Ezek egyike az 1838-39-ben keletkezett Caroline Vernon. A történet elbeszélője a cinikus, szószátyár Charles... Jane Eyre [antikvár] Charlotte Bronté leghíresebb regénye, a Jane Eyre rengeteget elárul szerzőjéről: életrajzi elemekből építi fel Jane gyermekkorának keserves éveit, és lelke legmélyéből veszi hősnőjének törhetetlen, makacs jellemét is. A regény romantikus cselekménye és érzelmessége... Napi események / Mina Laury [antikvár] Borítója és lapélei halványan foltosak. Charlotte Brontë mindössze húszévesen kezdte írni a Napi eseményeket. Az itt még mellékszereplőként feltűnő Mina Lauryval a második kisregényben már mint főszereplővel talá nem szűnő, minden áldozatra kész szerelme az... Könyvtári állományból törölt példány, könyvtári számmal és pecséttel. Az itt még mellékszereplőként feltűnő Mina Lauryval a második kisregényben már mint főszereplővel talá nem szűnő,... Az angoltanár [antikvár] William Crimsworth, az arisztokrata származású fiatalember a maga erejéből próbál boldogulni.
Charlotte Brontë: Jane Eyre (Európa Könyvkiadó, 1969) - Szerkesztő Fordító Lektor Kiadó: Európa Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1969 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 494 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 14 cm ISBN: Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg "... Mondja, Eyre kisasszony, maga sohasem szokott nevetni? Ne fáradjon a felelettel. Látom, hogy ritkán nevet; de tud szívből nevetni. Azt hiszem, alapjában nem rideg természet,... a lowoodi légkör még így, utólag is nyomasztóan hat magára. Ösztönösen fegyelmezi arcvonásait, mozdulatait, elfojtja a hangját, és fél vidáman mosolyogni, fesztelenül beszélni, gyorsabban mozogni egy férfi társaságában. De remélem, eljön az idő, amikor majd velem is természetesen viselkedik, mint ahogyan én is mellőzök minden formaságot a maga társaságában.... Néha rajtakapom, hogy olyan riadtan néz, mint valami egzotikus kismadár a kalitkája sűrű rácsai között; szegény, nyugtalan, elszánt rab madárka.
Jane Eyre leírása Az árván maradt Jane Eyre-t szívtelen nagynénje neveli, ám egyre súlyosabb ellentéteik miatt a néni végül árvaházba adja a kislányt. Jane-ből művelt, kedves modorú kisasszony lesz, és ennek köszönhetően sikerül tanítónőként elhelyezkednie egy jómódú különc kastélyában, Thornfield Hall-ban. Miközben az úr, Mr. Rochester szeleburdi gyámleányát pallérozza, tiszta szerelem ébred benne gazdája iránt, és legnagyobb örömére érzelmei nem maradnak viszonzatlanok. Ám a kastély és a férfi sötét titka váratlan akadályt állít boldogságuk elé. Mind Jane-nek, mind Rochesternek súlyos megpróbáltatásokon kell átesnie, míg kiderül, vajon lehet-e reményük a megalkuvás nélküli beteljesedésre.
Ha megnézzük a kortárs romantikus irodalom, és azon belül is a napjainkra olyannyira jellemző szösszenetek alapját, akkor világosan látszik: hiába telt el több mint egy évszázad, mi még mindig keressük korunk Fairfax Rochesterét. Jane Eyre is – ha lehetek annyira bátor, hogy ezt így leírom – tipikus romantikus női alak. Megrágta a sors, de szenvedélyes természetének, és a zsigereiben munkálkodó dacnak köszönhetően, hű maradt önmagához. Lássuk be, mindannyian szeretnénk egy kicsit Jane Eyre lenni. Mivel a szereplőkkel nagyon könnyen lehet azonosulni, és mivel az ember gyarlóságából – és a női lélek érzékenységéből – eleve adódik, hogy akaratlanul szurkolunk egy veszett helyzetnek, kijelenthető hogy a két tökéletesen megálmodott hősünk, a tökéletes helyzetbe van illesztve. Minden ellenük munkálkodik. Jane egy fiatal, ártatlan lány, aki hisz az emberi eszmékben, a jóságban, annyira tiszta, hogy az már egyenesen kétségbeejtő, Rochester pedig egy húsz évvel idősebb, kiábrándult alak, aki sötét titkot rejt.
