1494. november 24-én, ma 524 esztendeje, hogy meghalt Kinizsi Pál országbíró, temesi ispán, Mátyás király hadvezére. Feltehetőleg az 1430-as években született, szűkebb pátriája ismeretlen és máig több település verseng azért, hogy Kinizsi Pált saját szülöttjének mondhassa. Származásával kapcsolatban egy dolog valószínűsíthető: címerpajzsa heraldikájából következtetve székely felmenői voltak. Kinizsi Pál címerpajzsa Nagyvázsonyban, Biharban és a Bánátban is egyaránt előszeretettel mutogatják azt a malmot, ahol a rendkívüli erővel bíró molnárlegény állítólag malomkövön szolgálta fel a frissítőt Mátyás király számára. Kinizsi Pál romantikus, életrajzi regénye. Minden fiatal magyarnak ajánlott olvasmány! Kinizsi Pál jobbágy származásu Mátyás király ideje alatt szerzett nemesi rangott. | Az élet szépségei. Kinizsi a legenda szerint ezzel a tettével bizonyult méltónak arra, hogy a király híres fekete seregének egyik vezére legyen. Akár így történt, akár nem, az tény, hogy ebben az időszakban hősi tetteiért sorra kapja a birtokadományokat. Az erejéről messze földön híres katona tehát rászolgált legendás hírnevére, hőstetteiért pedig Mátyás Temesvár urának és alsó-magyarországi főkapitánynak nevezte ki.
És milyen szerepet játszott Mátyás halála után a szélnek eresztett, és az országban garázdálkodó Fekete Sereg megfékezésében, amelyet hajdanán maga is vezetett? Kinizsi Pál élete igazi vérbő kalandregény, élete folytonos harcból állt, miközben állhatatosan szolgálta az uralkodót, és esküjét csak egyszer szegte meg... Hogy mikor és milyen esemény során? Megtudhatja ebből a fordulatos és lebilincselő történelmi-kalandregényből! Benkő László - Kinizsi - Mátyás király hadvezére | Extreme Digital. Kiadás éve: 2018 Oldalak száma: 561 oldal Kötésmód: kartonált ragasztókötés visszahajló füllel ISBN: 9789638961976 EAN: 9789638961976 Oldal frissítés: 2020. ápr. 01.
Az egyik portyázó kontingens parancsnoka Kinizsi volt, aki 2000 lovasa élén tökéletesen megoldotta feladatát. Élete legnagyobb győzelmét Kenyérmezőn aratta 1479 októberében. Az év őszén egy 20000 fős oszmán sereg kelt át a Dunán, és a szász területeket pusztítva nyomult észak felé. Az uralkodó Báthori Istvánt, az erdélyi vajdát és Kinizsit, a déli végek főkapitányát küldte ellenük, a két ellenséges sereg pedig Kenyérmezőnél találkozott egymással. Az ütközet a túlerőben lévő törökök számára indult kedvezően. Az erdélyi sereg kezdett visszaszorulni, a több sebet kapott vajda pedig csak az egyik embere vitézségének köszönhette az életét. A csata fordulópontját Kinizsi rohama jelentette. Sajnos az egymásnak ellentmondó forrásokból nem lehet pontosan tudni, hogy ott volt-e már az ütközet elején is vagy pedig késve érkezett a csatatérre, de a fellépése mindent megváltoztatott. A jobb szárnyról indulva először a vele szemben álló török lovasokat söpörte el, majd a páncélosai oldalba kapták, végül bekerítették az ellenség derékhadát, mely hatalmas veszteségeket szenvedett.
Kinizsi, bár megígérte Mátyásnak, hogy fiának, Corvin Jánosnak a trónra lépését fogja segíteni, de ígéretét nem tartotta be. Sőt tevékeny szerepet vállalt II. Ulászló királlyá választásában, mivel a magyar nemesek nem akartak újra egy erős kezű Hunyadit az ország élére. Ő vezette például azt a sereget, amely a Tolna megyei Csontmezőn vereséget mért János herceg csapataira. Az új uralkodó érdekeit szem előtt tartva a nyugati határszélen sorra foglalta vissza Miksa császár által korábban elfoglalt magyar városokat, Székesfehérvárt és Veszprémet, és II. Ulászló szolgálatában az országbírói tisztségig jutott. Számos alkalommal vezetett hadjáratot a török ellen, 1494-ben pedig megakadályozta, hogy áruló tisztek átadják a törököknek Nándorfehérvárt. Ezután az eset után nem sokkal szélütést kapott, de hordszéken, félig bénán is a törökök ellen vonult. 1494 őszén már megrendült egészségi állapotban vette ostrom alá a Duna-parti Szendrő várát, melynek vívása közben november 24-én, Szent-Kelemen faluban fejezte be küzdelmes pályafutását.