OTDK 13. szekciója A XX XV. OTDK Testnevelés- és Sporttudományi Szekciója Tanulmányi Osztály hírei Szabályzatok Kari Ki kicsoda Kari levelezés Kari arculati elemek SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar - SZTE JGYPK Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar 6725 Szeged, Boldogasszony sgt. Juhász gyula szte utca. 6. Központi telefonszám: +36 62 546-051 Adatvédelem, Impresszum, Segítség. (C) 2010 Szegedi Tudományegyetem. Minden jog fenntartva.
Juhász Gyula Pedagógusképző Kar - Ahol a Hallgató az Első Szíveden viseled a jövő generációjának szellemi és testi fejlődését? Kreatív típus vagy és érdekel a művészet? Várunk téged is a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán! SZTE Online Nyílt Nap | Juhász Gyula Pedagógusképző Kar. Miért érdemes az SZTE JGYPK-t választanod? Te is egy olyan kart keresel, ahol tehetséged kibontakozhat és a legjobbaktól tanulhatsz? Köztünk a helyed, tartozz te is az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar népes családjába! Tudd, hogy az elmúlt évek statiszikái alapján hallgatóink 95%-a egy éven belül elhelyezkedett a munkaerőpiacon. Sikerességünket a gyakorlatorientált és hallgató központú víziónknak köszönhetjük, mivel nálunk mindig te leszel az első. Milyen képzések várnak?
A pedagógusképzés mellett más területeken is színvonalas képzéseket kínálunk: megújulva várják a hallgatókat a kultúraközvetítés és a felnőttképzés olyan alap- és mesterszakjai, mint a közösségszervezés BA, vagy az andragógia, de különlegesek az alkalmazott nyelvészet, kisebbségpolitika MA szakok is. Szegedi Tudományegyetem | A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar intézeteinek elérhetőségei. A felsőoktatási szakképzésben az informatikus szakok emelkednek ki, és nagyon népszerű a televíziós műsorkészítés is. Amire azonban a Kar talán a leginkább büszke, az a hagyományosan jó oktatóhallgató viszony, a tehetséggondozás, valamint az egész tanévben színesen pezsgő diákélet. Egyedi sajátossága a Karnak az Interaktív Természetismereti Tudástár, ahol a látogatók saját fizikai és szellemi képességeiket, érzékszerveiket is kipróbálhatják, és játékosan tehetnek szert természettudományos ismeretekre, a Boldogasszony sugárúti épületben, tárlatvezetők közreműködésével. A Tudástár mintegy 10000 fajt tartalmazó herbárium- és állattani gyűjteményei a Magyar Kulturális Örökség részét képezik.
Augusztus 20-a az egyik legtöbbet "nyúzott" ünnepünk, legalábbis történetét tekintve. Mondhatni megjárta a hadak útját… Viselte a "legősibb magyar ünnep", az "alkotmány napja", az "új kenyér ünnepe" címet is. Minden kor azt az elnevezést aggatta rá, és akképpen értelmezte, mely a leginkább passzolt az aktuális hitvalláshoz, politikai nézethez. A magazin alábbi cikkel tiszteleg augusztus 20-a, a "kalandor" előtt. Mit mondjak… Magyarország nemzeti ünnepének krónikája számomra egészen elképesztő. Históriáját igyekeztem a lehető legfeszesebb tempóban megírni – történetéhez méltóan. (Szent) Istvánnal kezdődött az egész. Augusztus 20 unnep . Ő volt az, aki Nagyboldogasszony napját, augusztus 15-ét közös nagy magyar ünneppé nyilvánította. Ezen a napon tartotta a törvénylátó napokat is. Kissé misztikus, hogy 1038-ban bekövetkezett halála is erre a napra datálódik. Később a lovagkirály, I. (Szent) László augusztus 20-ra tolta át a jeles napot – mely a Nagyboldogasszony utáni első vasárnap volt. Ekkor emelték a székesfehérvári bazilika oltárára (ezüstládába zárva) I. István ereklyéit, a koponya-, ujjcsont-, térdcsontereklyét, ezzel a hagyománnyal avatva szentté a néhai uralkodót – VII.
Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban ünnepelhették meg a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezést követően az ünnep visszanyerte régi fényét, majd 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval. A két világháború között az ünneplés kiegészült az össznemzeti célkitűzésre, a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. Agusztus 20 unep.fr. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek.
Eljött 1945, amikor is a rendszer az ünnepet vallási és nemzeti esszenciája okán átnevezte az "új kenyér ünnepének". Az elnevezés nem véletlen. A 19. század végén sorra robbantak ki az aratósztrájkok, ezért Darányi Ignác, az akkori földművelésügyi miniszter hogy megfékezze ezeket, Szent István ünnepének napjára "feltalálta" az aratóünnepet, azaz a kenyér- és gabona ünnepét. Cseles. Agusztus 20 unep.ch. Hipp-hopp, egyszer csak az államalapítás ünnepe és az alkotmány napja lett. A szocialista érában a Szent Jobb körmenet kikopott a szokásból, egészen 1989-ig. 1949-1989-ig augusztus 20-án a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepe, melynek szimbólumává vált a nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyér. 1991-től a Magyar Országgyűlés határozata szerint Szent István napja hivatalos állami ünnep. Így vált ez a nap olyan nappá, amikor bárki nemzeti, vallási vagy egyéb meggyőződése szerint ünnepelhet. Megkérdeztük Laci bácsit, mit gondol augusztus 20-a viharvert történetéről. A következőket mondta: "Úgy gondolom, a magyar kultúra évezredes, egyedi, csak ránk jellemző tradíciókra épül, erősíti nemzeti identitástudatunkat, családdá kovácsol bennünket, ezek által válunk senki mással össze nem téveszthetővé.
