Teljesen megmagyarázhatatlan okból valami hülyeséget énekelsz a valós szöveg helyett. Személy szerint az X-Faktor döntő győztes dalában 10 éve azt énekeltem: Mit ér egy hang, mit nem kísér a fény… (Eredeti szöveg: mit nem kap fel a szél, de ez nem jutott eszembe. )" – írta Instagram-bejegyzésében Kocsis Tibor, aki bevallotta, volt ennél kínosabb bakija is. ORIGO CÍMKÉK - zöldhajú lány. "Életem legégőbb pillanata viszont kétségtelenül az volt, amikor az egyik Szenes Iván Emlékkoncerten azt énekeltem: »Ha legközelebb látlak, már nem GERJEDEK rád. « A másodperc ezredrésze alatt kell ilyenkor eldöntened, hogy hümmögsz valamit, vagy énekeled azt, ami először eszedbe jut. Ez jutott eszembe, mit csináljak? Hiszek abban, hogy Szenes Iván is jót mosolygott ezen odafentről… Nem olyan nagy ügy ez, mint azt sok kárörvendő ember gondolja. Laci hibázott és bocsánatot kért. Az emberek többsége nemhogy bakizna, de hang se jönne ki a száján hasonló helyzetben…" – vallotta be az X-Faktor győztese.
Hirdetés Megemlékezéssel indult az X-Faktor 2021 elődöntője, de nem egészen úgy sikerült, ahogy kellett volna. A mentorok – Kóbor Jánsora emlékezve – közösen adták elő a Gyöngyhajú lány című dalt. A produkcióba viszont váratlan baki csúszott: Gáspár Laci a refrén második részénél gyöngyhajú lány helyett zöld hajú lányt énekelt. Ugyan ezt a részletet egyelőre nem lehet visszanézni az RTL Klub oldalán, de a videómegosztókra már felkerült, azonban onnan elkezdték törölni, "Nem tudom, hogy mi miatt lehetett ez" A Radio1 reggeli műsorában, Balázsék az adás folyamán felhívták Lacit, mert a saját szájából akarták hallani a véleményét és érzéseit a bakizással kapcsolatban. "Nagyon összezuhantam utána, én már ott tudtam azért, hogy akkorát hibáztam. Konkrétan nem is bírtam volna másról beszélni. Nekem ott kellett egy óra, mire picit összeszedtem magam, hogy tudjam tovább folytatni. Kocsis Tibor még a „zöldhajú lánynál” is durvábbat bakizott. " – kezdte Gáspár Laci. "Nem tudom, hogy mi miatt lehetett ez, 17 év alatt velem még ilyen nem történt amúgy. És énekeltem is ezt a dalt már, tudtam a szöveget, álmomból felébresztenének is tudnám egyből. "
Köszönjük, hogy a Szeged365 virtuális családjába tartozol! A sütiket használunk a gyorsabb működés érdekében. A tájékoztatónkat ITT találod. Elfogadom Elutasítom
A szombati X-Faktor élő adása tartalmazott egy megemlékezést Kóbor Jánosról, és ebben Gáspár Laci elrontotta a Gyöngyhajú lány című sláger egyik sorát: zöldhajú lányt énekelt véletlenül gyöngyhajú helyett. Bár az RTL Klub meg sem osztotta a vonatkozó adásrészletet, az ominózus jelenetet folyamatosan feltöltik a felhasználók a videós oldalakra, de innen rendszeresen eltűnnek a bakit megmutató felvételek. Ennek a cikknek a megjelenésekor például ide kattintva lehet megnézni a jelenetet a YouTube-on. Azonban annak ellenére, hogy viszonylag nehezen elérhető maga a videó a neten, a botrány nem csillapodik, Gáspár Laci bár az Instagramra már hétfőn posztolt egy idézetet az üggyel kapcsolatban, most Sebestyén Balázsék rádióműsorában beszélt róla. Gáspár Lacit jelenleg rengetegen támadják a közösségi médiában a baki miatt, de azt mondja, nincs meglepve, hogy sokan így reagálnak arra, hogy 17 év után egyszer, pont most téveszt egyet. "Az az igazság, hogy megérdemlem. Ezért én vagyok a hibás, én rontottam el, senki más, én csináltam ezt, nem lehet mást hibáztatni ezért" – vallja be Gáspár Laci, hozzátéve, hogy talán azért rontott, mert annyira koncentrált és annyira sok tisztelet volt benne a dal és az eredeti előadó iránt.
