Az amerikai üzleti csoportok kezdettől fogva lelkesen támogatták a törvényjavaslatot – sokmillió dollárt fordítva lobbizásra -, hiszen az 1, 3 milliárd lakosú Kína a világ potenciálisan legnagyobb vásárlóerejű piaca. – Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Négy hónappal a képviselőházban hozott pozitív döntés után a washingtoni szenátus is igent mondott a kormányzat által előterjesztett amerikai-kínai kereskedelmi megállapodásra. A nagy többséggel, 83:15 arányban jóváhagyott törvény értelmében a két ország között életbe lép az úgynevezett "állandó normális kereskedelmi kapcsolatok" elve (angol rövidítéssel PNTR; korábban a "legnagyobb kereskedelmi kedvezmény" elnevezést használták erre). Az Egyesült Államok a jövőben ugyanazokat az alacsony vámtarifákat érvényesíti Kína felé, mint a világ legtöbb országával szemben. Nyitott kapuk elie saab. Cserébe az ázsiai ország – a még 1999 novemberében született kereskedelmi egyezmény kiterjesztésével – megnyitja piacát az amerikai áruk széles köre előtt, a mezőgazdasági termékektől a távközlési cikkekig, s jobb feltételeket biztosít a helyben beruházó amerikai vállalatok számára. Tavaly a két ország külkereskedelmi forgalma 90 milliárd dollárt tett ki, ez 600 százalékkal haladja meg az 1989-es értéket. A permanens amerikai külkereskedelmi deficithez egyre nagyobb mértékben járul hozzá a Kínából származó import folyamatos bővülése, s a Clinton-kormányzat többek közt azzal érvelt, hogy a PNTR révén a mérleg számottevően javulhat.
Ez nemcsak egy új geopolitikai szövetség, de konkrét gazdasági érdekek mentén kötött együttműködés is. Ha a nyugati szankciók miatt az orosz gázexport elvesztené európai felvevőpiacainak egy részét, akkor a hatalmas kínai ipar hatalmas energiaigényei miatt megindulhat a kelet felé történő, nagy mennyiségű gázszállítás – a Szibéria Ereje gázvezeték már működik, és már épül a többi is. AgrárUnió - „Nyitott kapuk” a Güttlernél. Az orosz-ukrán katonai konfliktus azt jelenti Peking számára, hogy ettől fogva nem állhat egyszerre jó kapcsolatban Oroszországgal és Ukrajnával is. Vagy-vagy. És nemcsak a rövidtávú kereskedelmi, gazdasági bajok miatt nem áll Peking érdekében ez a katonai konfliktus, de a saját stabilitása miatt sem, erre építi ugyanis politikáit. Az ukrajnai háború ugyanis előre ki nem számítható mozgásokat indíthat be a geopolitikai játszmákban, a hatalmi átrendeződések pedig akár hátrányos helyzetbe is hozhatják a nagyhatalmi státuszra áhítozó, gyorsan emelkedő ázsiai országot. Kínai hatalmi navigáció Kérdés, hogy az oroszok ukrajnai akciójának nyílt nemzetközi jogsértése milyen előjelű precedenst jelent Kína számára: a veszélyes orosz akció miatt Peking megretten a nyílt orosz-barátságtól, és hátrább lép a formálódó szövetségből, vagy éppen ellenkezőleg: az orosz példát felhatalmazásként értelmezi saját regionális ambícióinak megvalósításához, például az "alternatív kínai rendszer", Tajvan elleni keményebb fellépéshez.