Figyelt kérdés A Trópusi esőerdői állatokból kéne kb. 6 állatfajtából táplálék lánc! 1/6 anonim válasza: 16% Csináld meg magadnak te a házit!... :D 2010. nov. 18. 18:40 Hasznos számodra ez a válasz? 2/6 A kérdező kommentje: De imádom ezeket a válaszokat-. - Hát ha lehetne az ilyenekre 1000x a "Nem hasznos" gombra klikkeznék! 3/6 anonim válasza: 29% Dehát most komolyan, ennyit nem tudsz magadtól kitalálni?... Mész kicsitől a nagy felé -> bogár -> béka -> pók -> emlős -> nagyobb emlős -> anakonda Vagy akármi, wikipédián megnézed, három perc alatt összeraksz egy ilyet... De tényleg, miért várod, hogy más gondolkodik helyetted? Aztán majd más szerzi meg a barátnődet, más dolgozik helyetted, más kap helyetted fizetést, más fogja élvezni az életet... Az afrikai szavannákon hogy van a tápláléklánc?. Vagy hogyan gondolod? :) Pláne ilyen egyszerű kérdést, pláne az internet világában -. - 2010. 20:44 Hasznos számodra ez a válasz? 4/6 anonim válasza: 0% Csatlakozom az előttem szólókhoz. Ment a zöld kéz is. 2010. 19. 09:55 Hasznos számodra ez a válasz?
Dél-Amerika trópusi éghajlati övbe eső területein húzódik az a mazonasi esőerdő. Mérsékelt övbe eső részein szavanna, füves szavanna, és lombhullató erdők alakultak ki, szubtrópusi részein sivatag terül el. Az Amazonasi-esőerdő az Amazonas folyó mentén alakult ki. Élővilága páratlanul gazdag. Itt egész évben nyár van, meleg, a fák gyümölcsei folyamatosan érnek, és bőséges táplálékkal látják el az itt élő állatokat. A magas páratartalom különösen a kétéltűeknek és a hüllőknek teremt ideális környezetet. Az esőerdő mellett a füves szavanna, amit Dél-Amerikában pampának nevezünk, más állatfajok számára jelenti az otthont, akárcsak a kontinens nyugati oldalán húzódó sivatagos területek. Az állatok és növények világa gyerekeknek - Dél-Amerika állatvilága. Halak Az Amazonas vizeiben él ez a hegyes és éles fogakkal rendelkező ragadozó hal, a piraya. Nagy rajokban úsznak, főként más halakkal táplálkoznak, de vízben úszó emlősökre is rátámadhatnak. Itt élnek az édesvízi ráják is. Az amerikai tüdőshal a tüdős halak csoportjába tartozik. Azért nevezik így őket, mert kopoltyúlégzésük mellett a levegőből is képesek oxigént felvenni.
Rovarokkal, gyümölcsökkel, magvakkal táplálkoznak. A hímeknek díszes tollazatuk van. Kaméleon Az esőerdők jellegzetes állatai a repülő rovarokra vadászó kaméleonok. Kutyafejű boa A dél-amerikai esőerdők fán élő ragadozója a kutyafejű boa. Zsákmányát testének izomerejével öli meg. Közönséges óriáskígyó (Boa constrictor) A közönséges óriáskígyó (Boa constrictor) az Amazonas vidékén él. Főként a talajon tartózkodik, kitűnően úszik. Fekete kajmán A fekete kajmán a dél-amerikai esőerdők fokozottan védett hüllője. Eperszínű fakúszóbéka Az eperszínű fakúszóbéka a nyílméregbékák közé tartozik. Bőrmirigyei rendkívül erős mérget termelnek. Biológia - 7. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. A dél-amerikai esőerdőkben honos. Szarvasbéka A szarvasbékák az avarba bújva lesnek zsákmányukra. Lassú mozgású, hatalmas szájú kétéltűek. A dél-amerikai esőerdők lakói. Kék levelibéka A kék levelibéka tapadókorongban végződő ujjaival ügyesen mászik a fákra. Az ausztráliai esőerdők lakója. Tarka azúrlepke A tarka azúrlepke a dél-amerikai esőerdők egyik legszebb pillangója Levélsáska A levélsáskák szárnyának mintázata a levelek erezetére emlékeztet.
