(WHB) és a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. kettőse nyerte el. Az állami forrásból megvalósuló sokmilliárdos beruházás elkészülte után a kormány az ingatlan tulajdon- és kezelési jogát átadja a református egyháznak. Ezt Lázár azzal indokolta, hogy több mint száz évvel ezelőtt Tisza Kálmán és Tisza István "sokat tett a honi reformátusokért". A szerdai helyszíni bejárásról Kovács József, a Gesztet is magában foglaló gyulai központú, Békés megyei 3. Lázár jános kastély film. számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője számolt be Facebook-oldalán, amelyhez fotókat is mellékelt. Kovács József (b) és Lázár János a helyszínbejáráson Forrás. Kovács József Facebook Lelkes beszámolójában arról írt Kovács, hogy a geszti Tisza-kastély bejárását Lázár János kormánybiztos kezdeményezte, de ott volt Takács Árpád, a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője is. A Fidesz képviselője hozzátette, hogy "az épület teljes felújítás 18 hónapig tart és 7 milliárd forintba kerül, melynek során a kastélypark is megújul. Egy újabb turisztikai és kulturális helyszín éled újjá, mely mindenképpen a település és körzete javát fogja szolgálni.
A cég értékesítésének nettó árbevétele tavaly 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1, 7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Az Opten adatai szerint a biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás 2018-ban 50 milliárd, az azt követő évben 61, 6 milliárd, 2020-ban 77 milliárd nettó árbevételt ért el. Adózott eredménye 2018-ban 7, 3 milliárd, 2019-ben 4, 4 milliárd, 2020-ban 11, 4 milliárd forint volt. A WHB több milliárdos megbízást kapott már a Városligetben és a Budai Várban is, például ők felelnek a Pénzügyminisztérium épületének 54 milliárdos rekonstrukciójáért is a Garage Kft. -vel közösen, de a Dubaji Világkiállításra szánt 10, 6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek. Lázár János batidai rejtélyes luxuskastélya – Infovilág. Zsilák Szilvia A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A geszti Tisza-kastély 2019-es állapota (fotó: Facebook / Lázár János) Ha már egyszer itt vagy… Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat.
Még 2016 októberében írta meg a Népszabadság, hogy Rogán Antal így ment családjával a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mándokra egy médiaceleb eskövőjére. A lap számításai szerint az oda-vissza út 750 ezer forintba kerülhetett. Nem sokkal később a Fidesz megszüntette a Népszabadságot. Tavaly októberben lapunk is beszámolt arról, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétszer repült országon belüli megbeszéléseire helikopterrel. Minderre Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigénylése nyomán derült fény. A helikopter egyébként kétszer a dunakeszi repülőtéren, Szijjártó lakóhelyének közelében landolt. Lázár jános kastély belépő. De annak idején hírt adtunk arról is, hogy 2015 óta 29 alkalommal repültek kormánytagok rendőrségi szolgálati helikopterrel. A számlát a rendőrség fizette. Szijjártó után Pintér Sándor belügyminiszter használta legtöbbet az ORFK légi járműveit, összesen nyolcszor. Simicskó István honvédelmi miniszter egyszer, 2016-ban, Orbán Viktor miniszterelnök szintén egyszer, 2015-ben.
Az 1875 és 1879 között Ybl Miklós tervei alapján épült eklektikus, neoreneszánsz stílusú kastély a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram segítségével újult meg. Lázár jános kastély fehérvárcsurgó. Összesen több, mint 3, 2 milliárd forintból újult meg kívül és belül Békés ikonikus épülete, a Wenckheim-kastély. A megvalósítás során került a teljes külső felújításra, a pinceszint talajnedvesség elleni szigetelésére, valamint tetőszerkezet komplett cseréjére. Mindezen túl a kastélyt körülölelő több hektáros park is megújult, kihelyezésre kerültek új padok, kerékpártárolók és játszótéri elemek, megtörtént a szökőkút felújítása, amely modern fényelemekkel és vízjátékkal is gazdagodott. Fotó: MTI/Rosta Tibor
Néhány hete Rab László hívta fel cikkében a figyelmet ara, hogy Pokorni Zoltán 12. kerületi képviselő nagyapja nyilas háborús bűnös, aki nem méltó arra, hogy a neve az emlékművön szerepeljen. A 12. kerületi képviselő testület alakuló ülésén Pokorni Zoltán polgármester kezdeményezésére döntés született arról, hogy felülvizsgálják a második világháború XII. kerületi áldozatainak emlékművén található névsort, írja a. A polgármester elmondta, elődje, dr. Mitnyan György határozott a turulszobor felállításáról, míg az azon szereplő neveket Szatucsek Tibor helytörténész állította össze. A listán apai nagyapja, Pokorni József, és egyik nagybátyja, a nyolcévesen elhunyt Pokorni Károly is szerepel. Turul szobor a 12. kerületben Nemrég a Mozgó Világban jelent meg Rab László cikke arról, hogy Pokorni József – bár a háború alatt meghalt, így nem ítélhették el – a nyilas múltú háborús bűnösök közé sorolható, ezért nem méltó arra, hogy az emlékművön szerepeljen a neve. Pokorni Zoltán egyetértett Rab Láaszló véleményével, és hangsúlyozta, soha nem kérte, hogy az emlékműre kerüljön a nagyapja neve.
