokkal később el is váltak, majd szétköltözésük után viszonyt kezdett Assia Wevill -lel. Sylvia a gyerekekkel Londonba költözött, és Victoria Lucas álnéven megjelentette Az üvegburá t. Ebben a főszereplő, egy öngyilkos fiatal nő révén szinte előrevetítette saját sorsát. "Belső hang sürgetett – ne legyek hülye, mentsem a bőröm, csatoljam le a léceket, s úgy ballagjak le a lesiklópályát szegélyező sűrű fenyők védelmében –, de aztán elhalt a zümmögése, mint egy bánatos moszkító. Hűvösen, mint egy fa vagy virág, kisarjadt a fejemben a gondolat, hogy esetleg a halálba rohanok. " (Sylvia Plath: Az üvegbura) Téli táj, varjakkal 1963. február 11-én, miután gondosan a gyermekek ágya mellé készítette a reggelijüket, eltömített minden rést a konyhában, majd megnyitotta a gázcsapot.
Sylvia Plath A tragikusan fiatalon, harmincévesen elhunyt Sylvia Plath (1932–1963) Az üvegbúra című, javarészt önéletrajzi ihletésű, de fiktív részleteket is tartalmazó regényében egy rendkívül tehetséges, ám súlyos pszichés problémákkal küszködő amerikai egyetemista lány – Esther Greenwood – portréját festi meg. Bár első pillantásra Esther a sors kegyeltjének tűnik (nemcsak hogy remek iskolába járhat, de lehetőséget kap arra is, hogy egy hónapig gyakornokként dolgozhasson egy híres New York-i divatlapnál), valójában egyre csak vergődik, fuldoklik az őt körülvevő világ "üvegbúrája" alatt. A depressziója és öngyilkossági kísérlete miatt egy ideig elmegyógyintézetben kezelt (egyebek között elektrosokk-terápiának is alávetett) fiatal lány végül elindul a gyógyulás útján – nem úgy, mint az Esther történetét megíró Sylvia Plath, aki Az üvegbúra megjelenésének évében lett öngyilkos. Sylvia plath üvegbúra de. Kedvezmény -5% 6, 55 € 6, 23 € Nyelv magyar Kiadó Helikon Kiadó Kft. Megjelenés éve 2020 Oldalak száma 312 Kötés típusa puha kötés Súly (g) 200 g Méretek (Sz-M-H) 110-180-18 EAN 9789634794516 Szállítási idő Boltban - Készleten - 1 munkanap
A kislány alig nyolcéves volt, amikor apja meghalt, ám későbbi költészetében meghatározó szerep jutott a hozzá fűződő ellenmondásos viszonynak. Az iskolában mintadiák volt, sorra nyerte a különböző díjakat, elismeréseket. Első verse 1940-ben jelent meg a Boston Herald című lapban, ezt követően különböző lapok közölték verseit. "Ahhoz (…), hogy jó regényt írjon valaki, nem férfinak vagy nőnek kell lenni, hanem öregnek, legalábbis rettentő tapasztaltnak, és jó, ha emellett az ember lelke androgün. " Plath érettségi után a northamptoni Smith College-ban tanult tovább, s itt is kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtott. Az üvegbúra - Sylvia Plath - Régikönyvek webáruház. A főiskola harmadik évét követő nyáron a Mademoiselle című lap segédszerkesztője lett, és egy hónapot New Yorkban töltött. Ez a nyár azonban inkább negatív élményt jelentett az életében, mentálisan súlyos állapotba került. Ekkor követte el az első orvosilag dokumentált öngyilkossági kísértetét: a házuk pincéjében elbújik és altatóval túladagolta magát. Rövid időt elmegyógyintézetben is töltött (elektrosokk-terápiával is kezelték), számos ekkor szerzett élménye megjelent világhíres, önéletrajzi elemekkel átszőtt regényében, Az üvegburá ban.
Szomorú, hogy sok-sok évtizeddel haláluk után, sorsuk példázata aktuálisabb, mint valaha. Nem a Szex és New York mindig vicces fordulatait éli a világ, a trendi szingliség mintájával. Lassan a népesség fele – ezért vagy azért - egyedül él, de ha nem is él egyedül, magányosnak érzi magát. Nem kell ehhez lelki, mentális betegség sem. Sok ember érzi úgy a felgyorsult időben, kitették egy úszó jégtáblára, sorsára hagyva őt. Plath úgy tartotta Woolf segített neki, írásai nyitották meg előtte is az utat. A két írónő - közösen - a ma emberének segíthet, megtanítva, hogy ne csak alkalmankénti párhuzamos hullámzásokat éljünk meg, hanem tartós "együtthullámzást". Sylvia plath üvegbúra analysis. (Horváth Judit felvétele, az Üvegburák előadásról. )
Az előadás végére már-már Bellatrix Lestrange frizuráját formázza, aki ugye Halálfaló volt. A kislányosan bájos Zsigmondi, olyan átalakuláson megy át az előadás során, hogy annak végére elveszíti az alapból meglévő - szinte - babaszépségét. Nagyon átgondolt, láthatóan belül is megélt alakítás ez tőle, helyet szorítva az erős én, majd a beteg, sebzett én megmutatásának is. Partnerei: Kókai Tünde és Dóra Béla, többes mellékszerepben. Dóra Bélának - a regény alapján is - most kevesebb jutott, inkább a lányok első osztályú untermannja, az ő hangsúlyosabb karaktereinek kibontását szolgálja az előadásban. Leginkább Buddy, a tüdőbeteg iskolatárs az ő főalakja, aki majdnem megválthatná Esthert, bevezetve a lányt egy unalmas, polgári életbe. Kókai minden mellékes figurájából képes volt mintha főkaraktert formálni. Sylvia Plath - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események. Segítségül hívta ehhez arcának minden rezdülését, mimikáját, gesztusait. Kókai – az Esther életében feltűnő - összes női alakot teljesre játszotta: a New York-i főszerkesztőnőt, az elektrosokk kezelést elrendelő, s ezzel a végső kegyelemdöfést adó pszichiáternőt, az aggódó anyát, az elmegyógyintézetben fellelt barátnőt, Joant is.