"A magyar közegből való kiszakadás felszabadítóan hatott rám, a norvégiai elszigeteltség pedig kifejezetten ihletően. Már a Boldog Észak ban központi szerepet játszott az élőhalottak motívuma. Ez a képzet megjelenik ebben a könyvben is, amikor a főhős úgy éli meg, hogy modernkori Odüsszeuszként átkel a Skagerrak tengerszoros Styxén, hogy Norvégiában partot érve mégse meghaljon, hanem újjászülessen. És tényleg, amikor éljük itt, a mi norvég falusi világunkban a négygyerekes családi hétköznapjainkat, akkor a magyar valósághoz viszonyítva egy másik glóbuszon érzem magunkat, valahogy a ködös messzeségbe hullik számunkra a magyar jelen, annak ellenére is, hogy folyamatosan nyomon követjük az ottani történéseket az interneten keresztül" – fogalmazott. Kun Árpád elmondta azt is, hogy a Boldog Észak – amelynek főhőse az Afrikából északra vetődő, egyszerre joruba, vietnami és francia származású Aimé Billion – és a Megint hazavárunk után egy újabb kötetet is szeretne írni norvégiai tapasztalatai elmesélésére.
2006 októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a "boldog Északon". Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker. Inkább egy magával ragadó, letehetetlen útikönyv arról, hogy hogyan tudunk függetlenné válni őseink mintájától úgy, hogy mégis szeretjük őket, arról, hogy hogyan tudjuk magunkat megtalálni a mindennapi teendőinkben: arról, hogy hogyan tudunk felnőni. A szerző előző regényéhez, a Boldog északhoz hasonlóan ezt a könyvet is egyfajta hit hatja át: a bizalom abban, hogy az ember szabad akarata megnyilvánulhat abban is, hogy jó és javít. "Hogy én mennyire vagyok boldog vagy boldogtalan, arra egy nagyon bonyolult választ fogok adni a készülő könyvemben", ígérte a szerző egy interjúban.
Jeges-Varga Ferenc | " Bal felől megnyílt a fasor. Életem egyik fontos elágazásához közeledtem" – kezdi Kun Árpád kissé hatásvadász felütéssel a Megint hazavárunk című regényét. Habár az elbeszélő itt elsősorban a járművezetési vizsgáján megoldandó feladatra koncentrál, e nyitány egyértelműen utal arra a sokkalta jelentősebb változásra is, amellyel a regény főszereplője, bizonyos Kun Árpád néz szembe, amikor Magyarországot elhagyva családjával együtt nekivág Európának. A jól ismert környezettől eltávolodás mindig mély megrázkódtatással teli élmény, ezért is lehet a kiindulópont, egészen pontosan 2006. szeptember 15., 11 óra 47 perc 15 másodperc, oly éles határvonal, amely a regény főszereplőjének egész addigi életét egyetlen pillanatba egybesűríti. Az elvándorlás, melyet a gazdasági kényszer indukál, gyakorlatilag egyfajta kis halálként értelmezhető, életösszegző folyamatokat indít be a főszereplőben. A változás szemléltetése érdekében Kun a földrajzi határokon átívelő utazással párhuzamosan egy belső utazásra is meghívja az olvasót.
A mutáció lényege, hogy a véralvadási rendszer V. faktorában, az 506. aminosavban van egy csere, amelynek következtében az V. faktor működése tökéletlen, és a vér alvadékonysága fokozottabb. Megkülönböztetnek hetero- és homozigóta mutációt: az első esetben a mutáció csak az egyik szülőtől kapott kromoszómán található, az utóbbi esetben viszont az illető mindkettő szülőtől örökölte az elváltozást. A statisztikák szerint Európában minden 20-25. Ez a betegség trombózist okozhat, mégis keveset tudunk róla - EgészségKalauz. ember heterozigóta Leiden-mutáció hordozója, és minden századik homozigótáé. A heterozigóta forma 4-8-szorosára fokozza a trombózis kialakulásának kockázatát, a homozigóta forma viszont körülbelül 80-szorosra. Ez azt jelenti, hogy míg az átlagnépesség körében ezer emberből egy kap trombózist, ha valaki heterozigóta hordozója a mutációnak, a kockázata 4-8 ezrelék, homozigóta esetben pedig 8 százalék. Ez nem tűnik soknak, ám a trombózis esetében különösen igaz a "sok kicsi sokra megy": a különböző faktorok összeadódva már komoly kockázatot eredményezhetnek.
Azok a népek, melyek onnan vándoroltak, ily módon az említett mértékben hordozzák magukban a kóros gént. Ezért nem található meg az ősi japánokban, az ainukban, az ausztrál bennszülöttekben és érdekes módon Európában a baszkokban. A többi földrészen az európai hódítók behurcolták, így ma már mindenütt elég általános. A problémának létezik hetero- és homozigóta formája. Előbbi esetben csupán az egyik szülőtől öröklődik a zavar, míg a másikban mindkettőtől. Leiden mutáció vizsgálata - hitek és tévhitek - Napidoktor. Egyértelmű, hogy az európai népesség 10%-ában előforduló heterozigóta forma enyhébb rizikót jelent és fiatal korban - kellő sportolással kompenzálva, nem is igényel gyógyszeres kezelést. Ezzel szemben a homozigóta forma (kb. 1-3%) sokkal nagyobb rizikót jelent. A Leiden mutáció viszonylag gyakori problémának számít, és nem is mindig kell véralvadásgátlót szedniük az érintetteknek. Ilyen esetekben elég a megfelelő életmód követése, és az olyan tényezők kiiktatása, melyek megnövelik a trombózis kialakulásának kockázatát (pl. dohányzásról való leszokás, túlsúly leadása, bőséges folyadékfogyasztás, rendszeres testmozgás, szükség esetén kompressziós harisnya viselése).