Tavakban élnek a bölcsőszájú halak, melyek sajátos ivadékgondozásukról nevezetesek. Egyesek a szájukban költik ki utódaikat, mások a már kikelt ivadékoknak nyújtanak védelmet a szájukban veszély esetén. Kétéltűek A karmos béka kisebb halakkal táplálkozik. Nevét hátsó lábujjain lévő karmokról kapta, melyeknek szerepe van abban, hogy veszély esetén ezek segítségével kavarja fel az iszapot. Nem csak Dél-Amerikában, hanem Afrikában is élnek pipabékák. Az esőerdőben él a Föld legnagyobb békája, a góliátbéka, melynek teste 30 cm hosszú is lehet. Hüllők Az afrikai kontinensen nagy számban élnek hüllők. Elterjedtek a gekkók és a kaméleonok. Ezek az állatcsoportok a gyíkok rokonai. A gekkókra jellemző, hogy lábujjaikon tapadókorongokat viselnek, melynek segítségével nagy biztonságban tudnak függőleges, sima felületeken is mászni. Trópusi és sivatagos területeken egyaránt előfordulnak. A kaméleonok főként trópusi övben élnek, jellegzetességeik nagy szemeik, melyeket egymástól függetlenül képesek mozgatni.
A lázas állapottal járó, gyakran súlyos kimenetelű betegséget valójában a szúnyog szervezetében lévő egysejtű állat okozza, melyet a szúnyog vérszíváskor juttat az emberi szervezetbe. Egy másik súlyos trópusi betegséget, az álomkórt a cecelégy okozza. A betegség kialakulásáért itt is egy egysejtű a felelős, mely a légy szúrásakor jut a vérbe. Az egyiptomi vándorsáskák bizonyos időszakonként hatalmas rajokba verődve minden útjukba kerülő növényt megesznek. Ekkor szoktak pusztító sáskajárásról beszélni az emberek. A legtöbb skorpió kis termetű és nem jelentenek komoly veszélyt az emberre. Az afrikai vastagfarkú skorpió azonban olyan erős méreggel rendelkezik, akárcsak a kobra. Szúrásától egy kisebb emlős pár perc alatt elpusztul, és az ember is belehalhat néhány óra alatt. Halak A tüdőshalakat Afrikában az afrikai gőtehal képviseli. /Tüdőshalakat lásd: Dél-Amerika állatvilága oldalon, amerikai gőtehalnál/ A Nílus vizeiben él az elektromos harcsa, melynek áramfejlesztő képessége van. Az elektromos impulzusok a zsákmányállat megszerzésekor és a zavaros vízben való tájékozódáshoz hasznosak.
Az afrikai kontinens legészakibb területein hatalmas kiterjedésű sivatag terül el. Délebbre haladva füves szavanna a jellemző növénytakaró. A trópusi éghajlati övben az afrikai esőerdők jöttek létre. A földrész mérsékelt éghajlatú részén lombhullató és száraz erdők alkotják a növényzetet. Az afrikai sivatagban él az egyiptomi ugróegér, melynek hátsó lábai hosszú ugrólábakká alakultak. A csíkos hiéna magányosan vagy kis közösségekben él, főként dögökkel és kisebb emlősökkel, madarakkal és hüllőkkel táplálkozik. A sivatagi róka könnyen felismerhető jellegzetes, nagy füleiről. Kis testű gerincesekre és rovarokra vadászik, de növényi eredetű táplálékot is fogyaszt. A sivatagi hiúz, más néven karakál nem csak a sivatagos területeken, hanem a szavannákon is előfordul, ahol kis testű emlősöket és madarakat zsákmányol. A sivatagi körülményeket jól bírja az egypúpú teve, melyet háziasítottak is. Afrika két jellegzetes tája: a füves szavanna és az afrikai esőerdő Rovarok Afrika egyik legrettegettebb betegségét a maláriát a maláriaszúnyog ok terjesztik.
Az énekes madarak rokonai a fokföldi mézevő és a szövőmadarak. A fokföldi mézevő egyfajta növény cserjéin él, ennek a növénynek a virágjából fogyasztja a nektárt, és a növényen élő rovarokat. A szövőmadár tüskés bokrokra vagy fákra építi fűszálakból a fészkét. Emlősök Afrikában igen sok emlősállat él. Füves területeken száraz bozótosokban élnek föld alatti járatokban a főként növényevő szurikáták. A kígyókat, gyíkokat, rovarokat fogyasztó mongúz Afrikán kívűl Ázsiában és Európában is előfordul. Afrikai lakosok a szirtiborzok is, melyek az elefántok rokonai. A fokföldi földimalac csak Afrikában fordul elő. Megnyúlt fejük ormányban végződik, füleik nagyok. Ragadós nyelvükkel hangyákat, termeszeket zsákmányolnak. A tobzoskák testét nagy szarupikkelyek borítják tobozszerűen, emiatt tobozra emlékeztet a külsejük, innen kapták a nevüket. Fejük megnyúlt. Vékony, ragadós, hosszú nyelvükkel hangyákat és termeszeket kapnak el, ezekkel táplálkoznak. Afrika füves területein él az óriás tobzoska. Afrikában számos majomfaj él.