A javaslat annak a felismerésnek a hallgatólagos beismerését jelentette, hogy az utódállamok valójában nem tudják megakadályozni Magyarország fegyverkezését, ezért legalább valamilyen – bármily kétes értékű – biztosítékot szerettek volna elérni. Az egyezmény legerősebb támogatója meglepő módon Edvard Beneš csehszlovák elnök volt, akinek égetően fontos volt a Magyarországgal való viszony normalizálása, hiszen Románia és Jugoszlávia egyre inkább német befolyás alá kerültek, és a szudétanémetek ügyében egyre nagyobb német nyomás helyeződött Csehszlovákiára. Győri fegyverkezési program schedule. Beneš emiatt legalább déli határait biztonságban szerette volna tudni, hogy külpolitikai téren teljesen a németekre koncentrálhasson. A felek végül 1938. augusztus 29-én Bledben (ma: Szlovénia) megállapodtak arról, hogy a Magyar Királyság lemond a trianoni békeszerződésben elveszett területeinek erőszakos visszafoglalásáról, cserébe a kisantant államok elismerik fegyverkezési egyenjogúságát. Mindez már post actem volt ugyan, de a magyar diplomácia jelentős sikerként könyvelte el a megállapodás létrejöttét.
Ám a reform megbuktatásával nyilvánvalóvá vált, hogy a szerves, esetleg egy szociális piacgazdaságba átépülő rendszer nem jöhet létre. Ahogy a nagyobb anyagi érdekeltséget lehetővé tevő reformot az 1970-es évek elejére kifullasztották, azzal párhuzamosan Magyarország külföldi hitelekre szorult, eladósodott, majd visszafordíthatatlan adósságcsapdába került. – A szocialista rendszer szétesését követő nyers piacgazdasági, majd a 2010 utáni aktív államműködés állampénzügyi vonatkozásai ugyancsak érdekes információkat jelenthetnek. Az I. világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig | Sulinet Tudásbázis. Nézzük a részleteket, mi történt 1990-től a különböző kormányok alatt! – A rendszerváltozás jól indult, de a piacgazdaság újraépítésében az első két évtizedet elveszítettük. Hiába lettünk 2004-ben európai uniós tagállam, 2006-ra a költségvetési összeomlás már kézzelfogható volt. A Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány tehetetlenül szemlélte a folyamatokat. Nem volt önálló gazdaságpolitikai víziójuk. Magas kamatszintet tartottak fenn, illetve a külföldi vállalatok kedvezményeit, amivel kiszivattyúzták a pénzt az országból.
*** Az alábbiakban közölt dokumentum az 1945 utáni pénzügyminisztériumi iratanyagban található. Az anyag a békedelegáció háttéranyagának készült, de arra, hogy ott érdemben felhasználták volna, nincs forrásunk. A dokumentum első részében részletesen olvashatunk a már többször is citált 1938. Miről szólt a győri "fegyverkezési program"? » Múlt-kor történelmi magazin » Műhely. törvénycikkében foglalt tervekről és végrehajtási módozatokról. Majd a polgári beruházások igen részletes, s eleddig kevéssé ismert bemutatása következik, tárcánként lebontva, pontosan megadva a bevételeket és kiadásokat. A forrás egzakt bizonyíték a győri program komplexitására, valamint arra, hogy annak a polgári életre vonatkozó – igen jelentékeny – része még feldolgozatlan téma.
Rőder Vilmos Imrédy Béla A berlini tárgyalásokon a német fél, de különösen Hermann Göring világossá tette: a magyar fél német támogatásra – bármilyen téren csak akkor számíthat, ha külpolitikai irányvonala a németekéhez simul. Így a magyar félnek az "esetleges" Anschluss idején semlegesnek kell maradnia, illetve Jugoszláviával mélyítenie kell a barátságát – hogy csak két német kívánalmat említsünk. Látnunk kell, hogy a '30-as évek közepén a magyar export és import jelentékeny része Németországba irányult, s ezen belül is az import 30%-a hadianyag volt! Győri fegyverkezési program information. 1937 végén beindult a háttérmunka a magyar minisztériumokban a fegyverkezési program előkészítésére. Azonban a tervek végére egy gazdaságfejlesztési program született, amelynek lényege egyszerű volt. A magyar gazdaságot belső erőforrásokra támaszkodva, a különböző hadiipari és infrastrukturális fejlesztésekre alapozva állítja a kormány növekedési pályára. A novemberi Gazdasági Koronatanácsi ülésen Imrédy a valós gazdasági lehetőségek figyelembe vételével egy egyszeri vagyonadóra épülő (újra)felfegyverkezési programot terjesztett elő, egy milliárd pengő értékben.
… úgy látjuk, hogy kb. ötéves időszak az, amellyel mint a végrehajtás periódusával számolnunk kell. " Darányi miniszterelnök győri beszéde, 1938. március 5.
Egyenes út a Don-kanyarba? Sokan még ma is a Magyarország második világháborús katasztrófájához vezető út fontos lépcsőjeként emlékeznek a győri programra. Pedig a Darányi által meghirdetett "milliárd pengős" intézkedéscsomag részben pont a német külpolitikától való függetlenség megőrzését szolgálta volna Magyarország belépése a második világháborúba egyértelműen politikai döntés volt, ám annak katonai feltételét elsősorban a Darányi Kálmán miniszterelnök által bejelentett fejlesztési program alapozta meg. A kormányfő éppen 80 éve, 1938. március 5 -én tartott beszédének helyszínéről győri programnak elnevezett intézkedéscsomag leghangsúlyosabb eleme a haderő fejlesztése volt, ám még ezt sem kell feltétlenül a későbbiek fényében értelmezni: a kormány célja éppen az volt, hogy a német befolyás erősítése nélkül, a magyar politika minimális mozgásterét megtartva hozzon létre egy ütőképesnek nevezhető haderőt. Győri fegyverkezési program http. A magyar vezérkar és a politikai elit egy része ekkorra már számításba vette, hogy néhány éven belül háború tör majd ki Európában, a magyar hadsereg viszont még mindig a versailles-i békerendszerben előírt korlátozások béklyóiban volt, így pedig a környező országokkal szembeni esetleges önvédelem feladatait sem tudta volna ellátni.