Terhesség esetén viszont a heterozigóta kismamának is ajánlott a trombózist megelőző injekció a szülés körüli időszakban, ha még nem volt trombózisa. Amennyiben már volt mélyvénás trombózisa és heterozigóta, akkor az egész terhesség alatt és a szülést követően 6 hétig kell a megelőző injekciót kapnia. Aki pedig sokat vezet, sokat utazik tengerentúlra, ügyeljen a rendszeres pihenőkre, és minden megállásnál tudatosan mozgassa át a vádlijait, combjait! Mi történik a mélyvénás trombózis során? A trombózis vérrög okozta érelzáródást jelent. Mélyvénás trombózis elsősorban a láb nagy vénáiban alakul ki. Leiden mutáció vizsgálata: hitek és tévhitek | Weborvos.hu. Legjellemzőbb tünete a végtag duzzadása, a pirosos-lilás bőr, és súlyos esetben az erős fájdalom is. A vádliban lévő trombózis például gyakran olyan jellegű fájdalom, mint az izomláz. A mélyvénás trombózis sok esetben magától megszűnik, gond akkor van, ha a vérrögből részek szakadnak le, és tovább sodródva más, életfontosságú szervekben – leggyakrabban a tüdőben – okoznak érelzáródást. A tüdőben kialakuló elzáródás (tüdőembólia) legjellemzőbb tünete a légszomj és a fulladás, ha ezt észleljük magunkon, hívjuk a mentőket.
Szülésznő(hallgató) szívesen válaszol
Az utóbbi években a fogamzásgátló tabletták felírása kapcsán egyre gyakoribbá vált a Leiden mutáció vizsgálata. De mi is ez a genetikai defektus? Mire alkalmas és mire nem alkalmas az érték ismerete? A Leiden mutációról, véralvadásban betöltött szerepéről prof. Blaskó György, a Trombózisközpont szakmai vezetőjét kérdeztük. Veszélyes örökség A Leiden mutáció olyan örökletes véralvadási zavar, mely nagymértékben fokozza a trombózis kialakulásának kockázatát. Tudományosan szabatosan a véralvadási rendszer V faktorában bekövetkezett mutáció, ami az 506. aminosavban egy cserét jelent – mondja prof. Blaskó György, a Trombózisközpont szakmai vezetője. A mutáció eredménye, hogy az V. faktor működése tökéletlen, és így a vér alvadékonysága fokozódik. A mutáció jelen lehet heterozygota (csak az egyik szülőtől kapott kromoszómán van) vagy homozygota (mindkét szülőtől kapott kromoszómán van) formában. Ez utóbbi ritkább, de nagyobb trombózis kockázatot jelent. A Factor V Leiden homozigozitás kb. 80-100-szorosra (! )
A véralvadás egy igen bonyolult folyamat, melyben számtalan enzim, fehérje, véralvadási faktor vesz részt. Ezek megfelelő, összehangolt működésének eredménye, hogy a sérülés helyén egyfajta dugó képződjön, mely megakadályozza a komolyabb vérvesztést. Természetesen utána a vérrög oldása megy végbe, szintén hasonló bonyolult folyamatok révén. Azonban olykor előfordul, hogy a folyamatba valamilyen hiba csúszik. A Leiden mutáció egy örökletes véralvadási zavar, melynek során a véralvadási rendszer V. faktorában egy mutáció következik be- pontosabban az 506. aminosavban egy csere történik. Emiatt az V. faktor keringésbeli tartózkodása meghosszabbodik, nem bomlik le rendesen, és így alvadást elősegítő, thrombogén hatása van- ennek következtében a véralvadás fokozódik, mivel a faktor rezisztenssé válik a vérrög bontásában szereplő APC-re (aktivált protein C rezisztencia). A kutatások kimutatták, hogy ez a defektus kb. 15. 000 évvel ezelőtt alakult ki valahol a Tigris és az Eufrátesz folyók között.
Ilyen esetekben a közvetlen hozzátartozóknál is indokolt megvizsgálni a mutációt, kiszűrni a trombózis-hajlamot, ezzel lehetővé tenni a megelőzést. Genetikai eltérés esetén kezelendő! Mivel a Leiden mutáció homozigóta formája jelentősen növeli a trombózis, ennek következtében a legtöbbször halálos tüdőembólia, kialakulásának veszélyét, így ha valaki homozigóta, mindenképpen folyamatos és állandó profilaxisban kell részesülni. Ez praktikusan véralvadásgátló gyógyszer élethosszig tartó szedését, a trombózist megelőző életmód követését jelenti. Heterozigóta formában ilyen fokozott odafigyelés akkor indokolt, ha egyéb rizikó is jelen van: túlsúly, várandósság, daganat, colitis ulcerosa, stb. Terhesség esetén például mindenképpen heaprin injekció profilaxist kell adni végig a terhesség alatt, akár homo-, akár heterozigóta a kismama. Nálunk gyakori, míg a baszkoknál, japánoknál elő sem fordul! A molekuláris biológusok az utóbbi években jöttek rá arra, hogy ez a mutáció az V faktorban kb. 15 000 éve keletkezett a Tigris és az Eufrátesz folyók között.