A kenyér nagyon fontos volt, nem véletlenül nevezték életnek. A középiskolában és a főiskolán már az államalapítás ünnepéről és akkoriban még I. Istvánról tanultunk. A gimnáziumot is így hívták, amikor ott tanultam. Aztán jött a rendszerváltás, I. Istvánból Szent István király lett, az ünnep jellege is megváltozott. Az alkotmány ünnepéről ma már egyáltalán nem beszélünk, visszatértünk Szent István alakjához. De milyen is volt közelebbről az a király, aki ezer év múlva is példát tud adni? Ismerhetjük törvényeit, könyvek százai mutatják be életét és a kort, amelyben élt. Én azt ajánlom, hogy fiához, Imre herceghez írt intelmeire fordítsuk figyelmünket, amikor a szent király jellemét, uralkodásának lényegét akarjuk megragadni. Ebben a néhány oldalas írásban annyi modern gondolat van, hogy azt jó szívvel ajánlhatjuk a XXI. Augusztus 20. - ünnepi programok Kisvárdán. század emberének figyelmébe is. Nézzük mit írt István a főemberek és vitézek tiszteletéről: "senkit se hajts szolgaságba, senkit se nevezz szolgának. Katonáskodjanak, ne szolgáljanak, uralkodj mindannyiukon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.
A Művészetek Háza melletti parkban: 10. 00 órától: " LEGYEN A ZENE MINDENKIÉ! " - Kárpát-medencei Népzenei Együttesek és Szólisták Koncertje. A rendezvény fővédnöke: Dr. Seszták Miklós kormánybiztos. Fellépnek: szatmárnémeti, munkácsi, kisgéresi, nyíregyházai, tuzséri és kisvárdai, ungvári népzenei együttesek és szólisták. 10. 00 órától 14. Augusztus 20. a megcincált ünnep. 00 óráig: GYEREKPARK Ingyenes szórakoztató programok gyerekeknek: ugrálóvár, csúszda, trambulin, lovaglás pónin, csillámtetoválás, lufihajtogató bohóc. "Legyél Te is lovag! " - a Kisvárda Vitézei Kulturális Egyesület - középkori ügyességi játékokkal és fegyverbemutatóval várja a gyerekeket. Méhecske Játéktér: Okos(k)odó logikai játékok; "Gondolkodjunk nagyban! ": asztali társasjátékok nagyméretű változata. "Pörgő-forgó": kézzel hajtott kosaras körhinta. Naninski Mesecirkusza XXV. Szabadtéri Bográcsos Főzőverseny: az elkészült finomságokat bárki megkóstolhatja a helyszínen váltható kóstolójegy ellenében. A részvétel díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Ha békeszerető leszel, királynak és király fiának mondanak, és minden vitéz szeretni fog; ha haraggal, gőgösen, gyűlölködve, békétlenül kevélykedsz az ispánok és főemberek fölött, a vitézek ereje bizonnyal homályba borítja a királyi méltóságot, és másokra száll királyságod. Ettől óvakodva az erényed szabta mértékkel irányítsd az ispánok életét, hogy vonzalmaddal felövezve a királyi méltósághoz mindig háborítatlanul ragaszkodjanak, hogy uralkodásod minden tekintetben békés legyen. " Szent István hatalmas elszántsággal, ugyanakkor végtelen alázattal szolgálta nemzetét. Puritán jelleme, megrendíthetetlen hite vezette munkájában, mely nyomán alakja példaként állt a későbbi korok nemzedékei előtt s állhat előttünk most is. De vajon ott van e nagy királyunk eszmeisége mindannyiunk szívében? Hányan tekintjük valóban szolgálatnak a közért, a társadalomért vállalt munkát? Ott csengenek-e a fülekben István király intelmei? Augusztus 20: az ünnep története | kpe.hu. Az eltökélt uralkodó szavai, aki nem a tőle függetlenül zajló politikai eseményekre bízta a saját és országa sorsát, noha a keresztény Európában lett volna jelentkező bőven, aki úgymond szárnyai alá vette volna újonnan született hazánkat.
Történelmünk, így kultúránk része Szent István is. Magyarnak lenni kín és öröm, hisz' nem kényeztettek el bennünket a "zivataros évszázadok"… Ezeknek az örömöknek, kínoknak adózunk azzal, hogy megünnepeljük Szent István ünnepét – így vagy úgy. " Isten éltessen bennünket és Alkotmányunkat!