Diplomáciai nagyüzemet visz Putyin Diplomáciai nagyüzem volt Oroszországban: ugyan a világsajtó elsősorban a Putyin-Merkel találkozóra figyelt, de volt ott több más érdekes egyeztetés is. S ezeknek érdekes implikációjuk van. A szíriai helyzet kibontakozása állt Vlagyimir Putyin orosz elnök és Bassár el-Aszad szíriai államfő találkozójának a középpontjában. A két tárgyalópartner viszonya jó, Putyin a polgárháború kezdete, 2011 óta támogatja Bassár el-Aszadot. Szíriában egy 150 tagú alkotmányozó bizottságot szándékoznak létrehozni, amelyben minden politikai erő szerepet kaphatna, persze a terroristák kivételével. Bassár el-aszád. Ezen a ponton ütközik a szír-orosz tandem és a Nyugat véleménye hiszen sok szír szervezetet Asszad és Putyin terroristának minősít, miközben a nyugat szerint ők a demokratikus kibontakozás hívei. Asszad – az oroszok és Irán segítségével – fölénybe került hazai fronton, de továbbra is harcban áll az Iszlám állammal és a nyugatiak által támogatott néhány szervezettel. Jarmukban, Damaszkusz közvetlen közelében még heves harcok dúlnak: az Iszlám állam fegyveresei bevették magukat az egykori palesztin menekült táborba, és ott elszánt ellenállást fejtenek ki.
Több térségbeli és azon kívüli ország is beavatkozott ebbe, eléggé változatos okok miatt. Ezek a következők lehetnek: katonai, vallási, gazdasági vagy biztonságpolitikai motivációk, írja a Deutsche Welle.
Mindössze 34 éves volt, amikor átvette a hatalmat. Egyes szakértői vélemények szerint a nyugaton tanult férfi reformer szellemiséget képviselt, ám nem volt lehetősége gyökeres változtatásokat véghez vinni, így idővel visszatért az apja által kitaposott útra. Badran azonban nem ért egyet ezzel a szemlélettel, az elemző szerint ez csupán egy gondosan megtervezett pr-kampány volt. "A bátyjának kellett volna beülnie az elnöki székbe, ám meghalt. A család részéről volt egyfajta félelem, hogy politikai szinten Bassárt nem tekintik majd legitim vezetőnek, s hogy a rezsim idősebb tagjainak nem lesz ínyére. A társadalom szintjén szintén voltak aggályok. Bassárnak nem sok lehetősége maradt, az egyik az volt, hogy a reformer képét közvetíti magáról. Ezt a nemzetközi közösségnek is el tudta adni, mert azt gondolták, hogy ő olyasvalaki lesz, akivel együtt tudnak majd dolgozni. Szerintem egy tudatos pr-kampány volt, amely az akkori Kelet-Európában sem volt ismeretlen: a régi elvtársak, és a reformer harca a Politikai Bizottságban" – mutatott rá Badran, aki szerint a kampány hatékony volt.