De, Úgy szeretlek, úgy szeretlek, vakuljak meg úgy szeretlek, Ájn-lá-lá, lá-lá-lá-lá, 14426 Horváth Pista: Sűrűn esik az eső Sűrűn esik az eső, Bánom is én, Ajdadadaj, ajdadadaj ajdadadaj, ajdadadajdadajdajda Babám karja melegít, Szép szál legény, Ná 14228 Horváth Pista: Térdig homokos a lovam lába Térdig homokos a lovam lába, Itt hagylak én, babám, nemsokára. Sajnálom én, de nem tehetek róla, Mert a halál nem énrám van bízva. Ha a halál énrám volna bízva, Tudom, romnyi, 11718 Horváth Pista: Esik eső, szép csendesen csepereg Esik eső, szép csendesen, de csepereg, Cigány asszony fegyház előtt kesereg. Megkérem a felügyelő urakat, Jaj, de engedjék ki rég nem látott uramat! Cigány asszony, ezt megtenni nem 11562 Horváth Pista: Tilos, de tilos, de nékem tilos Tilos, de tilos, de nékem tilos Nékem hazamenni, jaj, de tilos. [:Add ide az ici-pici szádat, Hadd csókolok rajta százat. :] Csinos, csinos, nékem csinos Hogy a feleségem olyan koros. [: 10136
Amott kerekedik... Horváth Pista Haj, de amott kerekedik jaj, de egy fekete felhő Abban tollászkodik mamám, két fekete holló Várd meg holló, várd meg Jaj, de hagy üzenjem tőled Anyámnak, apámnak, meg annak a két árvának Ha kérdik, hol vagyok, jaj, de mondjad, hogy dráj nem vagyok A nagy sötétségben anyám, szemem be van esve Haza fogok menni jaj, de nem fogok rab lenni Anyámnak jóságát anyám, vissza fogom adni ||: Látod babám, látod jaj, de azt a magas tornyot Mire kivirágzik én is szabad fogok lenni:|| kapcsolódó videók keressük! kapcsolódó dalok Horváth Pista: Hej, Rigó, Rigó Rúg a Rigó, verje Devla, nem ízlik a kemény széna, Ha rárakom az istrángot, szétrúgja. De, ha rummal megitatom, a kordélyba befoghatom, Úgyis tudja, bedzsalunk a csárdába. Hej, R tovább a dalszöveghez 25572 Horváth Pista: Vedlik a pulikutya VEDLIK A PULIKUTYA Zene: Flaisz Imre Szöveg: Vitárius Imre Vedlik a pulikutya, érik a kukorica Jaj de régen halóztam, Nem tudom hol a fejem, elveszett a bekecsem Jaj de rég takaróztam 25360 Horváth Pista: Hopp, te Zsiga Nem kell nékem a pogácsa, te Zsiga Mert nem az anyám csinálta.
Dik már Aladár, elszökött a Rozál, Jön helyette a Jolán. Olyan csávó vagyok, Hogy kilenc romnyit kapok, Ha akarok. Fényes a 14892 Horváth Pista: Cigánysoron nem merek eljárni. De cigánysoron nem merek eljárni. De sok a roma, de meg találnak verni. ||: De máréljátok széjjel a fejemet, de úgyis elviszem a feleségem. :|| De nincsen nékem nagyobb ellenségem, m 14715 Horváth Pista: Erdőszélen sátoroznak Erdőszélen sátoroznak az oláh cigányok, Jegenyefa tetejéről a rigó fütyül rájok, Jegenyefa tetejéről a rigó fütyül rájok. Háj-ná-ná, ná-ná-ná-ná... Az emberek az erdőb 14581 Horváth Pista: Úgy szeretem a rányimat De, úgy szeretem a rányimat, Levágatom a hajamat, Ájn-lá-lá, lá-lá-lá-lá, ti-rá-rá. De, Úgy szeretlek, úgy szeretlek, vakuljak meg úgy szeretlek, Ájn-lá-lá, lá-lá-lá-lá, 14426 Horváth Pista: Sűrűn esik az eső Sűrűn esik az eső, Bánom is én, Ajdadadaj, ajdadadaj ajdadadaj, ajdadadajdadajdajda Babám karja melegít, Szép szál legény, Ná 14228 Horváth Pista: Térdig homokos a lovam lába Térdig homokos a lovam lába, Itt hagylak én, babám, nemsokára.
Egyik széle izzik a pipacstól. Meleg van, nagy a csend. Megállunk a búzatábla szélén. Rám néz: – Te, András, mi miért maradtunk itt? Kérdésére talán nem is vár választ. Meleg van. Nagy a csend. Jobbra, a Hegyes-hegy tövében egy falu. Fehérre meszelt házai messze virítanak. Mögöttük a Nyerges-hegy fura alakjával. Bal oldalán a Maros. Fölötte a vécsi kastély tornyai merednek némán a magasba. Körülöttük évszázados fák. Alattuk egy kőasztal és egy sír. Ezt már nem látjuk, de tudjuk, hogy ott van, és ott marad örökké. Előttünk egy különleges alakú magaslat, az Istenszéke, mely körülfogja az egész tájat, mintha nem akarná kiengedni karjai öleléséből. Meleg van. Nagy a csend, de mi érezzük a fenyves hűvösét, a havasi legelők illatát, halljuk a patakok csobogását, a madarak énekét. A közeli falu harangja töri meg a csendet. Mintha hosszú, mély álomból ébrednénk. Egymásra nézünk. Miért is maradtunk? Talán ezért a tájért? " (Miért? – 2000. június – 15. oldal) Rá egy hónapra, 2000 júliusában Csernátoni József főszerkesztő és Demeter József lelkipásztor közbenjárására a nemrég elhunyt Lapohos András tanár a lap rendelkezésére bocsátotta Wass Alberttel való levelezését.