Fertő tavi élménycentrum terv A kitöltők elmondhatják véleményüket többek között arról, hogy szerintük mekkora mértékű fejlesztésre van szükség a természetvédelmi és világörökségi területen, vajon kinek az érdekét szolgálja a beruházás, kellene-e kárpótlást kapniuk a cölöpház-tulajdonosoknak, és a megépülő létesítmények által majdan termelt haszon a közvagyont vagy egyes gazdasági szereplőket gyarapítsa-e. Bambulás helyett tájékoztottság. Telex: Ledózerolták a család nyaralóját a Fertő-tónál, majd kiszámláztak nekik 20 millió forintot | 24.hu. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
"Most ott tartunk, hogy Közép-Európa legnagyobb összefüggő nádasa szívében semmi nem fog nádból létesülni. (... ) Még lehet a mostani fejlesztés szép is, jó is, de ezt a helyet, annak kisugárzását semmi más nem pótolhatja! Több nádtetőt, kevesebb betont a Fertő-tó partjára! " – zárta a posztot. Mi is történt? 2017 júniusában hatalmas tűz ütött ki a Fertő-tavon, Videó: Hatalmas tűz a Fertő tónál, csónakházak gyulladtak ki 2017. June 28. Cölöpház - Greenfo. 17:33 egy felújítás alatt álló csónakházból terjedt el. Először az épület nádteteje gyulladt ki, majd dominó módjára a többi ház is lángra kapott. Rengeteg tűzoltó küzdött a lángokkal, még Ausztriából is érkeztek egységek. Végül tíz nádfedeles ház semmisült meg, kárszakértők szerint 2 milliárd forintos kár keletkezett Két milliárd forintos kár keletkezett a Fertő tavi tűzvészben 30. 21:22 a tűzvészben. A látvány igazán lehangoló volt, sok helyen csak az üres cölöpök álltak, aztán 2018 decemberében elkezdődött itt az ország legnagyobb turisztikai beruházása, Sopronnál épül az ország legnagyobb turisztikai beruházása: 30 milliárdot költenek a Fertő-tóra 2019.
A népszerű portál hozzáteszi azt is, hogy a levél szokatlanul keményen fogalmaz. Általában állásfoglalásokat küldenek, és legfeljebb kérni szokták egy-egy világörökségi helyszínen történő átalakítás megváltoztatását vagy leállítását. Az, hogy most az építkezés azonnali felfüggesztéséről és a különböző világörökségi besorolások veszélyeztetéséről írnak, az a projekt fontosságára utal. Ez így akár egy kerek és valóban fontos állásfoglalás is lehetne egy világszervezettől, ha mondjuk egységes lenne a magyar képviseletük gondolataival, akik nem mellesleg – ellentétben a franciákkal – úgy tudjuk a teljes projekt helyszínét is bejárták és ha minden igaz egyeztettek is beruházóval. Nézzük is, hogy annak a szervezetnek amely most keményen fogalmazva kritikát fogalmazott meg, a magyar képviselete mit jelentetett meg ugyanerről a beruházásról. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának állásfoglalása, amit Dr. Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságelnök hagyott jóvá 2020 novemberében: Megállapítható, hogy a terület elmaradott-leromlott állapotának feljavítása, környezeti minőségének a helyreállítása és korszerű módon történő fejlesztése a világörökségi terület ezen részének megóvását, fenntartható kezelhetőségét szolgálja.
"Most ott tartunk, hogy Közép-Európa legnagyobb összefüggő nádasa szívében semmi nem fog nádból létesülni. (... ) Még lehet a mostani fejlesztés szép is, jó is, de ezt a helyet, annak kisugárzását semmi más nem pótolhatja! Több nádtetőt, kevesebb betont a Fertő-tó partjára! " – zárta a posztot. Mi is történt? 2017 júniusában hatalmas tűz ütött ki a Fertő-tavon, egy felújítás alatt álló csónakházból terjedt el. Először az épület nádteteje gyulladt ki, majd dominó módjára a többi ház is lángra kapott. Rengeteg tűzoltó küzdött a lángokkal, még Ausztriából is érkeztek egységek. Végül tíz nádfedeles ház semmisült meg, kárszakértők szerint 2 milliárd forintos kár keletkezett a tűzvészben. A látvány igazán lehangoló volt, sok helyen csak az üres cölöpök álltak, aztán 2018 decemberében elkezdődött itt az ország legnagyobb turisztikai beruházása, ami akár reményre is okot adhatott volna. De nem így lett. Egy 30 milliárdos projektről van szó, melynek keretében a felismerhetetlenségig megújul a valóban kissé ramaty állapotban levő terület.