Az igazi férfiideál a küzdőszelleméről híres, ha úgy tetszik, a keménységéről. A férfiak agyműködése nagyban eltér a női agy működésétől, az érzelmi reakcióik teljesen mások, teljesen másképp élik meg a szerelmet, a bánatot, a gyászt, mint egy nő. Ezért is elvárhatatlan egy férfitól, hogy olyan legyen, mint egy romantikus könyv hőse. A férfiak alapvetően kevésbé emocionálisak, inkább logikusak, és a komplikációk megalkotására való hajlamuk is jóval fejletlenebb. Ez az igazi ellentmondása a romantikus irodalomnak. Többnyire nők írnak könyvet nőknek arról, hogy milyen is az ideális szerelem, és az ideális férfi, ergo, ha nagyon sarkosítva nézzük, a nők az idilli boldogságról alkotott fantazmagóriájukban önmagukban lelik meg a szerelmet, és a tökéletességet. ÉLetem első szerelme Mr. Rochester volt… Szívemnek Legkedvesebb Olvasmánya. Kérlek olvassátok! 100-szor is… *-*
A négy sarokkamra következtében kialakult egyenlőszárú kereszt középpontjában helyezkedett el a nyolcszögű ún. köldökkő. Ezt a középső teret is kupola zárta le, amelyen a helyiség megvilágítására szolgáló nyílások voltak. A fürdőhelyiség falikútjai alatt mosdómedencék álltak. A fürdőépület utolsó, északi helyisége az előcsarnok. A négyzet alaprajzú, tágas teret szintén kupola zárta le. A fürdő maradványainak első felmérési vázlatát Rómer Flóris készítette el 1863-ban. DÓZSA GYÖRGY TÉR 8. SZ. Duka-Gallasy-ház Egerben a hagyomány török eredetűnek tartja a házat, állítólag egy dervisiskola működött itt a török uralom alatt. A nyugati épület egyemeletes, a homlokzat emeleti középtengelyében Immaculata-falkép látható, a keleti szárny földszintes. Az emeletes épület egyik földszinti tere boltozott, a többi helyiség síkmennyezetes. A földszinten barokk vasrácsok találhatók. Korábbi, 1735-ben leégett ház helyén építtette Duka György rác kereskedő. 1843-ban vásárolta meg özv. Gallasy Istvánné, ettől kezdve a családé.
Dózsa György tér Dózsa György tér, háttérben az OSZK épületével Közigazgatás Ország Magyarország Település Budapest, I. kerület Városrész Krisztinaváros Névadó Dózsa György Földrajzi adatok Elhelyezkedése Dózsa György tér Pozíció Budapest térképén é. sz. 47° 29′ 41″, k. h. 19° 02′ 17″ Koordináták: é. 19° 02′ 17″ A Wikimédia Commons tartalmaz Dózsa György tér témájú médiaállományokat. A Dózsa György tér Budapest I. kerületében található, a Vár nyugati várfalának tövében. A középkorban ezen a helyen Königs garten, Lust garten, Horti amoeni néven terült el a királyi kert. 1686 -ban mészégető kemencék álltak itt, a 18. század közepén üres terület volt. A 19. században szőlőskertekkel települt be, amiknek az alján a Kerti út vezetett, majd a Kertész utca, 1875 -től pedig a Logodi utca. 1893 -ban, az új királyi palota építésekor hosszú teret alkottak, hogy a Várpalota homlokzata jobban érvényesüljön. Ezt a teret 1896 -ban Palota tér nek nevezték el. Ezen halad át a Váralja utca, ami gyepszigetekre osztja a teret, aminek a déli részén 1926 óta áll Mátyás király kerti lakjának, az aula marmoreának a feltételezett maradványaként egy gránitoszlop.
A tér közepére 1937 -ben Ligeti Miklós alkotását, az első világháborús tüzérek emlékművet helyezték el, de ez a második világháborúban erősen megsérült. [1] Archiválva 2014. január 2-i dátummal a Wayback Machine -ben Ennek helyére állították 1961 -ben a Dózsa -emlékművet, amiről a tér a mai nevét kapta. A szobor alkotója Kiss István. Ajánlott irodalom [ szerkesztés] Pogány Frigyes (szerk. ): Budapest műemlékei (Budapest, 1955) Rajna György: Budapest köztéri szobrainak katalógusa (Budapest, 1989) Források [ szerkesztés] Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 337–338. o. ISBN 963-05-6410-6