Szakdolgozók például az ápolók, az asszisztensek, a műtősök, a beteghordók. Az online kutatásból egyebek mellett kiderül, hogy a 30 ezer válaszoló közül több mint 15 ezren tervezik valamilyen formában elhagyni a közellátást. Legnagyobb számban, 8758-an azok vannak, akik úgy gondolják, pályát módosítanak, 3071-en inkább a magánegészségügyet választanák, 2917-en pedig külföldi munkában gondolkodnak. Balogh Zoltánt nem lepték meg az adatok, mert mint mondja, a törvény leginkább az egészségügyi szakdolgozókat érinti hátrányosan. Míg az orvosoknak csak kisebb hányada közalkalmazott (nagyjából 18 ezer a 48 ezerből), addig a betegek mellett 24 órában szolgálatot teljesítő ápolók közül a legtöbben – a 69 ezer fős összlétszámból mintegy 60 ezren – közalkalmazotti jogviszonyban dolgoznak. A MESZK elnökének számos helyről jelezték, hogy már most érzékelhető a mozgolódás a törvény hatására: a szakdolgozók egy része elkezdte keresni az egészségügyi rendszeren kívüli lehetőségeket. A kutatásból kitűnik, hogy a válaszadók többsége nő (88 százalék), és ez nem csak azért van így, mert az ápolói és az asszisztensi humánerőforrás nagyobb részt a körükből kerül ki, hanem azért is, mert a családanyák, a családalapítás előtt állók és a nagymama korúak érzik leginkább a törvény által teremtett bizonytalan jövőképet és az e miatti késztetést a váltásra.
A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) ismét levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz az egészségügyi szakdolgozók és működtetésben dolgozók béremelése ügyében. A szakszervezet Facebook oldalán összegezte a követeléseiket a kormányfő felé. A FESZ kéri az egészségügyi szakdolgozók, műszaki gazdasági alkalmazottak béreinek azonnali és jelentős 50% emelését. Úgy vélik, hogy 2023-januárjára az orvosi bérekhez viszonyított 2019 évi bérarányok visszaállítása alapfeltétele annak, hogy az ellátás fennmaradjon, valamint annak színvonala javuljon. A szakszervezet felhívja a figyelmet az egyes szakmai területeken jelentkező munkaerőhiányra, melynek csökkentése érdekében kiemelt pótlékokat kell biztosítani az adott területeken.
A kormány egészségpolitikájának középpontjában az egészségügyi dolgozók megbecsülése áll - üzente a facebookon a kormányszóvivő. "Bár az egészségügyi szakdolgozóknak sosem lehetünk elég hálásak", a béremelés megbecsülésük egyik legfontosabb eleme, amely tovább folytatódik - jelentette ki a kormányszóvivő csütörtökön a Facebook-oldalára feltöltött videójában. Szentkirályi Alexandra azt mondta: januárban és novemberben is emelkednek az ápolói alapbérek, valamint az ügyeleti és túlmunkáért kapott díjak is. Az átfogó ápolói béremelési program 2016-ban kezdődött, és a folyamatos emeléseknek köszönhetően "2022 januárjáig egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni a béremelés előtti fizetésének". Emellett a kormány a lakhatási körülményeken is javít. Csaknem 60 milliárd forintból épülnek vagy újulnak meg nővérszállók - tette hozzá. Kiemelte: nem ez az egyetlen egészségügyet érintő intézkedés. A kormány az elmúlt években országszerte több száz milliárd forintot költött az egészségügyi intézmények épületeinek fejlesztésére, és orvosieszköz-beszerzésre.
Összegyűjtöttük az egészségügyet érintő, illetve a mindennapi megélhetésünket leginkább befolyásoló változásokat. Jövő januártól számos új jogszabály, intézkedés lép hatályba, amelyek befolyásolják életünket. Felsorolásunkban igyekeztünk azokat az újdonságokat összegyűjteni, amelyek sokakat érintenek, illetve az egészségügyre és a megélhetésünkre vonatkoznak. Az új év drágább megélhetést, emelkedő fizetéseket, velünk maradó járványhelyzetet hoz. Fotó: Getty Images Emelkedik az egészségügyi szakdolgozók bére Az idei januári 14 százalékos béremelés után még egy 20 százalékos béremelést kaptak az egészségügyi szakdolgozók ebben az évben novemberben, míg 2022 januárjától újabb, 30 százalékos alapbéremelés lesz. Ez 2016 óta - három lépcsőben - összességében 72 százalékos emelést jelent. Az alapbéremelés minden esetben magával hozza az úgynevezett mozgóbérelemek - ügyeleti és túlmunkáért kapott díjak - emelkedését is. Így 2022-ben egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni a béremelések előtti bérének.
Fotó: Balázs Attila / MTI Az orvosi bértáblában nem érintett egészségügyi dolgozók részére 50 százalékos átlagos béremelést tartunk január 1-i hatállyal bevezetendőnek – méltányolva a már korábban eldöntött, idei évre tervezett és a közelmúltban megvalósult, csepegtetett béremeléseket – áll a FESZ közleményében. Az orvosokéhoz hasonló béremelést kérnek az ápolók A betegágyak mellett 55 ezren dolgoznak, egy többlépcsős bérfejlesztési programot követelnek a következő három évben a szakdolgozók is. Hozzátették, a 2022-ben és 2023-ban megvalósítandó béremelések részleteiről az orvosi béremelésekkel arányos, konkrét javaslatot küldtek a kormányfőnek. A javaslat a munkahelyi tapasztalatot jobban elismerő béremelést tartalmaz. Fontosnak tartjuk, hogy a javasolt béremelés részleteiről és a foglalkoztatási szabályokról kezdődjön mielőbbi egyeztetés velünk és az orvosokat képviselő szakszervezettel (Magyar Orvosok Szakszervezete). A törvény végrehajtási jogszabályainak kidolgozásába is kérünk beleszólást, hogy elkerülhető legyen a valós helyzet nem kellő ismeretéből adódó hibás szabályozás – áll a közleményben.
Egy pályakezdő, középfokú OKJ-s vizsgával rendelkező szakdolgozó 2018-as alapbére pedig 191 865 forintról 234 152 ezerre nő jövőre. Fájdalomcsillapítót nem lehet házhoz rendelni Tekintve, hogy a koronavírus járvány következtében az elmúlt időszakban az online gyógyszerrendelés egyébként is nagyobb hangsúlyt kapott, így az új szabályozás mind a patikákat, mind az online rendelő fogyasztókat komoly kihívások elé állítja. Szakértők attól tartanak, hogy a gyógyszerek házhoz szállításának tiltása bumeránghatást fog kiváltani, hiszen a lakosság részéről az igény nem fog megszűnni, és előtérbe kerülhetnek az interneten elérhető nem biztonságos termékek. A módosítás értelmében jövő januártól már csak vitamint és étrend-kiegészítőt lehet majd házhoz rendelni, fájdalomcsillapítót vagy megfázás elleni készítményt viszont nem. Ettől az időponttól sem vényköteles, sem vény nélküli gyógyszert nem lehet majd csomagküldés útján értékesíteni. A szabálymódosítás a gyógyászati segédeszközöket, étrend-kiegészítőket kozmetikumokat nem érinti, ezeket továbbra is lehetséges futár vagy egyéb csomagküldő szolgáltatás útján házhoz szállíttatni.