Ugyanakkor rámutat arra, hogy az Eucharisztia fizikai vétele még nem jelenti azt, hogy a szentséget lelkileg is magunkhoz vettük, hiszen – ahogy a Trentói Zsinat Katekizmusa (vö. pars II, cap. 4, 50–51) fogalmazott – az komoly lelki előkészületeket és alázatot igényel. Krisztus Testét és Vérét alapvetően a szentáldozásban vesszük magunkhoz, ott találkozunk vele. Kivételes esetben, az ő kegyelmének szabad ajándékozásában bizakodva mégis imádkozhatunk a lelki áldozás kegyelméért. Főleg akkor, ha valamilyen rendkívüli okból nélkülöznünk kell a Szentség tényleges vételét. Szent II. János Pál pápa az Ecclesia de Eucharistia kezdetű enciklikájában 2003-ban így fogalmazott: "nagyon jó állandóan éleszteni a lélekben az Eucharisztia iránti vágyat. Ebből született a »lelki áldozás« gyakorlata, mely századok óta közismert az Egyházban, és a lelkiélet szent mesterei ajánlják. Jézusról nevezett Szent Teréz írta: »Amikor nem áldoztok és nem vesztek részt szentmisén, megáldozhattok lelkileg, ami nagyon hasznos... Lelki áldozás - Máramarosszigeti Borromeo Szent Károly Plébánia. Így nagyon megerősödik bennetek a mi Urunk szeretete«" (34. pont).
A szerző Dr. Balogh Sándor, az Amerikai Egyesült Államokban élő nyugalmazott politológia professzor. A veszprémi szemináriumból 1952-ben, amikor is a Nagyszemináriumot ill. a teológiát államilag feloszlatták a házi faliújságon közölt Mindszenty-megemlékezés miatt, több kispaptársával együtt bíróság elé, majd a kommunisták börtönébe került dr. Major Kálmán spirituálissal együtt. Honlapunkon sok írása olvasható, amelyek az igazi katolikus tanítást tükrözik. Akkor is igazat mondott, amikor ezért börtön járt (ld. A veszprémi szeminárium bezárása). Az elvált és újraházasodott személyek szentáldozáshoz járulása körüli vita a Vatikáni Zsinat utáni Egyház lelki szegénységére mutat. Pedig az Egyháznak van egy dogmatikailag jól megalapozott gyakorlata, amiről senki nem beszél. II János Pál[1] is csak az ájtatos lelki áldozásról ír. A katolikus lexikon szerint, a lelki áldozás[2] régi, bevett és jóváhagyott pasztorális intézmény, amelyet a bűnösök is nagy haszonnal gyakorolhatnak. A lelki élet hagyománya a lélek fölkészültsége alapján négyféle áldozást ismer: az Eucharisztia 1. pusztán materiális, 2. csak szentségi, 3. csak lelki és 4. szentségi-lelki vétele.
Ne feledjétek, Atyámnak nem szerez örömet szenvedésetek. Föld emberei, a bűneitek, arroganciátok és bálványimádásotok háborúkat és halált fog hozni. Az életetek az imáitoktól függ. "Mindazok, akik elfordulnak Tőlem, el fognak pusztulni. A balta már a fa gyökerén van, mindazok, akik nem teremnek gyümölcsöt, ki lesznek vágva, és felaprítva a tűzbe dobatnak. " Az első harsona megszólalt, kihirdetve, hogy a szellemi harc megkezdődött. Csatlakozzatok egymáshoz, alkossatok csoportokat, imaerődöket, hogy egyesülhessetek Mennyei Hadseregemmel. A szeretet és az imák a hittel együtt lesznek a fegyvereitek, hogy minden gonosz erőt elpusztítsatok. Nektek vissza kell vernetek minden támadást, melyet ellenségem helyez elétek. Emlékezzetek arra, hogy testetek és elmétek könnyen áldozatul esik az ellenség furfangjának. Sanyargatja testeteket és az imával meg böjttel kapcsolatos érzelmeiteket. Imádkozzatok minden percben, hogy egyetlen gonosz erő se tudjon elfordítani benneteket szeretetemtől. Lélekben utasítsátok vissza a gonosz szellemeket, az irigységet, a bosszúállást és Jezabelt.