A nemzeti vagyon tulajdonjogának értékarányos átruházása általános lehetősége mellett a törvény rögzíti, hogy a vagyon tulajdonjoga térítésmentesen átruházható a közfeladatok ellátójára az állam és a helyi önkormányzat között. A készülő törvény új elemként bevezeti az állam elővásárlási jogát az önkormányzati ingatlanok értékesítése során. A javaslat felsorolja azokat az ágazati törvényeket, amelyek a nemzeti vagyon körén belüli egyes vagyontípusokra vonatkozó speciális szabályokat tartalmazzák. (MTI)
Ebbe a - törvény mellékletében is rögzített - körbe tartoznak például a magyarországi tavak, folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok medre, valamint vízi létesítmények, továbbá az állam kizárólagos tulajdonában álló országos törzshálózati vasúti pályák. A következő kategóriába a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont sorolták, ezek között (részben vagy egészben) állami tulajdonban álló társaságok, továbbá vagyonelemek, műemlékek vannak. A felsorolásban ezek között szerepel a Sándor-palota, a Királyi Palota, a Rudas fürdő, az Egyetemi Könyvtár, a Pesti Vigadó, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Citadella, a Műegyetem épületei, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok. A törvény szerint ezek a vagyonelemek sem idegeníthetők el, nem terhelhetőek meg, a hasznosításuk szabályozása azonban kevésbé szigorú. A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint, ami általában valamilyen hatóság, vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti.
A nemzeti vagyon harmadik kategóriája a korlátozottan forgalomképes vagyoni kör. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatók, megterhelhetők, de csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint. Ez általában valamilyen hatóság vagy egyéb szerv előzetes jóváhagyását jelenti. A szóban forgó kategóriába tartozó vagyonelemek nagy számosságára miatt ezt a kategóriát csak definíció szintjén említi meg a törvény. A negyedik vagyoni csoportba az üzleti vagyon tartozik, amely engedély nélkül elidegeníthető, hasznosítható, így a piaci forgalom része. A nemzeti vagyonnal való rendelkezésnek, a vagyon kezelésének és hasznosításának a közérdeket kell szolgálnia, a vele való gazdálkodás célja a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és hasznosítása, a jövő nemzedéke szükségleteinek figyelembe vételével. A nemzeti vagyonnal állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen kötelesek gazdálkodni a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.
a 15 évre vonatkozó elidegenítési tilalom, beszámolási kötelezettség. Beépült a törvénybe az állam elővásárlási joga, kivéve az önkormányzati bérlakások esetében, ahol ez a jog csak a bérlő elővásárlási jogát követően gyakorolható. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy valamennyi, nem bérlakás elidegenítésénél meg kell keresni az államot: nyilatkozzon elővásárlási jogáról. Ez az ingatlanértékesítési folyamatot meg fogja hosszabbítani, főként olyan ingatlannál, ahol még a versenyeztetési eljárás is kötelező. A nemzeti vagyon állam és önkormányzat közötti tulajdonjogának szabad és ingyenes átadása került szabályozásra abban az esetben, ha ez a vagyon közfeladat ellátását szolgálja és ez a közfeladat-ellátási kötelezettség önkormányzatról államra száll, vagy fordítva. Ez nyilvánvalóan az intézményrendszerek állami tulajdonba kerülését készíti elő, ugyanakkor nem gondolt a jogalkotó arra, hogy ezzel párhuzamosan érdemes lett volna az Áfa törvényt is módosítani, hiszen ez az átruházás jelenleg nem áfa mentes.
Persze tudjuk, ez egyes helyeken visszaélésekkel is járt, aminek korlátot kellett szabni, ugyanakkor a mostani szabályozás lényegesen megköti az önkormányzatok kezét, ami esetenként sebeket ejthet fontos területeken is (pl. társadalmilag jelentős, helyi civil szervezetek; egyén, helyi közösségek ingyenes helyiséghasználata). Felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni az összes eddigi nem közfeladathoz köthető ingyenes vagyonhasználatot. A közfeladat ugyanis csakis jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat lehet, amit magának a kötelezettnek kell végeznie. A kötelezettség persze már nem csupán jogszabályhoz kell, hogy kötődjön, az alapulhat egyéb, például szerződéses kötelmen is. A vagyon-nyilvántartási feladatok is módosulnak, hiszen a vagyon rendeltetésének megfelelő közfeladat-meghatározást itt szintén el kell végezni, ami az eddigi kataszteri rendszer újragondolását is jelenti. Szigorú elidegenítési szabályok védik a nemzeti (önkormányzati) vagyont, hasonlóan az állami vagyonra vonatkozó korábbi szabályoknak megfelelően, így pl.
30-35 percig sütjük. Lépés 6 Hagyjuk teljesen kihűlni, majd étcsokoládét olvasztunk, amit a tetejére kenünk. Lépés 7 Mielőtt megdermedne, blansírozott mandulával szórjuk meg. Lépés 8 Dermedés után szeletelhetjük és fogyaszthatjuk is! Az Almás-gesztenyés kevert süti elkészítéséhez sok sikert kíván a Recept Videók csapata! További desszert recepteket itt találhatsz!
Gesztenyés-almás sütemény A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összegyúrjuk, cipóvá formázzuk, és fóliába csomagolva hideg helyen egy órát pihentetjük. Ezután téglalap alakúra kinyújtjuk, és kibélelünk vele egy közepes nagyságú tepsit úgy, hogy pereme is legyen. Az almát meghámozzuk, kicsumázzuk és lereszeljük. A gesztenyemasszát krémesre keverjük a tejszínnel meg a rummal. Gesztenyés Süti - Sütemény és Könnyű Étel Receptek - MesiNasi. A tészta alját megkenjük a lekvárral, belesimítjuk a gesztenyemasszát, erre pedig egyenletesen rászórjuk a reszelt almát és a mazsolát. Kevés porcukorral meghintve a 170-180 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és 35-40 percig sütjük. A kihűlt süteményt a hűtőben kissé megdermesztjük, mert csak úgy lehet szépen szeletelni.
A kész felvert hab egy részét a gesztenyéhez keverjük, ezzel lazítjuk a sűrű masszát majd a többi habot is hozzákeverjük. Alacsony fokozaton géppel, vagy kézzel az egészet átkeverjük. A kihűlt piskótára tesszük a krémet és az egészet egyenletesen elsimítjuk. Tálalásig hűtőben tároljuk. Tálaláskor tetszőleges szeletekre vágjuk, díszítésként megszórhatjuk kakaóporral, tehetünk rá tejszínhabot, reszelt gesztenyét ízlés szerint. A piskóta készítésénél amennyiben gesztenyés sütit készítünk akkor egy nagyobb tepsit válasszunk pl. Gesztenyés-almás sütemény | Vidék Íze. 27×37 cm -est. Három rétegű gesztenyés tortaként pedig 24-26 cm formát válasszunk, főleg ha 8-10 tojásos piskótát sütünk hozzá. Gesztenyés roládnak is nagyjából 40x40cm-es méretű tepsit válasszunk. További gesztenyés torta recept főzött krémmel>>