Abban az időben botrányos könyvnek számított, a válás miatt, de ma már az egyik legsikeresebb német szerző. A könyvről: Gyakorlaton vagyok, 3. osztályosoknál. Most olvasták éppen A két Lottit. Hazajöttem, és muszáj volt levennem a polcról a saját példányomat, még az első kiadásból valót. Visszaemlékeztem, mennyit volt a kezemben a könyv. Legalább hússzor elolvastam, de lehet, hogy többször is. A kedvenc általános iskolás kötelező olvasmányom volt. Úr Isten, hányszor írtam én a Jézuskának, hogy kérek egy ikertestvért! Hányszor könyörögtem érte, hogy derüljön ki, hogy valahol létezik nekem is egy! Mindig erről álmodoztam, amikor ezt a könyvet olvastam. Nagyon szerettem, szép emlékeket idéz fel bennem. A könyvem lapjai már kiesnek, annyiszor lettek megkínozva. Az én könyvem nagyon kicsi, a lapjai sárgák, nincsen csillogós vagy plüssből készült borítója (a fenti kiadásból van nekem is egy). Abban még csak fekete-fehér képek vannak, és abból is kevés. Az enyém még nem beszél, énekel, táncol, és a házi feladatomat sem csinálja meg helyettem.
Az egyik buszról mintha Luise szállna le. A kislány annyira hasonlít rá, hogy mindenki, még a nevelők is megdöbbennek, egyedül a hajukat hordják másképpen. Luise és barátai először ki akarják közösíteni az új kislányt, akit Lotte-nek hívnak. Később azonban Luise rájön, hogy itt nincs helye a haragnak, s utálatnak, így a lányok jó barátnők lesznek. Hihetetlenül hasonlítanak egymásra, amit egyik alkalommal ki is használnak: megviccelik a többi gyereket, illetve nevelőiket is azzal, hogy a reggelinél szerepet váltanak. Luise Lotte-ként viselkedik, s Lotte Luise-ként. Azonban elnevetik magukat, s így kiderül a turpisság, majd mindenki jót szórakozik az egész viccen. Később megengedik nekik, hogy bemehessenek a faluba. Ott csináltatnak magukról egy fotót, amit beküldenek az egyik újsághoz. Úgy vélik, jó kis sztori szülteik majd a kép láttán, hiszen ilyet, hogy egy gyermektáborban két egyforma lány találkozik, még senki sem látott. A két lány annyira összebarátkozik, hogy egymás családjáról érdeklődnek.
- részlet - "Csengettek: bocsánat az előadás újra megkezdődik. Háromfertály múlt, a friss fiúk betörnek az osztályba, minden egyes hetedikesnek igen sürgős a beérkezés, miért, mert a mi ősi hagyományunkhoz híven azt a kamerádot, aki reggel tizenharmadiknak nyitott be a terembe, azt az a tizenkettő, ki már bent volt az osztályban, egy szívvel-lélekkel megrohanta, köpönyeget vetettek a fejibe, lehúzták a padra, s ki-ki amilyen csattanósat csak tudott, olyat csattantott oda, ahol a legnehezebb az ember. Ezt hítták temetésnek. Sajgó emlékeim kelnek, elsomolyodtam itt firka közben. Szentmártonban töltött esztendőim alatt bizony sokkal többször, mint egyszer vettem részt a saját temetésemen. Szegény jámbor Dugó meg az a barom Matirkó, emlékszem, ők estek be a legtöbbször. A legédesebb az volt, mikor Weisz Bumi vagy Görög vágódtak be tizenharmadiknak a terembe, mert ezek, mint kövér fiúk, a sóvár tenyereknek elsőrangú műélvezetet biztosítottak. Hanem ez a két gyerek vigyázott is az érdekeire, először is igyekeztek elsők lenni a teremben, a lépcsőn, mikor csapatosan nyargaltunk felfele, veszettül csapkodtak maguk körül, hogy meg ne előzzék őket, s minden ruganyosságuk latba vetésével ugrottak két-három lépcsőket húsos combjaikon és lihegve bár, de az első tizenkettő között hatoltak be a terembe.
kerületi vezetőivel ápol bizalmi viszonyt, a XVIII. kerületi DK-s vezetésű önkormányzatnál is intézhetett piszkos ügyeket és a Párbeszédes Szabó Tímea kampányának finanszírozásában is komoly szerepe lehetett. Hogy mindez miért érdekes? Mert jól mutatja, hogy teljesen mindegy, hány pártra osztódik a baloldal, a háttérben ugyanazok a szereplők a legnagyobb egyetértésben menedzselik azokat a piszkos ügyeket, amelyek az anyagi hátteret biztosítják a politikusok túléléséhez. Ezek alapján tehát a baloldali szövetség már jóval azelőtt létrejött, hogy azt nyilvánosan bejelentették volna. Sőt, valójában 2010 óta teljes folytonosság mutatható ki a valódi ügyintézők, szervezők és döntéshozók személyét illetően. Mindegy tehát, hogy éppen melyik epizódszereplőt teszik a kirakatba, a lényeg nem változik. Ne dőljön be tehát senki most vasárnap sem: ezek még mindig ugyanazok, akik egyszer már tönkretették ezt az országot. Kaszab Zoltán: Álhírekkel szerezne népszerűséget a baloldal Mindent felülmúl az ellenzék felelőtlensége Kaszab Zoltán: Nem, a karlendítés nem fér bele A címlapképen az ellenzéki összefogás jelöltjei láthatók az október 23-i megemlékezésen.
jaj, milyen vak ez a személyleírás! Ha le tudnám hirtelen ide fotografálni a levegőből, a szemem elől Jenigét, hisz itt áll előttem, mert rágondolok, és emlékszem rá, mondom, itt áll, sőt él előttem a levegőben, köztem és a fal közt, amelyre rábámulok, nézhetem Madách-szerű régi magyar arcát, és követhetem azt a kék szál füstöt, ami bajusza s szakálla közé dugott Jenidgéjéből ereszkedik gyengéden ingadozva felfele, mintha álmos indus zenére engedné magát karcsú megsemmisülésnek. Csodálatos, kérném, csodálatos az, hogy egy ember, aki nincs itt, az így a szeme előtt tudjon lenni képzeletében az embernek. Látom, majdnem szólok hozzá, hogy: - Van szerencsém, kedves jó igazgató úr! "