MR1 Kossuth Rádió - Hírek - YouTube
A MÚOSZ állásoglalást adott ki a rádió hamis híradása miatt, ebben tiltakozott a közmédia újabb törvénysértése ellen. Most az MTVA vezérigazgatója beismerte, a rádió valótlanságot állított, amikor tényként kezelte az Elkxrtuk című politikai krimi narratíváját – írja a Meglepően gyorsan, néhány nap alatt beláthatta az MTVA, nem igazán lesz védhető, hogy tényként kezelték a Kossuth Rádióban az Elkxrtuk című politikai krimi narratíváját. November 10-én a Jó napot, Magyarország! című magazinműsorban (ahol a hallgatóké a főszerep), beolvasták "a Dobrev Klára által kért" helyreigazítást. Kossuth Rádió - Hírek - 2021.01.21. 00:02 - YouTube. Idézzük: 2021. október 26. napján a Kossuth Rádió műsorában valótlanul állítottuk, hogy dr. Dobrev Klára 2006-ban az utcán lévő ártatlan emberek szemkilövéséről és megveréséről döntött volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy dr. Dobrev Klára semmilyen döntést nem hozott az úgynevezett 2006 őszi zavargások vonatkozásában. A Demokratikus Koalíció korábban már jelezte, beperli az MTVA-t, amiért "csont nélkül" átvették az Elkxrtuk összeesküvés-elméletet.
Ugyanakkor, a szocialisták a róluk szóló hírek 35 százalékában saját kezdeményezésű, számukra pozitív témákkal is szóhoz jutottak. A Jobbik egyaránt kapott hideget és meleget a műsorban: a tudósítások 59 százaléka pozitív, 35 százaléka negatív színben tüntette fel a pártot. Az LMP kevés megjelenése között viszont nem volt kritikus hír. MR1 Kossuth Rádió - Hírek - YouTube. A politikusi nyilatkozatokat tekintve már kiegyensúlyozottabb a műsor, mint a tudósítások témaválasztása terén. A bejátszások közel kétharmadában beszél Fidesz-KDNP-s politikus vagy a kormány valamely tisztségviselője. A kormányzati munkáról szóló hírek esetében a legtöbbször egyáltalán nem jut szóhoz egyetlen ellenzéki politikus sem. A legnagyobb arányban még a szocialistáknak jut műsoridő: megszólalásaik a Déli Krónika összes bejátszásának 23 százalékát teszik ki. Átlagosan minden 10 percből 1 perc jut a jobbikosoknak, az LMP-s politikusok pedig a legritkább esetben (a megszólalások 2 százalékában) kerülnek a mikrofon elé. A Policy Solutions médiaelemzése letölthető innen.
33 CIKKEK 0 HOZZÁSZÓLÁSOK 1 2 3 4 1. oldal a 4-ból
Évek óta probléma, hogy amennyiben szabadságot vesznek ki a háziorvosok, illetve, amikor szabadságra megy a rendelőben foglalkoztatott asszisztens, a praxisoknak saját maguknak szükséges helyettest biztosítani és nekik helyettesítési díjat fizetni, amelynek finanszírozása külön elemként nem jelenik meg a praxisok finanszírozásában, azt az általános praxisfinanszírozásból kell kigazdálkodnia a háziorvosoknak. Gyakori az is, hogy egymást helyettesítik az egy rendelőben dolgozó kollégák, azonban ez azt jelenti, hogy a szabadságukat megelőzőn, vagy azt követően dupla terhelés alatt dolgoznak. A háziorvosi praxisokban a helyettesítés olyan probléma, amely a jelenlegi plusz szabadnapok kiadásán kívül is megjelenik, és amelyet mindenképpen rendezni szükséges. A Magyar Orvosok Szakszervezete azt kéri, hogy a praxisok kapjanak az éves szabadság biztosítására egy tizenharmadik havi finanszírozást, amely legalább a helyettesítő orvos és ápoló bértömegét tartalmazza. A szolgálati jogviszonyban dolgozók 10 szabadnapjának megfelelő szabadság biztosításához pedig arányosan félhavi finanszírozást biztosítsanak.
A Magyar Orvosok Szakszervezete kéri a miniszterelnöktől, hogy vegyék figyelembe a gyermekek, a szülők, a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók érdekeit és kérését. A Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) üdvözli, hogy a felső tagozatos osztályokban és a középiskolákban a kormány elhalasztotta a jelenléti oktatás bevezetését. Ugyanakkor csatlakoznak a Magyar Orvosi Kamara, illetve a pedagógusok, a szülők és gyermekek érdekképviseleti szervezetei által megfogalmazottakhoz, és arra kérik Orbán Viktort és kormányt, hogy halasszák el a 2021. április 19-re tervezett oktatási intézmények nyitását az óvodák és alsó tagozatos osztályok esetében is - olvasható a szakszervezet nyílt levelében, amelyet a miniszterelnöknek címeztek. Mint írják, "a súlyos járványhelyzet jelenleg a járványügyi szakértők és a betegágy mellett dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók szerint sem teszi lehetővé a korlátozások ilyen mértékű további enyhítését". Arra is felhívták a figyelmet, hogy a brit variáns miatt a fiatal, egészséges felnőttek és a gyerekek is súlyos, akár életveszélyes állapotba kerülhetnek, a poszt-covid szindróma pedig akár egész életre szóló egészségkárosodást okozhat.
