Tulajdonképpen az orosz válogatott egyetlen meccsen tudta megszórni az ellenfelet, de azon éppen alulmaradt a csehekkel szemben (6-5) még a csoportkörben… Sokkal inkább az orosz stílustól idegen – de legalábbis kevésbé jellemző – remek védekezéssel sikerült elvergődni a fináléig, az elődöntőben például 1-1-es döntetlen után csak szétlövéssel jutottak túl a svédeken. Ezzel szemben a finnek alapvetően otthonosan mozognak a kevés gólos összecsapásokban, elvégre hazai pontvadászatuk az egyik legalacsonyabb gólátlagú liga, márpedig ők abban nevelkedtek és szocializálódtak. A KHL-ben ugyan szerepel – pontosabban csak szerepelt, mert az ukrajnai háború miatt kilépett – egy finn gárda, a Jokerit, amely amúgy éppen ezt a finn stílust képviseli. A várakozások szerint egy korai orosz vezetés gólgazdagabb forgatókönyvet és ezáltal címvédést vetíthetett volna előre, mert a jól védekező csapatok hátulütője, hogy hátrányban a legfőbb erény már mit sem ér. Csakhogy a finnek erre alaposan rácáfoltak: emberhátrányban hiába kaptak gólt már a nyolcadik percben, ez nem zavarta meg őket.
A három kapott gól kapcsán érdemes megjegyezni, hogy ez volt az egyetlen összecsapás, amelyen nem Harri Säteri (a képen) állt a ketrec előtt. A Florida Panthers színeiben néhány éve kilencszer az NHL-ben is lehetőséghez jutó hálóőr Pekingben egészen parádésan, 96, 21 százalékos hatékonysággal védett, öt meccsen mindössze ötször kapitulált, de ekkor pihenőt kapott. A negyeddöntőben azonban már ismét a Szibir Novoszibirszk kapusa vezette a finn csapatot, amelynek semmiféle gondot nem okozott Svájc legyőzése (5-1). Az elődöntőben következett a Szlovákia elleni visszavágó, amelynek hőse egyrészt a mind a 28 lövést hárító Säteri, másrészt az első harmadban győztes gólt szerző Manninen lett. A hajrában egy üres kapus gól zárta le a fináléba jutás kérdését. Finnország először ünnepelhetett ötkarikás aranyat A döntőben aztán a nagy esélyes Szbornaja jött szembe, amely azonban korántsem volt annyira meggyőző, mint azt sokan várták. A KHL-re építő orosz csapatot egyáltalán jellemezte olyan jó, kombinatív, technikás támadó hoki, amely Európában a bajnokságuk egyik védjegye.
A két intézmény közti munkamegosztás értelmében Budapest a növényi jellegű, Szeged viszont az állati eredetű élelmiszerek gyártását oktatta. Ekkoriban az élelmiszeripar műszaki felsővezetését vegyészmérnökök látták el. A technológia fejlődése szükségessé tette az önálló főiskolai, illetve egyetemi szintű élelmiszeripari oktatás megalapítását. 1972-ben újabb átszervezés történt. Ekkor jött létre az Élelmiszeripari Főiskola, Szeged nevű önálló intézmény, kiegészítve a hódmezővásárhelyi állattenyésztési karral. A Budapesti Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum rövid ideig Szegedhez tartozott, majd észszerűségi okokból összevonták a Kertészeti Egyetem Tartósítóipari Karával, amely ettől kezdve az Élelmiszeripari Kar nevet viselte. Az előzőleg Budapesten folyó élelmiszergépész oktatás Szegedre költözött az élelmiszergépész és az élelmiszeripari folyamatirányítási szak formájában. Az Izabella utcai épületet az ELTE vette át. [4] A Kertészeti Egyetem a megnövekedett feladatokhoz híven 1987 óta Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem néven működött.
1945-ben önállóságát elveszítette, s a Magyar Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlészettudományi Kara lett. 1953-ban visszanyerte önállóságát, s ismét Kertészeti és Szőlészeti Főiskola néven működött. [2] Ebben az időszakban épült ki a főiskola Péteri-majori ( Soroksár) kísérleti üzeme és tangazdasága, illetve jelentős szervezeti átalakítások zajlottak az iskolában, megszervezték az élelmiszeripari üzemmérnökök és a tájépítészek képzését. Az 1968. évi 25. törvényerejű rendelet egyetemi rangra emelte Kertészeti Egyetem néven. [3] Az immár ötéves képzés ekkortól két karon folyt az egyetemen. A Kertészeti Karon leendő kertészmérnökök, kertészeti üzemmérnökök és kertépítő mérnökök tanultak, a Tartósítóipari Karon pedig üzemmérnöki oklevelet szerezhettek a hallgatók [* 2]. Az egyetemhez tartozott a Kecskeméten megnyitott, hároméves képzést nyújtó Kertészeti Főiskola. Az egyetemmé válás előzménye egy átmeneti felsőoktatási forma; két vegyipari technikum magasabb képzési formává alakult át. Ennek értelmében 1964-től működött a Budapesti Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum az Izabella utcában, valamint a Szegedi Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum is Szegeden a Marx téren (jelenleg Mars tér).
