Megjelennek azokon a webes felületeken, közösségi portálokon, ahol a fiatalok is jelen vannak. Közösségi összejöveteleiket péntekenként a Szent Anna Közösségi Házban tartják Debrecenben. A hálaadó szentmise ordináriumaként Pongrácz Zoltán Magyar miséje hangzott el – 45 év után először – a plébánia énekkarának közreműködésével. A latin nyelvű szentmisét követően a magyar nyelven született művek között a debreceni zeneszerző Magyar mise műve az első között szerepelt. Pongrácz Zoltán, aki tanítványa volt Kodály Zoltánnak, oratóriumokat, operákat, kísérőzenéket is írt, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1996-2000 alelnökeként is ismert. Neki köszönhető, hogy a legnehezebb időkben, az 50-es években a debreceni Szent László kórust és a MÁV zenekart újjászervezte. A szentmisét követően megkoszorúzzák a Szent István plébánia falán a ferences atyák szolgálatára és elhurcolására emlékeztető, 2010-ben elhelyezett és megáldott emléktáblát. Ferences kegyhelyek | EuroAstra Internet magazin. Kovács Ágnes/Magyar Kurír
Háromnapos búcsús ünnepet tartanak Kisboldogasszony napjához kapcsolódóan a Mátraverebély–Szentkúti Nemzeti Kegyhelyen, ahová huszonöt éve, 1989. szeptember első napjaiban térhettek vissza négy évtizedes kényszerszünet után a ferencesek. Vissza a nyitó oldalra Szentkúton szeptember 6-án délelőtt 10-kor Mária–köszöntővel, rózsafüzér imádsággal és gyónási lehetőséggel kezdődnek a búcsús események. 11, 18 és 24 órakor lesznek szentmisék. 20 órától "kiáltás" imádság, zsolozsma és virrasztás a Rimóci Szent József Férfiszövetség vezetésével. Vasárnap 7. 30-tól fogadják a zarándokokat. Negyedszázada tértek vissza a ferencesek Szentkútra - ferencesek - Pax et bonumferencesek – Pax et bonum. Délelőtt folyamatosan gyóntatnak a ferences atyák, 9-kor Bartal Tamás felvidéki premontrei apát misézik. A negyed 11-kor kezdődő katekézist Keresztes Szilárd püspök tartja, témája a lelkiismeret. A 11 órai ünnepi szentmise főcelebránsa Dobszay Bendek ferences tartományfőnök. Ekkor adnak hálát a ferencesek, hogy az 1950-es deportálás miatt megszakadt szerzetesi élet 1989 szeptemberében újrakezdődhetett Mátraverebély–Szentkúton.
A hatodik fordulóban az addig szerzett pontokat kellett kockára tenni, a hetedik forduló pedig rájátszás volt a legjobb három csapatnak. A verseny végeztével a háromfős zsűri – Dobszay Benedek, a ferences rend tartományfőnöke; Besenyi Vendel helytörténész és Zrupkóné Pernyész Lívia, a SZIE Gyakorló Sport Általános Iskola és Gimnázium történelem–könyvtár–földrajz szakos pedagógusa – értékelte a fiatalok teljesítményét. Besenyi Vendel foglalta össze álláspontjukat: kiemelte, hogy a vetélkedő megrendezése – melynek szellemi ötletgazdája és a verseny védnöke Novák István főigazgató és plébános volt – azért üdvözlendő kezdeményezés, mert Jászberény történelmének kicsi, de meghatározó szeletével foglalkozik. A város arculatának kialakulásához nagyban hozzájárultak a ferences atyák: hitet és kultúrát hoztak a konok jászok földjére, vigaszt nyújtottak, pasztoráltak. Ferences Közösség | Országúti Ferencesek. A legenda szerint Kapisztrán Szent János is toborzott négyszáz jász embert a nándorfehérvári ütközetre. A helytörténész megemlékezett a jászberényi származású atyákról, Kovács Kamillról, aki utolsó kolduló ferencesként fogalom volt a búcsújárók körében, Szántó Konrádról, Kovács Kristóf vértanúról, a most is ferencesként szolgáló Frajka Félixről és Varga Ferenc Kamillról.
1953-ban születtem, Budapesten. Sem rokonságomban, sem baráti körömben nem volt senki sem, aki a trianoni határon kívülről származott, így majd 40 éves koromig szinte alig tudtam valamit a határainkon túl élő magyarokról. Ami keveset azt is inkább Erdélyről és Felvidékről. A 90-es évek elején ferences körökben hallottam először Kárpátaljáról, és hogy ott magyarok élnek. Eleinte csak valami egzotikus borzongást, tehetetlenség-érzést éreztem, és nem tudtam, mi közöm lenne hozzájuk? 1996-ban csatlakoztam a Ferences Világi Rendhez, ahol megismerkedtem Magyari Erzsikével, aki akkor már évek óta vezette a Kárpátaljai Ferences Misszió Alapítványt. Nem tudnám már felidézni, hogyan került szóba köztünk Kárpátalja ügye, egyszer csak azon vettem észre magam, hogy a nyíregyházi vonaton ülünk, útban Nagyszőlős felé. Amit akkor tapasztaltam, meghatározó volt a számomra. Mindazok az emberek, akikkel akkor és azóta is ott találkoztam, valami hihetetlen közvetlenséggel, nyugodtan mondhatom szeretettel fordultak felém, őszintén feltárva problémáikat és örömeiket és érdeklődést mutattak irántam, családom iránt is.
A szentmise után ünnepélyes eredményhirdetés keretében vehették át a versenyzők értékes könyvutalványaikat: 1. Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola és Gimnázium – 10. a (Muhari Fruzsina, Sisa Ágnes, Urbán Lili) 2. Terplán Zénó Ferences Szakképző Iskola és Gimnázium – 11. évfolyam 3. Liska József Katolikus Erősáramú Tagintézmény – 9. g 4. Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola és Gimnázium – 9. a 5. Liska József Katolikus Erősáramú Tagintézmény – 10. d 6. Terplán Zénó Ferences Szakképző Iskola és Gimnázium – 13. évfolyam; megosztva a Jászapáti Gróf Széchenyi István Katolikus Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium 10. évfolyamos csapatával Magyar Kurír
A Margit körúti ferences közösség tagjai: P. Berhidai Piusz tartományfőnök P. Horváth Achilles gvardián, káplán, provinciai evangelizációs animátor P. Lendvai Zalán definitor, vikárius, ökonómus, plébános, P. Frajka Félix dr. lelkipásztor + P. Hegedűs Kolos fr. Kiss Didák a Magyarországi Szerzeteselöljárók Konferenciáinak Irodája vezetője, a provincialát munkatársa P. Szendrei Miklós P. Harsányi Ottó dr. a római Pontofica Universitas Antonianum professzora P. Lukovits Milán a Szent Angéla Iskola vezető lelkésze és tanára, a Mária Rádió műsorigazgatója P. Kovács Rafael gyóntató fr. Weisz Rókus sekrestyés P. Whitehouse Domonkos dr. P. Szoliva Gábriel dr. definitor, jelöltmagiszter, lelkipásztor, a Szent Angéla Iskola tanára és kisegítő lelkésze, A Magyar ferences Könyvtár és Levéltár vezetője fr. Jackánics Fülöp a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára, a Szent Angéla Iskola hitoktatója fr. Mészáros Levente a Gondviselés Háza szociális gondozója és az idős testvérek szolgálatában
Attiláné: Egy édesanya hálája a Gondviselésnek 151 Cs.