A Maros utcai rendelőintézetben Kun Páter vezetésével 84 embert öltek meg 1945. január 12-én. A városmajori öldökléssorozat során két nappal később a közeli Bíró Dániel kórházban 150 embert végeztek ki, majd újabb három nappal később az Alma utcai zsidó szeretetotthonban 94 védtelen öreget lőttek halomra. A cikk szerint Pokorni Zoltán papír nélkül mondott megrendítően fájdalmas beszédet, és nagyapjáról, Pokorni Józsefről is szólt, akit ő maga csak családi elbeszélésekből ismerhetett: melegszívű, templomba járó, barátságos embernek írták le neki. Majd úgy folytatta a polgármester, hogy a nagyapja 1944 decemberében elhagyta a családját, a nyilasokhoz csapódott, és ebben a három városmajori tömeggyilkosságban meghatározó, aktív szerepet vitt. "A XII. kerületi Turul-szoborra felvésett áldozatok névsorában nincs helye" - tette hozzá. Majd emlékeztetett, hogy a holokauszt előtt magyarokra és zsidókra szakították szét a magyar társadalmat, de szerinte ezt a hibát nem szabad még egyszer elkövetni.
Többen, köztük Karácsony Gergely is megrendült Pokorni Zoltán, fideszes polgármester őszinte vallomásán, miszerint nagyapjának sem mentség a részvétel a magyar zsidók meggyilkolásában, hogy német megszállás alatt volt Magyarország. Az ATV közzétette a teljes, 8 perces videót Pokorni Zoltán beszédéről, amiben megrendítő módon szembenéz nagyapja bűneivel. Pokorni József a második világháború idején három gyilkosságban is aktív volt, mindegyikben magyar zsidók voltak az áldozatok. Pokorni elsírta magát beszéde közben. A budapesti Hegyvidék fideszes polgármestere elmondta: nagyapja kifejezetten jó viszonyt ápolt a zsidó szomszédjaival is, melegszívű emberként írták le. 1944-ben elhagyta családját, a nyilasokhoz csapódott, és három gyilkosságban is aktív szerepe volt. Pokorni József 1945-ben kapott gerinclövést, két napig szenvedett, majd meghalt. Semmilyen nyilvántartásban szerepelt, ezért nem tudták róla, hogy bűnös, és ezért került fel a Turul-szobor talapzatára, a háború hős áldozatai közé.
A forradalom leverése után nem vitték vissza a börtönbe, hanem sorsát "lebegtették": negyedévente kapott ideiglenes felfüggesztő határozatot a büntetéséről. Végül 1961-ben a kommunista állambiztonság "Pákozdi János" fedőnéven beszervezte. A másik választása az lett volna, hogy le kell ülnie a hátralévő büntetését. – E gy magas rangú rendőrtiszt négy-öt órán keresztül gyúrt, majd a végén lényegében azt mondta: vagy kitörjük a nyakát, vagy a rendelkezésünkre áll – mondta erről korábban Pokorni, akinek baráti társaságáról, kollégáiról kellett jelentenie. A Pokorni beszervezését nyilvánosságra hozó Népszava 2002-ben arról írt: "Pákozdi János" társadalmi megbízottként, azaz "megbízható ügynökként" szerepelt az állambiztonság nyilvántartásában. Pokorni Zoltán fideszes politikus csak ekkor tudta meg, hogy édesapja közel 30 éven át besúgóként tevékenykedett. Pokorni ekkor pártelnöki és frakcióvezetői posztjáról is lemondott. – Nem kívánom senkinek, hogy 40 éves korában tudja meg, azt amit én – közölte elcsukló hangon Pokorni Zoltán.
Marad tehát, de " a turulszobor inkább az első világháborús áldozatoknak állítson emléket, hiszen abban az időben még nem kötődött semmilyen negatív tartalom a turul szimbólumához ". Miféle "magyar vitézséget, bátorságot és önfeláldozást" szimbolizál a kardot tartó turul? Azt, hogy a magyar katonák az első világháborúban részt vettek Szerbia megtámadásában, harcoltak a galíciai Przemyślnél, az olaszországi Isonzónál stb. Magyarország területén nem, hiszen az első világháború idején (a román hadsereg egy erdélyi betörését kivéve) nem folytak harci események a magyar határokon belül, illetve a magyar határ védelmében. Az első világháború tehát nem volt Magyarország számára honvédő háború, az – némi leegyszerűsítéssel – Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia hódító, befolyásszerző háborúja volt, mint ahogy az antanthatalmak részéről is hódító, befolyásszerző háború volt. A turulszobor mint első világháborús emlékmű tehát egy, a magyarok milliói szemszögéből nézve értelmetlen háborús részvételt dicsőítene.
A szobor felállításáról még Pokorni elődje, Mitnyan György polgármestersége alatt határoztak, de az emlékművet Pokorni is megvédte, mondván, ha a nemzetbiztonságnak elfogadható az egyébként szélsőjobbos szervezetek által kedvelt turul szimbólum, akkor nekik is az.