Csupán néhány, speciális igényű faj hiányzik, mint a mészkerülő Calluna vulgaris, Cytisus scoparius, vagy Rhododendron fajok. Egyes savanyúbb talajú területeken ezek telepítését is időről-időre megkíséreljük. A másik fontos feladat a honosítás. A hazánkba újonnan bekerülő fásszárú dísznövények többek között ebben az arborétumban kerülnek kipróbálásra, majd – kedvező eredmény esetén – előzetes elszaporításra és szélesebb körű elterjesztésre. Erre a terület éghajlati és talaj-adottságainál fogva kiválóan alkalmas. Általában elmondhatjuk, hogy amelyik növény itt jól érzi magát, az az ország bármely részén sikerrel telepíthető, és a nagyvárosok szennyezett levegőjét is elég jól elviseli. (Kivételt képeznek a Ménesi úti támfal alá, valamint a K-porta melletti védett beszögellésbe ültetett melegigényes fajok, melyek megmaradásukat csak a különlegesen kedvező mikroklímának köszönhetik. ) A harmadik feladat a hazai dendrológiai szelekciós munka bemutatása. Ilyenek például a Tilia tomentosa, Juniperus communis, Fraxinus ornus klónok, a Sorbus fajtagyűjtemény, a Chamaecyparis lawsoniana és a Prunus laurocerasus hazánkban nemesített fajtái, vagy a Magyar Gyula által a XX.
A budai karok elvonása az egyetem szándékaitól függetlenül, az oktatók és a diákok tavaszi-őszi tüntetései, tiltakozásai ellenére, politikai nyomásra valósult meg. Amíg lehetett, a kormányzat mélyen hallgatott róla, a tervezett feldarabolásról a Corvinus egyetlen érintett dékánja sem tudott 2015 májusáig. Mikor a sajtóban kiszivárgott a BCE szétszedésének az ötlete, Palkovics azzal próbálta csillapítani az indulatokat, hogy még háttértanulmányt sem készítettek, nincs semmilyen döntés a Corvinusról, a nyári vakáció után viszont bejelentették az egyetem átalakítását. A Corvinus szenátusa 2015 szeptemberében nagy többséggel (7 igen, 17 nem, 5 tartózkodás) el is utasította a budai karok elvételét, ez azonban már csak véleménynyilvánítás volt, nem befolyásolta a kormánydöntést. Palkovics erőből lenyomta a tiltakozó egyetemi polgárokat, amivel megnyitotta az utat a BCE profiltisztítása felé, hogy azt a kormány elsőként szervezze ki alapítványi fenntartásba. A kertészeti karok lecsatolásánál nem volt pardon az oktatók számára.
(péntek) 00 A virágkötészeti verseny megkezdése, a vásár megnyitása. 30 Séta a Budai Arborétumban 00 Virágkötészeti oktatók szakmai továbbképző tanácskozása és gyakorlati oktatást segítő bemutató 00 Séta a Budai Arborétumban október 14. (szombat) 00 Pénztárnyitás 00 Ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztás 00 Virágkezelési bemutató 14:30 Szakmai műhelybeszélgetés 30 Virágkötészeti bemutató (adventi és karácsonyi ünnepi készítmények) 30 Az Egyetemi Énekkar műsora október 15. (vasárnap) 30 Virágkötészeti bemutató (kegyeleti kötészet) 30 Növénykezelési bemutató 30 Bonsaialakítási bemutató 15:30 Hallgatók, iskolások, hivatásosak és műkedvelők "virágos" alkotásainak és kertbarátköri kiállítók jutalmazása 30 Virágkötészeti bemutató (asztaldíszítés) A növényorvos válaszol! Ingyenes növényvédelmi szaktanácsadás – Hozzon mintát a beteg növényről (ill. növényi részről), és mi kiderítjük, mi a gyógyír! Növényvédelmi szaktanácsadó szombaton és vasárnap áll az érdeklődők rendelkezésére. Gombakiállítás és gombaszakértői vizsgálat A Magyar Mikológiai Társaság gazdag gombakiállítását tekinthetik meg az érdeklődők, sőt, a gombaszakértők a vadon termő és termesztett gombákkal kapcsolatos kérdéseket is megválaszolják, segítenek a gombák meghatározásában.
A értesülései szerint már csak néhány éve maradt hátra az egykori Kertészti Egyetem Villányi úti bázisának a Gellérthegy lábánál. Úgy tudjuk, a gödöllői Magyar Agrár és Élettudományi Egyetemhez (MATE) csatolt Budai Campus bezárásra vár, a páratlanul értékes ingatlant értékesíthetik. Információink szerint a MATE Budai Campusának illetékeseihez az utóbbi hetekben olyan megkeresések érkeztek, hogy mekkora területi igényeik vannak ahhoz, hogy a jelenleg a Villányi úton működő intézmény Gödöllőre költözzön. Úgy tudjuk, a Campus dolgozói és hallgatói legkésőbb 2025 nyárig kaptak határidőt a kiköltözésre. Rendkívül értékes ingatlanról van szó, az intézmény 8, 5 hektáron terül el a Gellérthegy déli lábánál, ékköve a szabadon látogatható 3 hektáros Budai Arborétum. A magyar felsőoktatásban ritka gazdag hagyománnyal rendelkező Budai Campust 1853-ban alapította Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetként Entz Ferenc, a szabadságharc orvosa. Elméleti és gyakorlati oktatást is adó iskolájának központi gondolata az volt, hogy a kertészeti növények termesztése csak akkor lehet sikeres, ha a szakemberek tudása megbízható, elméleti természettudományos alapokon áll.