Ugyanakkor továbbra is hangot kell adnunk számos aggodalmunknak. február 19. (péntek) 07:17 A Magyar Ápolók Napján Kossuth Zsuzsanna születésének évfordulóján, február 19-én tartjuk a Magyar Ápolók Napját. A Magyar Orvosok Szakszervezete ezúton köszönti az ápolókat és továbbra is fontosnak tartja azokat a törekvéseket, amelyek az ápolói munka presztízsének emelését és az ápolói életpálya fejlődésének előmozdítását célozzák. Bővebben...
A magyar kormány annak ellenére nyitja meg az óvodákat és az iskolák alsó tagozata előtt a jelenléti oktatást, hogy azt a Magyar Orvosi Kamara, pedagógusok, szülők és egyéb érdekképviseletek is elutasítják. Most pedig már a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ) is nyílt levelet tett közzé, melyben azt kérik Orbán Viktortól, hogy úgy, ahogy a felső tagozatos diákok esetében, az alsósok és óvodások esetében is halasszák el a nyitást, amit szerintük a jelenlegi súlyos járványhelyzet orvosszakmailag nem tesz lehetővé. Levelükben azt is kiemelik, hogy a brit variáns sokkal agresszívabb, így fiatal, egészséges felnőttek és gyerekek is könnyen életveszélyes állapotba kerülhetnek, míg a poszt-covid szindróma egy egész életre szóló egészségkárosodáshoz vezethet. Mint írják, "egy egész generáció egészségét és jövőjét pecsételheti meg, ha a gyermekek és szüleik között a jelenleginél is nagyobb mértékben tör előre a járvány". A MOSZ elnöksége arra is felhívja Orbán figyelmét, hogy egy óvodás csoportban gyakorlatilag lehetetlen betartatni a távolságtartást, a higiéniás szabályokat, így akár egyetlen gyermek is megfertőzheti az egész csoportot, akik ezáltal könnyedén hazavihetik a betegséget.
Sérti a szükségesség és az arányosság elvét, de a munkabeszüntetéshez való jogot is a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő kormányrendelet. Ezzel érvelnek a pedagógusszakszervezetek a rendelettel szemben benyújtott alkotmányjogi panaszban. Alkotmányjogi panaszt nyújtott be a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő kormányrendelettel kapcsolatban kedden a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete – derül ki közös közleményükből. A panaszban – amelyet ügyvédként Schiffer András jegyez – arra hivatkoznak, hogy a kérdéses rendelet sérti a szükségességnek és az arányosságnak az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezésében foglalt elvét, és túllép annak 53. cikkében biztosított különleges jogrendi hatáskörön, valamint sérti a munkavállalók munkabeszüntetéshez való jogát. A kormányrendelet, mint azt korábban a is megírta, úgy engedélyezi a munkabeszüntetést, ha az gyakorlatilag észrevétlen marad az intézmények működése szempontjából. A szakszervezetek szerint, ha csak úgy sztrájkolhatnak, "hogy az nem okoz fennakadást a munkaadónál, nem zavarja meg a megszokott munkaadói üzemmenetet, tehát észrevétlen marad a sztrájkolók külvilágában: a sztrájkjog lényeges tartalma kerül korlátozásra, hiszen éppen annak nyomásgyakorló funkciója vész el. "
Jogtalanul utasította ki a sajtót a kórházakból az Emberi Erőforrások Minisztériuma – számolt be a Telex a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletéről. Ezt a bíróság azután mondta ki, hogy a lap megtámadta azt a korábbi döntést, mely szerint – a közmédiát és az MTI-t leszámítva – minden más, a kormánytól független orgánumot kitiltottak a koronavírus-járvány alatt az egészségügyi intézményekből. Az ítélet értelmében a kórházigazgatók hatásköre eldönteni, kit engednek be. Az Emmi azon döntése, amely mentén a Telexszel közölték, "a sajtó számára az MTVA-MTI közreműködésével biztosítjuk a fotókat, felvételeket, tekintettel arra, hogy a járvány továbbra is erősen terjed, járványügyi készültség van", nem tartozott tehát a szupertárca hatáskörébe. A bíróság szerint az Emmi csak irányítási jogot gyakorol a kórházak felett, és a minisztérium sem hivatkozott olyan jogszabályra, amely alapján a sajtókérelmekről jogszerűen dönthetett volna – emelték ki. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy a továbbiakban megkeresett egészségügyi intézmények vezetőinek kell elbírálnia az újságírók kérelmeit.