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének részeként működő Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársai a hazai földrengéskutatás történetéről és a magyarországi földrengés-veszélyeztetettségről írtak összefoglaló cikket. Tűzgömb húzott el Magyarország felett - Infostart.hu. Az obszervatórium állomáshálózatának legfőbb célja az, hogy megbízható információkat szolgáltasson Magyarország és környezete szeizmikus aktivitásáról, illetve adatokat biztosítson egy sor fontos elméleti szeizmológiai kutatáshoz, ezzel is segítve a hazai földrengés-veszélyeztetettség meghatározását. A földrengéskutatás rövid hazai története Magyarországon a földrengések tudományos igényű kutatásának kezdetét az 1810-es móri földrengéstől számíthatjuk, amikor Tomcsányi Ádám és Kitaibel Pál bejárta az érintett vidéket, majd egy 1814-ben megjelent közös dolgozatban közzétette a földrengés felszíni hatásainak izovonalas térképét. Kitaibel Pál magyar természettudós, botanikus és kémikus Forrás: Wikimedia Commons Szervezett magyarországi földrengéskutatásról az 1880-as, 6, 3-as magnitúdójú zágrábi földrengést követően beszélhetünk.
Szeizmológiai hálózat és kutatás Magyarországon A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium (KRSZO) munkatársai jelenleg összesen 41 széles sávú állomást működtetnek az ország területén, melyekből 15 állandó, 26 pedig a 2015 és 2019 közötti nemzetközi projektek keretében telepített ideiglenes állomás. Az állomáshálózat megbízható információkat szolgáltat Magyarország és környezete szeizmikus aktivitásáról, illetve adatokat biztosít a jelentősebb elméleti szeizmológiai kutatásokhoz. A hazai szeizmológiai kutatás célja a Pannon-medence kéregszerkezetének megismerése, a földrengések kialakulásához vezető folyamatok megértése, a rengések fészekmechanizmusának és más jellemzőinek, valamint hazánk földrengés-veszélyeztetettségének a meghatározása. Fásyizmus | Magyar Hang | A túlélő magazin. Ehhez a jelenkori szeizmicitás megismerésén kívül szükséges a korábbi, akár műszeres adatokon, akár történeti feljegyzéseken alapuló földrengések ismerete, valamint azok gyakoriságának, statisztikai tulajdonságainak vizsgálata is. Szintén idevágó kutatásokat folytatnak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatnál is.
A Földközi-tenger medencéje egy ingressziós süllyedék, amely a Tethys-óceán bezáródása folyamán alakult ki. Az ütköző afrikai és eurázsiai lemezhatár a mediterrán medence területén fekszik, és ezért számít szeizmikusan aktív területnek Forrás: Wikimedia Commons A veszélyeztetettség itt egyértelműen kisebb, mint tőlünk délebbre, és sokkalta kisebb annál, mint ami a Csendes-óceán körül jellemző, mindamellett mégsem lehet kizárni olyan szeizmikus események eshetőségét, amelyek akár súlyos következményekkel is járhatnak. 1763-ban például Komárom, 1834-ben pedig a magyar-román határ közelében található Érmellék térségét sújtotta a tavalyi zágrábihoz hasonló katasztrófa. Az 1763-as földrengésben megsérült zsámbéki apátsági templom romjai Forrás: Elter Tamás A huszadik század folyamán 1911-ben Kecskeméten, 1925-ben Egerben, 1956-ban Dunaharasztiban keletkezett 5-ösnél nagyobb, jelentősebb károkat okozó földrengés. Az 1956-ban Dunaharaszti térségében kipattant földrengés súlyos károkat okozott a településen Forrás: Dunaharaszti Városi Könyvtár A statisztikák alapján tehát azt mondhatjuk, hogy hazánkban átlagosan 40–50 évente fordulnak elő 5-ösnél nagyobb magnitúdójú földrengések, ami azt jelenti, hogy egy Magyarországon élő ember jó eséllyel tapasztal meg érzékelhető földrengéshullámokat élete során.
Részletek Módosítás: 2021. április 02.