Az Energoatom hozzátette: a szél a radioaktív anyagokat Ukrajna más régiói mellett Fehéroroszországba, Oroszországba és az Európai Unió területére is elsodorhatja. A vállalat kiemelte, hogy a helyzet egyre súlyosabb, hiszen a helyszínen tartózkodók egyre erősebb sugárzásnak vannak kitéve. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta, hogy az erőmű generátorai csupán 48 órán keresztül bírják, ezt követően szivárgás léphet fel. Segítség és kihívás az ukrán elektromos iparban. Az orosz-ukrán háborúról folyamatosan frissülő közvetítésben számolunk be, ezt ide kattintva éri el:
Meddig tudnak az ukrán potenciális gázvásárlók előre fizetni? Az ukrán energiakereskedésben a halasztott fizetés inkább a kivétel, mint a szabály; a jelenlegi helyzetben senki sem szállít hitelre gázt Ukrajnába. A devizatartalékok pedig fogynak, az "online banking" akadozik. Mit tud Magyarország ebben a szörnyű helyzetben segíteni? Az ukrán elektromos rendszer kb. ötször akkora, mint a magyar. Aki azt hirdeti, hogy a két elektromos hálózatot gyorsan össze kell kapcsolni és majd lesz valami, az olyan, mintha valaki biciklivel szeretne trolibuszt vontatni. Az elektromos áram mágneses hatása. A két rendszer méretbeli különbségén túl van még egy extra, inter-EU-komplikáció is. A magyar áramtőzsde (HUPX) tagja az ún. Interim Coupling projektnek. Ez egy regionális, piac-összekapcsolódási rendszer, amiben ott van, többek között, a másik három Ukrajnával határos EU-ország is. Ezt a rendszert Nyugat-Európában fejlesztették ki, ahol 55 000 MW kapacitást (Ukrajna) nem csapnak hozzá egyik napról a másikra egy vagy akár több országhoz.
Így nem lehet tudni, a market coupling hogyan reagálna, ha Ukrajnát egyszerűen rákapcsolnák a négy szomszédos EU-országra. Csak lépésben szabad haladni, különben már az első ukrán "blackout" (ami sajnos csak idő kérdése) magával ránthatja EU-s szomszédait: az ukrán elektromos rendszer egyedül nagyobb, mint a szlovák–magyar–román együtt. Ha a négy határos EU-ország segíteni szeretne, akkor első lépésben csak az ún. burshtini sziget ellátása tűnik reálisnak. A fent említett Entso-e teszt előtt, ez a burshtini erőmű körüli terület egyszer már volt szinkronizálva az európai elektromos rendszerrel. Így többek között Magyarországra is innen érkezett az ukrán áram, illetve az ukrán elektromos rendszer utolsó reformja után (2019. július 1. Okostankönyv. ) ide ment ki a magyar export Ukrajnába. Ha el akarjuk kerülni a bicikli vontatta troli esetét, akkor ez az a praktikus és gyors segítség, amit a négy szomszédos ország azonnal fel tud ajánlani. Ha és amikor a burshtini szigetet már sikerült visszakapcsolni az Entso-e rendszerre, akkor lehet elkezdeni egész Ukrajna európai szinkronizálását újratervezni.
2022. 03. 04 | Szerző: Balogh József, energiapiaci szakértő Legyünk őszinték: február 24. előtt szinte senki sem foglalkozott az ukrán energiarendszerrel. Itt van mellettünk, össze vagyunk kötve áramvezetékekkel (Albertirsa) és gázcsövekkel (Beregdaróc), de alig tudunk valamit arról, hogy mi van a határ másik oldalán. Most az értelmetlen háború miatt jönnek a kérdések: éppen befelé vagy kifelé megy a gáz? Ukrajna exportál még áramot Magyarországra, mint régen? Ez a rövid írás arra keresi a választ, mivel és hogyan lehet az ukrán elektromos rendszert segíteni ezekben a szörnyű napokban. Első ránézésre, az ukrán áramtermelés zöldebb a zöldnél is. Az elektromos áram hatásainak jellemzése. Ukrajna nukleáris nagyhatalom, a szó legszebb értelmében: 13 000 MW beépített kapacitással, összes áramfogyasztásának kb. 60 százalékát termeli atomerőműben. A világon jelenleg csak Franciaországban nagyobb ez az arány. Ehhez jön még 6300 MW vízerőmű (csak érdekesség: teljes magyar beépített hidrokapacitás kb. 55 MW). Ezenkívül van még kb. 8000 MW megújuló erőmű is.